Lev Tolsztoj

A klasszikus világirodalom leghíresebb műve a házasságtörésről, amit Thomas Mann a legnagyobb társadalmi regénynek tartott.

A klasszikus világirodalom leghíresebb műve a házasságtörésről, amit Thomas Mann a legnagyobb társadalmi regénynek tartott.

Nehézkesnek tűnik a szöveg, vagy túl hosszúnak? Nehéz rávenni a gyerekeket az olvasásra? Ebben segítenek az Olvass velünk! sorozat kötetei. Öt különböző szinten rengeteg történet várja a gyerekeket, amelyekből megismerhetik a klasszikus történeteket, és talán ez meghozza a kedvüket arra, hogy később az eredeti műveket is elolvassák. Felfordult a világ, Napóleon egész Európát meghódította, és Oroszország ellen fordult... A Háború és béke főhősei a zűrzavaros világhelyzetben keresik szerepüket, életük értelmét, vívódnak szerelem és a kötelezettségteljesítés próbáiban. Mi függ tőlünk a sors sodrásában? Mit jelent az igazi szerelem? Hogyan maradhatunk emberek a bajban? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk Tolsztoj útkereső regényében.

3 db korhű képeslappal Gy. Horváth László új fordításában, díszkiadásban jelenik meg Tolsztoj utolsó regénye, a Feltámadás, amelyet szerzője 1899-ben fejezett be. Dmitrij Nyehljudov herceg az esküdtszék tagja. A bíróság gyilkossági ügyben jár el, és a vádlottat, név szerint Katyusát a herceg annak idején cselédlány korában elcsábította, aztán elhagyta. Nyehljudov magába száll, felméri tette következményeit, úgy dönt, lemond vagyonáról, fényűző életkörülményeiről, és minden energiáját a prostituálttá lett Katyusa megmentésére fordítja, még akkor is, ha ez azzal jár, hogy követnie kell a nőt a szibériai száműzetésbe. De vajon bocsánatot nyer-e a bűneiért azáltal, hogy megment egy embert? Terjedelmében nem éri el az Anna Karenyinát vagy a Háború és békét, azonban talán ez Tolsztoj legösszetettebb alkotása, amelyben az igazságtalanságok, a korrupció és a képmutatás miatt ostorozza kora társadalmát, miközben feltárja a düh és a bűntudat pszichológiai mélységeit. A Feltámadás páratlan, intim szerelmi történet - az orosz élet remekbe szabott tablóit jeleníti meg realista ábrázolásmódja és szatirikus humora révén. Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910) minden idők egyik legnagyobb regényírója. Jasznaja Poljanában született, és harcolt a krími háborúban. Miután leszerelt, visszavonult családi birtokára, írt, gazdálkodott, és nagy családja nevelésének szentelte idejét. Regényeivel és szókimondó, polemikus írásaival világhírre tett szert.

Nagy tér, nagy idő, földrésznyi események, császárok, hercegek, parasztok, katonák, rengeteg ember, köztük az olvasót holtig elkísérő emlékalakok – egészebb világ teremtésére elbeszélő még nem vállalkozott, hacsak egy nem: az Iliász szerzője. Tolsztoj sem azelőtt, sem azután nem lelte oly megszállott örömét az írásban, mint a Háború és béke bő hét esztendejében, mikor szelleme minden erejével a regényt fűtve „csak írónak, semmi másnak” vallhatta magát. Ám ebben az óriáspanorámában is színre lép, ha nem is a próféta még, de a nagy kérdező, s feldúlja néhol látomása rendjét, csak hogy kérdezhessen.

Anna Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el. Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

Anna Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el.Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

Személyes ajánlatunk Önnek KISS ULRICH SJ Szolgáló vezető a tanuló vállalkozásban Kiss Ulrich SJ - Szolgáló vezető a tanuló vállalkozásban 3315 Ft 3900 Ft 15% megtakarítás Kosárba MARY POPE OSBORNE Vakáció a vulkánnál Mary Pope Osborne - Vakáció a vulkánnál 1351 Ft 1590 Ft 15% megtakarítás Kosárba ZIEGLER ÁGNES A brassói Fekete templom - reformáció és renováció - Felekezeti, városi, rendi csoportidentitás kifejeződése egy újjászülető épületben Ziegler Ágnes - A brassói Fekete templom - reformáció és renováció - Felekezeti, városi, rendi csoportidentitás kifejeződése egy újjászülető épületben 6366 Ft 7490 Ft 15% megtakarítás Kosárba BRIGITTE LABBÉ - MICHEL PUECH Háború és béke - Filó-Faló 8. Brigitte Labbé - Michel Puech - Háború és béke - Filó-Faló 8. 1615 Ft 1900 Ft 15% megtakarítás Kosárba Bővebb ismertető A kötet az alábbi elbeszéléseket tartalmazza:## - Szevasztopol december havában. (Tábor Béla fordítása)## - Szevasztopol májusban. (Tábor Béla fordítása)## - Szevasztopol 1855 augusztusában. (Tábor Béla fordítása)## - Ivan Iljics halála. (Szőllősy Klára fordítása)## - Kreutzer-szonáta. (Németh László fordítása)

Leo Tolstoy's most personal novel, Anna Karenina scrutinizes fundamental ethical and theological questions through the tragic story of its eponymous heroine. Anna is desperately pursuing a good, "moral" life, standing for honesty and sincerity. Passion drives her to adultery, and this flies in the face of the corrupt Russian bourgeoisie. Meanwhile, the aristocrat Konstantin Levin is struggling to reconcile reason with passion, espousing a Christian anarchism that Tolstoy himself believed in.

Nagy tér, nagy idő, földrésznyi események, császárok, hercegek, parasztok, katonák, rengeteg ember, köztük az olvasót holtig elkísérő emlékalakzatok, csecsemősírás, haldoklók lázképei, aranyló hétköznapok és temérdek elpazarolt vér, százezrek halálával írott kísérleti történetfilozófiák s köztük a boldogságvágy apró mozdulatai, családi közhelyek időtlen bölcsessége – egészebb világ teremtésére elbeszélő még nem vállalkozott, ha csak egy nem: az Iliász szerzője. Tolsztoj sem azelőtt, sem azután nem lelte oly megszállott örömét az írásban, mint a Háború és béke hét bő esztendőjében, mikor szelleme minden erejével a regényt fűtve „csak írónak”, semmi másnak vallhatta magát. Ám ebben az óriáspanorámában is színre lép, ha nem is a próféta még, de a nagy kérdező, s feldúlja néhol látomása rendjét, csak hogy kérdezhessen. Thomas Mann szavaival: „Művészi szemszögből nézve mégis ez a titáni ügyefogyottság adja művének azt az óriási erkölcsi nyomatékot, azt az Atlaszhoz mérhető morális izomterhelést és felkészültséget, amely a szenvedő Michelangelo világára emlékeztet.”

Sok regény szól a házasságtörésről, mind közül a leghatalmasabb Tolsztoj Anna Kareniná-ja. Karenina szerelmét és megsanyargatását egy évszázad múltán is közel érezheti magához az olvasó, noha az Anna körül zsibongó nagyvilági társaság elegáns könyörtelenségének rajza immár csak híradás az elsüllyedt történelemből. „A világirodalom legnagyobb társadalmi regénye” – Thomas Mann méltatta így az Anna Kareniná-t – egyszerre volt Tolsztoj művészi búcsúja a szerelemtől és gondolati előkészülete a prófétaszerepre. Egy kötetben szinte két regény: Annáéban Tolsztoj elmondhatta mindazt, amit az érzéki rajongásról egyáltalán tudott, és amit csak művészi alakban mondhatott el, Levinében pedig megfestette önarcképét, a helyzetével erkölcsileg meghasonlott földesúrét, akinek önvizsgálatát és felismeréseit később már csak röpiratok nyelvén vagy a gondolatnak szigorúan alárendelt szépprózában tudta megfogalmazni.

"Lev Tolsztoj vallásos ihletésű műveit a háború után született generációk igen kevéssé ismerhetik. Pedig az író egész életét áthatotta keresztény világnézet radikális értelmezése, mely során ugyan időnként túlzásokba esett, de őszinte istenkereséséhez nem fér kétség. Kötetünk címadó kisregénye az ókeresztény korba kalauzolja az olvasókat. Az író a letűnőfélben lévő, hedonista görög-római gondolkodást szembesíti benne a kereszténység új tanításával, s bár ránk bízza annak eldöntését, melyik az igaz eszme, ő maga határozottan állást foglal, amikor főhősét végül elvezeti a keresztény közösségbe. A kötet elbeszélései szintén az evangéliumok talaján sarjadtak. Legyen bár szó az orosz parasztról, aki minden pénzét félretéve Jeruzsálembe zarándokol, a kisvárosi csizmadiáról, aki Krisztust szeretné vendégül látni, vagy a pokolbéli ördögről, aki a népmesék hangulatát idéző módon akarja bűnre csábítani a romlatlan lelkű gazdaembert, Tolsztoj mindegyik történetben az örök és változatlan keresztény értékrend mellett foglal állást." (a Kiadó)

Hatalmas történelmi korkép, megannyi emberi sors nagyszeru megelevenítése, császárok és katonák, hercegek és parasztok, az olvasót holtáig elkíséro emlékalakok, a géniusz muvészetével ábrázolt szerelem, csöndes hétköznapok, örök emberi boldogságvágy és kísérleti történetfilozófia ? egészebb világ teremtésére elbeszélo még aligha vállalkozott, mint Lev Tolsztoj e regényében. Az író soha ezelott, sem azután nem lelte ily megszállott örömét az alkotásban, mint a Háború és béke hét bo esztendejében, mikor szelleme minden erejével a regényt futve, ?csak írónak, semmi másnak? vallhatta magát. A mu ezernyi epizódjában rengeteg szereplo bukkan fel elottünk, de Tolsztoj jellemábrázoló ereje valamennyit felejthetetlenné teszi. Az egyediben mindenütt meglátja és megmutatja azt, ami általános érvényu. Ezért él és hat ez a páratlan regény örökké, és minden kor számára van mondanivalója.

A kötet az alábbi elbeszéléseket tartalmazza: Úr és szolga# A földesúr reggele# A fiatal cár# Egy méhkas történetének két különbözo verziója# Egy orült naplója# Fjódor Kuzjmics sztarec hátrahagyott feljegyzései# A két huszár# Szergej atya# Asszarchadon, Asszíria királya# Tyihon és Malánja

Hatalmas történelmi korkép, megannyi emberi sors nagyszeru megelevenítése, császárok és katonák, hercegek és parasztok, az olvasót holtáig elkíséro emlékalakok, a géniusz muvészetével ábrázolt szerelem, csöndes hétköznapok, örök emberi boldogságvágy és kísérleti történetfilozófia ? egészebb világ teremtésére elbeszélo még aligha vállalkozott, mint Lev Tolsztoj e regényében. Az író soha ezelott, sem azután nem lelte ily megszállott örömét az alkotásban, mint a Háború és béke hét bo esztendejében, mikor szelleme minden erejével a regényt futve, ?csak írónak, semmi másnak? vallhatta magát. A mu ezernyi epizódjában rengeteg szereplo bukkan fel elottünk, de Tolsztoj jellemábrázoló ereje valamennyit felejthetetlenné teszi. Az egyediben mindenütt meglátja és megmutatja azt, ami általános érvényu. Ezért él és hat ez a páratlan regény örökké, és minden kor számára van mondanivalója.

Hatalmas történelmi korkép, megannyi emberi sors nagyszeru megelevenítése, császárok és katonák, hercegek és parasztok, az olvasót holtáig elkíséro emlékalakok, a géniusz muvészetével ábrázolt szerelem, csöndes hétköznapok, örök emberi boldogságvágy és kísérleti történetfilozófia ? egészebb világ teremtésére elbeszélo még aligha vállalkozott, mint Lev Tolsztoj e regényében. Az író soha ezelott, sem azután nem lelte ily megszállott örömét az alkotásban, mint a Háború és béke hét bo esztendejében, mikor szelleme minden erejével a regényt futve, ?csak írónak, semmi másnak? vallhatta magát. A mu ezernyi epizódjában rengeteg szereplo bukkan fel elottünk, de Tolsztoj jellemábrázoló ereje valamennyit felejthetetlenné teszi. Az egyediben mindenütt meglátja és megmutatja azt, ami általános érvényu. Ezért él és hat ez a páratlan regény örökké, és minden kor számára van mondanivalója.