Horváth Gy.

1912 telén egy huszonhét éves dán úrilány eljegyezte magát svéd unokatestvérével, Bror Blixen báróval. Az egyik tanú Vilmos svéd királyi herceg volt, aki memoárjában így emlékezik a menyasszonyra: "Karcsú, jó alakú, okos szemű, dús gesztenyebarna hajú, bájos és elegáns fiatal nő…" A házaspár egy kenyai birtokon telepedett le, ahol kávétermesztéssel akartak foglalkozni, ám Blixen báró szívesebben futott a gyarmat szépasszonyai után, és inkább szafarikat vezetett - így ismerkedett meg Széchenyi Zsigmond gróffal és Hemingwayjel. Karen, a báróné eközben élete nagy, örök szerelmével, Afrikával ismerkedett - a hátborzongatóan gyönyörű afrikai tájjal, a "bennszülöttekkel", a kikuju, maszáj és szomáli emberekkel, kultúrákkal. És viharos, tragikus viszonyt folytatott egy szívrabló angollal, Denys Finch-Hattonnal. Mindennek eredménye a dán irodalom e gyöngyszeme - meg egy felejthetetlen film, a Távol Afrikától, amelyben két színészzseni, Meryl Streep és Robert Redford játssza a főszerepeket.

Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában vagy mítoszregényében: egy hátborzongatóan izgalmas és kegyetlen történetben, melynek hősei tíz-tizenkét éves angol fiúk. A világban háború dúl, s a fiúk repülőgép-szerencsétlenség következtében egy lakatlan szigetre kerülnek, távol a civilizációtól - amely talán éppen elpusztul -, s megpróbálnak értelmes rendet, társadalmat kialakítani. És őrzik a tüzet, mert ez az egyetlen útja a menekülésnek. Sokáig kellemes, szinte idilli játéknak tetszik az egész: a jól nevelt angol fiúk ragyogóan megbirkóznak a nehézségekkel, s követik Ralphot, a született vezetőt, aki tüzet gyújt, és expedíciót vezet a sziget felderítésére. Ám az idillben - eleinte szinte észrevétlenül - sokasodnak a bajok: a vezérszerepre pályázó Jack nem hajlandó engedelmeskedni Ralphnak, és a fiúk közül egyre többen állnak mellé, s imádják vele együtt a Legyek Urát. A regény bő ötven évvel első magyar megjelenése után új fordításban kerül az Olvasó elé.

A Bolondok hercegében elmesélt vérfagyasztó kalandok során Jalan Kendeth, a gyáva és élvhajhász herceg és Snorri ver Snagason, a megkeseredett viking harcos szert tesz Loki kulcsára, amely minden ajtót ki tud nyitni, és amelyre a Széthullott Birodalom legveszedelmesebb erői vágyakoznak – köztük maga a Holt Király. Jal csupán haza szeretne térni a nőkhöz, a borhoz és az élet egyéb örömeihez, de Snorrinak célja van a kulccsal: ő az alvilág kapuját keresi, hogy szélesre tárhassa, és visszahozhassa családját az élők világába. A kettejüket összeláncoló varázslat miatt a herceg kénytelen Snorrival tartani veszedelmes útján. Váratlan útitársként csatlakozik hozzájuk Kara, a tüzes völva, akinek szintén megvannak a saját kifürkészhetetlen céljai.

Az 1999-ben megjelent kiadás második, jelentősen bővített új változata reagál az azóta felbukkanó és hazánkba is eljutó jelenségekre, mint például a j-pop vagy a manga, de továbbra is ezernél több szócikk segíti a tájékozódást a japán kultúrában, minden létező témakörben: történelem, ipar, nyelv, étkezési szokások, ételek, tradíciók, látnivalók, ruházat, művészet, illem, furcsaságok és érdekességek. Az eltelt majdnem húsz esztendőben új fogalmak születtek, személyek haltak meg, neves épületeket bontottak le, vállalatok csuktak be vagy fuzionáltak, templomokat gyújtottak fel őrültek - de Japán továbbra is ugyanaz a csodálatos kultúrájú, izgalmas hely maradt.

Updike Nyúlcipő című regényének hőse, Harry Angstrom életébe - tíz esztendővel a Nyúlketrec című folytatás eseményei után - beköszönt a kimondott jólét időszaka. A Pennsylvania állambeli Brewerben él és a Springer Motors, egy Toyota márkakereskedés vezető értékesítőjeként dolgozik. 1979-et írunk: lezuhant a Skylab, az első amerikai űrállomás, egyre hosszabb gázvezetékek tekeregnek az ország földjén, az infláció kétszámjegyű, miközben a nemzeti öntudat mélypontra zuhan. Angstrom, a „Nyúl” ettől függetlenül úgy érzi, jó formában van, kész rá, hogy végre élvezze az életet - egészen addig, amíg elcsatangolt fia, Nelson, vissza nem tér a nyugati országrészből és egy régi szerelem visszhangja is ellátogat az autókereskedésbe. Régi és új szereplők népesítik be a középkorú „Nyúl” életterét, miközben ő szokásos cikkcakk útvonalán igyekszik közelíteni a boldogság szivárványához. A Nyúlháj John Updike híres regényfolyama, a Nyúl-tetralógia harmadik kötete. Magyarul 1984ben jelent meg először, Göncz Árpád fordításában, a 21. Század Kiadó most Gy. Horváth László új fordításában adja közre a huszadik századi amerikai irodalom feledhetetlen klasszikusát.

Isma szabad. Anyjuk halála után évekig nevelte két ikertestvérét, és most folytathatja régóta dédelgetett álmát - Amerikában tanulhat. Mégis egyre nyugtalankodik Londonban élő, szép és önfejű húga, Aneeka miatt, és a fivérük, Parvaiz miatt, akinek nyoma veszett, aki méltóvá akar válni sosem látott, dzsihádista apja sötét örökségéhez. És belép a nővérek életébe Eamonn. Nagy hatalmú brit muszlim politikus fia, neki is fel kell nőnie születési előjogához - vagy szembe kell szállnia vele. A két család sorsa kibogozhatatlanul, gyilkosan egybefonódik ebben a szenvedélyes hangvételű, perzselő regényben. A fiúk hazatérnek Szophoklész Antigoné című tragédiájának elsöprő erejű modern feldolgozása. Shamsie szívszorító beleérzéssel, ádázul és makacsul teszi fel újra meg újra a kérdést: Ki mondja meg, mi helyes és mi nem, amikor az embert darabokra szaggatja a szeretet és a politika összeférhetetlensége? És miféle áldozatokra vagyunk képesek a szeretetért?

Nemzetközi bestseller Giller-díj, 2018 Man Booker-díj, 2018 (jelölés) Roger's Writers Trust díj, 2018 (jelölés) New York Times - az év tíz legjobb könyve, 2018 Washington Post- az év legjobb könyvei, 2018 Time - az év legjobb könyvei, 2018 Financial Times - az év legjobb könyvei, 2018 Az angol Wilde-testvérpár rabszolgái gazdáik borzalmas önkényuralmától szenvednek a barbadosi cukornádültetvényen. Washington Black tizenegy éves kisfiú, rabszolgaként dolgozik a földeken. Páni félelemmel tölti el, hogy az egyik fivér őt választotta inasának. Pedig Washingtonnak nem kellene rettegnie. Christopher Wilde excentrikus figura: természetbúvár, felfedező, feltaláló, és elszántan küzd a rabszolgaság eltörléséért. Megszállottan dolgozik egy repülő masina megépítésén. Washington a gazdája révén belép a csodák birodalmába, ahol az éjszakai óceán fényekben gyúl ki a medúzáktól, ahol egy egyszerű vászonernyő segítségével bárki átszelheti az eget, ahol még egy rabláncon született kisfiú is megtalálhatja az élet értelmét és az emberi méltóságot. Egy végzetes éjszaka megölnek valakit, a gazdái könyörületességétől függ Washington további sorsa. Christopher Wilde-nak választania kell a rokonai becsülete és Washington élete között. A fiúnak muszáj menekülnie, vérdíjat tűznek ki a fejére. Egyedül kell megválaszolnia a kérdést: ki ő valójában - egy olyan világban, amely a puszta létezését is tagadja. Esi Edugyan a British Columbia tartománybeli Victoriában él férjével és két gyerekével. Ez az első magyarul megjelent regénye, amelyet tizennégy nyelvre fordítottak le.

3 db korhű képeslappal Gy. Horváth László új fordításában, díszkiadásban jelenik meg Tolsztoj utolsó regénye, a Feltámadás, amelyet szerzője 1899-ben fejezett be. Dmitrij Nyehljudov herceg az esküdtszék tagja. A bíróság gyilkossági ügyben jár el, és a vádlottat, név szerint Katyusát a herceg annak idején cselédlány korában elcsábította, aztán elhagyta. Nyehljudov magába száll, felméri tette következményeit, úgy dönt, lemond vagyonáról, fényűző életkörülményeiről, és minden energiáját a prostituálttá lett Katyusa megmentésére fordítja, még akkor is, ha ez azzal jár, hogy követnie kell a nőt a szibériai száműzetésbe. De vajon bocsánatot nyer-e a bűneiért azáltal, hogy megment egy embert? Terjedelmében nem éri el az Anna Karenyinát vagy a Háború és békét, azonban talán ez Tolsztoj legösszetettebb alkotása, amelyben az igazságtalanságok, a korrupció és a képmutatás miatt ostorozza kora társadalmát, miközben feltárja a düh és a bűntudat pszichológiai mélységeit. A Feltámadás páratlan, intim szerelmi történet - az orosz élet remekbe szabott tablóit jeleníti meg realista ábrázolásmódja és szatirikus humora révén. Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910) minden idők egyik legnagyobb regényírója. Jasznaja Poljanában született, és harcolt a krími háborúban. Miután leszerelt, visszavonult családi birtokára, írt, gazdálkodott, és nagy családja nevelésének szentelte idejét. Regényeivel és szókimondó, polemikus írásaival világhírre tett szert.

A Hallgasd a holtak énekét kétszeres Nemzeti Könyvdíjjal jutalmazott szerzőjétől New York Times bestseller "A maiak közül a leginkább szárnyaló tehetségű szerző - egészen egyedülálló" - Entertainment Weekly "Most leszállunk innen a vak világba!" - kezdé a költő. Babits Mihály fordításában így hangzik az idézet Dante Pokoljából, ahonnan e regény a címét kölcsönzi. A Most leszállunk innen igazi mestermű, amely az amerikai irodalom klasszikusaként fog bevonulni a köztudatba. Egy lány története, aki rabszolgaként élt az amerikai polgárháborút megelőző években. Annist egy fehér rabszolgatartó nemzette, aki eladja délre. A hosszú menetelés során a lány édesanyjához kapcsolódó emlékeiben talál vigaszra, illetve a nagymamájáról szóló történetekben, aki harcos volt Afrikában. Annis számára e két nőalakon keresztül nyílik meg a kézzelfogható valóságon túli szellemvilág, amelyben ott van a föld és a víz, mítosz és történelem; ott vannak azok a szellemek, amelyek adnak és nevelnek, és azok, amelyek manipulálnak és elvesznek. Az alászállás története végeredményben egy újjászületés története, amely során Annis visszavívja a jogot, hogy ő kormányozza saját életét.