Jesmyn Ward

Jojo má trinásť rokov a snaží sa pochopiť, čo znamená byť mužom. Môže sa inšpirovať viacerými otcovskými postavami najmä jeho černošským starým otcom, ktorému hovorí pap. Ale iní muži mu dospievanie neuľahčujú. Jeho otec Michael sedí vo väzení a belošský starý otec ani neuznal jeho existenciu. Jojo okrem sveta živých počuje aj hlasy mŕtvych, najmä strýka Givena, ktorý umrel na strednej škole. Jojova matka Leonie nie je veľmi prítomná v živote svojich detí. Túžila by byť lepšia, ale nedokáže uprednostniť potreby svojich detí pred svojimi, čo jej komplikuje závislosť drogová aj citová. Mučená a konfrontovaná víziami svojho mŕtveho brata, ktoré k nej prichádzajú v opojení, zápasí s brutálnou realitou svojho života. Keď Michaela prepustia z väznice, Leonie posadí deti a svoju priateľku do auta a vydá sa na sever do srdca Mississippi k farme Parchman štátnej väznici. Duch trinásťročného chlapca, ktorý tam zahynul polstoročia predtým, má Joja tiež čo naučiť o otcoch a synoch, o minulosti, násilí a o láske.

Třináctiletý Jojo se snaží chovat jako dospělý po vzoru svého dědy, kterému říká „taťko“. To od svého druhého dědy zaslechl v životě méně slov než od zvířat, jejichž řeči rozumí. Jojova mladá matka Leonie neustále bojuje sama se sebou i s okolím, a nemá proto na Joja ani na jeho mladší sestřičku čas. Nejvíce jí nedává spát drogová halucinace v podobě jejího zesnulého bratra. Jednoho dne však sbalí děti a vydá se vyzvednout Michaela, Jojova otce, z vězení. Tam už na Joja čeká další třináctiletý chlapec…

Nemzeti-könyvdíj (2011) ALA Alex-díj (2012) New York-i Közkönyvtár díja (2012) - jelölés Dayton Irodalmi Békedíj (2012) - jelölés Hurston/Wright Legacy-díj (2012) - jelölés Dublini Nemzetközi Irodalmi Díj (2013) - jelölés Könyörtelen, mégis gyengéd regény családról és szűkölködésről. „...briliáns cselekmény, áradó íráskészség. Egyszerre mai és ősi, archetipikus.” New York Times „Tapintható a feszült várakozás, a vihar előtti atmoszféra.” New Yorker „...faulkneri és félelmet nem ismerő...” Paris Review Bois Sauvage kisváros Mississippi államban, a Mexikói-öböl partvidékén. Hurrikán készül, Esch édesapja egyre jobban aggódik. A férfi kemény piás, a lány és három fiútestvére nyomorognak. Eschben nemigen marad meg az étel - teherbe esett tizennégy évesen. Fivére, Skeetah el-elcsen az asztalról egy-két falatot, hogy harci pitbullja kicsinyeinek adja, az alomból mégis több kiskutya elpusztul. A testvérek a maguk módján próbálják oltalmazni egymást a rideg, durva környezetben. Két ellentétes pólus feszül egymásnak Jesmyn Ward könyvében: költészet és nyomor, az emberi gyengédség és a vidéki élet brutalitása. A csontok megmaradnak igazi irodalom - a faulkneri dél látomásos, mégis könyörtelenül valóságos prózája. Jesmyn Ward (1977-) azon kevesek egyike, akik kétszer nyerték el a Nemzeti Könyvdíjat. Hallgasd a holtak énekét című regénye 2017-ben jelent meg a 21. Század Könyvkiadó KULT Könyvek sorozatában.

Jojo má trinásť rokov a snaží sa pochopiť, čo znamená byť mužom. Môže sa inšpirovať viacerými otcovskými postavami – najmä jeho černošským starým otcom, ktorému hovorí pap. Ale iní muži mu dospievanie neuľahčujú. Jeho otec Michael sedí vo väzení a belošský starý otec ani neuznal jeho existenciu. Jojo okrem sveta živých počuje aj hlasy mŕtvych, najmä strýka Givena, ktorý umrel na strednej škole. Jojova matka Leonie nie je veľmi prítomná v živote svojich detí. Túžila by byť lepšia, ale nedokáže uprednostniť potreby svojich detí pred svojimi, čo jej komplikuje závislosť – drogová aj citová. Mučená a konfrontovaná víziami svojho mŕtveho brata, ktoré k nej prichádzajú v opojení, zápasí s brutálnou realitou svojho života. Keď Michaela prepustia z väznice, Leonie posadí deti a svoju priateľku do auta a vydá sa na sever do srdca Mississippi k farme Parchman – štátnej väznici. Duch trinásťročného chlapca, ktorý tam zahynul polstoročia predtým, má Joja tiež čo naučiť o otcoch a synoch, o minulosti, násilí a o láske.

21. SZÁZAD KULT KÖNYVEK 2017 National Book Award (az amerikai nemzeti könyvdíj nyertese) továbbá: 2017 tíz legjobb könyve (The New York Times) 2017 Barack Obama kedvenc könyveinek listája 2017 Az év legjobb regénye (Time magazin) 2017 tíz legjobb könyve (Publishers Weekly) Emellett jelölték a következő díjakra: Kirkus Prize Andrew Carnegie Medal Aspen Words Literary Prize Amerikai könyvkritikusok díja [National Book Critics Circle Award] Jesmyn Ward az első női szerző, aki kétszer is elnyerte az Amerikai Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award); ezért a regényéért kapta meg másodszor. A könyvet ugyanakkor 2017 legjobbjának nevezte a Time, és hónapokig szerepelt a The New York Times sikerlistáján is – számtalan egyéb díj és elismerés mellett. A tizenhárom éves Jojo igyekszik megérteni, mit jelent férfivá válni. A családjában van kitől és van miből tanulnia: ott van feketebőrű nagyapja, Pop, aki imádja, vagy fehérbőrű nagyapja, aki viszont egyáltalán nem fogadja el a fiút. És az apja, aki mostanában szabadul a börtönből… Amikor kiengedik, Jojo kábítószerfüggő anyjával odautazik. Találkozik egy másik tizenhárom éves kissráccal, egy halott fegyenc szellemével, aki magában hordozza az amerikai dél történelmének örökségét. Fontos dolgokat tanít meg Jojónak apákról és fiaikról, az erőszakról és a szeretetről. Jesmyn Ward Hallgasd a holtak énekét! nagyszabású családtörténete az amerikai útiregény archetipikus hagyományainak, a kísértethistóriáknak és a katasztrófaregényeknek lenyűgöző, zavarbaejtő és sehová sem sorolható elegye, egy modern remekmű. Jesmyn Ward Mississippi államban született, és jelenleg New Orleansban él. Az első női szerző, aki kétszer nyerte el az amerikai Nemzeti Könyvdíjat – első ízben 2011-ben, Salvage The Bones című, második regényével, amely a Katrina hurrikán előtti készülődést és a pusztító vihar utóhatását örökíti meg. A Hallgasd a holtak énekét! 2017-ben jelent meg az Egyesült Államokban. Ez a harmadik regénye. „William Faulknert idéző mestermű.” - National Public Radio „Jesmyn Ward prózájába ott lüktet az élet, a fájdalom és a szeretet… aki elolvassa, abban erős vágy ébred, hogy maga is továbbadja az átélt érzéseket.” - Buzzfeed

Nemzeti-könyvdíj (2011)ALA Alex-díj (2012)New York-i Közkönyvtár díja (2012) – jelölésDayton Irodalmi Békedíj (2012) – jelölésHurston/Wright Legacy-díj (2012) – jelölésDublini Nemzetközi Irodalmi Díj (2013) – jelölés Könyörtelen, mégis gyengéd regény családról és szűkölködésről. „...briliáns cselekmény, áradó íráskészség. Egyszerre mai és ősi, archetipikus.”New York Times „Tapintható a feszült várakozás, a vihar előtti atmoszféra.”New Yorker „...faulkneri és félelmet nem ismerő...”Paris Review Bois Sauvage kisváros Mississippi államban, a Mexikói-öböl partvidékén. Hurrikán készül, Esch édesapja egyre jobban aggódik. A férfi kemény piás, a lány és három fiútestvére nyomorognak. Eschben nemigen marad meg az étel – teherbe esett tizennégy évesen. Fivére, Skeetah el-elcsen az asztalról egy-két falatot, hogy harci pitbullja kicsinyeinek adja, az alomból mégis több kiskutya elpusztul. A testvérek a maguk módján próbálják oltalmazni egymást a rideg, durva környezetben. Két ellentétes pólus feszül egymásnak Jesmyn Ward könyvében: költészet és nyomor, az emberi gyengédség és a vidéki élet brutalitása. A csontok megmaradnak igazi irodalom – a faulkneri dél látomásos, mégis könyörtelenül valóságos prózája. Jesmyn Ward (1977-) azon kevesek egyike, akik kétszer nyerték el a Nemzeti Könyvdíjat. Hallgasd a holtak énekét című regényét 2017-ben jelent meg a 21. Század Könyvkiadó KULT Könyvek sorozatában.

A Hallgasd a holtak énekét kétszeres Nemzeti Könyvdíjjal jutalmazott szerzőjétől New York Times bestseller "A maiak közül a leginkább szárnyaló tehetségű szerző - egészen egyedülálló" - Entertainment Weekly "Most leszállunk innen a vak világba!" - kezdé a költő. Babits Mihály fordításában így hangzik az idézet Dante Pokoljából, ahonnan e regény a címét kölcsönzi. A Most leszállunk innen igazi mestermű, amely az amerikai irodalom klasszikusaként fog bevonulni a köztudatba. Egy lány története, aki rabszolgaként élt az amerikai polgárháborút megelőző években. Annist egy fehér rabszolgatartó nemzette, aki eladja délre. A hosszú menetelés során a lány édesanyjához kapcsolódó emlékeiben talál vigaszra, illetve a nagymamájáról szóló történetekben, aki harcos volt Afrikában. Annis számára e két nőalakon keresztül nyílik meg a kézzelfogható valóságon túli szellemvilág, amelyben ott van a föld és a víz, mítosz és történelem; ott vannak azok a szellemek, amelyek adnak és nevelnek, és azok, amelyek manipulálnak és elvesznek. Az alászállás története végeredményben egy újjászületés története, amely során Annis visszavívja a jogot, hogy ő kormányozza saját életét.