Hunyadi Zsolt

Harsányi Zsolt Hunyadi Mátyás életútját dolgozza fel életrajzi regényében. Nem csupán az álruhában járó, keménykezű, de igazságos, trónra született uralkodót, a legendák Mátyás királyát írta meg, hanem a nemzeti király mítoszát ügyesen egyezteti, kapcsolja össze a történeti valósággal. Ez a Mátyás harcra és tudományra nevelődött: országa első bajvívója, s műveltsége, gyors észjárása tudósokat megszégyenítő. A fiatal lovag eszményképei apja - a hagyomány szerint Zsigmond király természetes fia - a törekvő Hunyadi János, és bátyja, a Cillei-Gara szövetség áldozatául esett László, az érett királyé azonban már Nagy Lajos és Zsigmond is, hiszen Mátyás is erős hadsereget, fejlett gazdaságot, virágzó tudományt és művészetet akar. Titkos álma, a német-római császárság űzi, hajtja egyre nyugat felé, miközben jól látja a török veszedelmet is. A mű nemcsak tanulságos (szerzője hatalmas forrásanyagra támaszkodott, s a regény Mátyás valamennyi emlékezetesebb tettéről beszámol), hanem mindezt fordulatosan, a történelmi regény színes, vonzó módszerével közvetíti az olvasónak. Harsányi Mátyás királya - amellett persze, hogy a magyarság egyik legnagyobb géniusza, s uralkodása a rendező értelem remeke - hús-vér ember, reneszánsz zsarnok, szerelmében megcsúfolt, meggyötört férfi, fiáért aggódó, büszke apa.

Erdély - Meseszép tájak, égbenyúló hegyek, kristálytiszta vizek, zúgó fenyvesek hona. Elveszett remények, fájó emlékek, korhadó fakeresztek és kapufák, történelmi viharok vágta sebek szépséges hazája - Erdély... Erdély ugyanakkor kiváló tollforgatóknak is otthont adó vidék. Az itt fakadó versek és novellák bőven teremnek, és oly tisztasággal ragyognak, akár a hópelyhek télen. Összeállításunk ezekből válogat és mutat be egy kötetnyit. Milyen az erdélyi karácsony? "A csillogó Istenfa bűvös fénykörén kísértő árnyékok suhannak át." Ezt a hangulatot idézik meg többek között Tamási Áron, Nyirő József, Dsida Jenő, Szabolcska Mihály, Tabéry Géza, Áprily Lajos, Benedek Elek, Szász Károly vagy Wass Albert sorai. Emberek - sorsok, megannyi élet és halál, öröm és könnyek. Kik mindezt mesteri módon szavakba öntik, gondolatokat és érzéseket támasztanak a leírt szó erejével - írók és költők. Ünnep - fekete földek és fehér hó, sötétség és fény, hiábavalóság és remény, mélység és emelkedettség: karácsony..

Széles e hazában hatalmas tömegek tudták, mit jelent a neve: hogy jelent nemzeti önbecsülést, kiapadhatatlan nemzetféltést, szolidaritást minden emberi szenvedéssel, hogy jelenti a magyarság sorskérdéseinek legtisztább hangját. Mert a 20. század legmagyarabb írójának, a "magyar apostolnak" minden mondata "sikoly volt a hátba döfött nemzet ajkán". E mondatokból, gondolatokból készült a válogatás. "Sietni kell szeretni, mert a halál siet." "Esténként, magára maradva szobájában, mint egy varrólány, apró mozdulatokból, elhangzott szavak meleg hajlásából építette fel szerelme aznapi szobrát." "A mai életpiacon nem az győz, aki tiszta, hős és széles ölelésű emberi szellem. Hanem: aki az élet gyakorlati kis piszkosságait jobban érti." "Olyanok beszéltek most hangos merészséggel a "hatalom" átvételéről, akik azelőtt reszketve és némán vették át a szigorú őrtől a börtönkosztot." "A magyar halálnak ezer év óta germán arca van." "Nem azt kívánom, hogy a magyar tűzhelynél hátrány legyen az, hogy valaki más vérű. Azt kérem: ne legyen előny az, hogy valaki nem magyar."

A kötet a magyar líra Erdély-tárgyú költészetének legjavát, illetve legjellegzetesebb alkotásait vonultatja fel. Freskót ad arról, hogy miképp örökítette meg Erdélyország sorsát, szellemét és lelkét magyar költőgenerációk sora, és hogyan visszhangzik a későbbi, a Trianon utáni és a diktatúra alatti Erdély fájdalma versirodalmunkban.