Lajos Hüse

Magyar Királyság, 1688-1697 Amikor harmadszor szedik be a szegény paraszton az adót, és ha nem tud fizetni, asszonyát-lányát is megerőszakolják... Amikor a nemeseknek pénzzel kell megváltaniuk ősi birtokaikat a Habsburg császártól... Amikor nem tudhatod, hogy az utadban álló hajdúk kenyeret adnak vagy elveszik mindenedet... Amikor a földesúr által megejtett lányokra csak a kút mélye vár... ...akkor már csak egy szikra kell, hogy tűzvész kerekedjen. A török hódoltság végnapjaiban megsokasodott a Magyar Királyság függetlenségét, a Habsburg Birodalomtól való elszakadását áhítók serege. Thököly Imre szabadságharca és fejedelemsége tartotta életben a reményt: a magyarok végre megszabadulnak mindkét iga alól. Thököly azonban elbukott és emigrációba kényszerült, csupán a hívei maradtak Magyarországon. Egykori kapitánya, Kis Albert bosszút esküszik az áruló nemesek ellen, és semmitől sem riad vissza, hogy tervét beteljesítse. Eközben találkozik a boldogulást kereső tarpai gazdával, Esze Tamással. A mostoha körülmények, az árvíz, az egyre növekvő adók, az elnyomók becstelensége és a nép nyomorának rohamos fokozódása közös oldalra sodorja őket: az erdőkben, lápokban bujdosó, a maguk törvényei szerint igazságot tevő kurucok közé. Hüse Lajos és Háromszéki Nándor regénye kalandos utazásra invitálja az olvasót a Rákóczi-szabadságharcot közvetlenül megelőző évtizedekbe.

Magyar Királyság, 1688–1697Amikor harmadszor szedik be a szegény paraszton az adót, és ha nem tud fizetni, asszonyát-lányát is megerőszakolják…Amikor a nemeseknek pénzzel kell megváltaniuk ősi birtokaikat a Habsburg császártól…Amikor nem tudhatod, hogy az utadban álló hajdúk kenyeret adnak vagy elveszik mindenedet…Amikor a földesúr által megejtett lányokra csak a kút mélye vár……akkor már csak egy szikra kell, hogy tűzvész kerekedjen.A török hódoltság végnapjaiban megsokasodott a Magyar Királyság függetlenségét, a Habsburg Birodalomtól való elszakadását áhítók serege. Thököly Imre szabadságharca és fejedelemsége tartotta életben a reményt: a magyarok végre megszabadulnak mindkét iga alól. Thököly azonban elbukott és emigrációba kényszerült, csupán a hívei maradtak Magyarországon.Egykori kapitánya, Kis Albert bosszút esküszik az áruló nemesek ellen, és semmitől sem riad vissza, hogy tervét beteljesítse. Eközben találkozik a boldogulást kereső tarpai gazdával, Esze Tamással. A mostoha körülmények, az árvíz, az egyre növekvő adók, az elnyomók becstelensége és a nép nyomorának rohamos fokozódása közös oldalra sodorja őket: az erdőkben, lápokban bujdosó, a maguk törvényei szerint igazságot tevő kurucok közé.Hüse Lajos és Háromszéki Nándor regénye kalandos utazásra invitálja az olvasót a Rákóczi-szabadságharcot közvetlenül megelőző évtizedekbe.

A szerző előző, Álmos haragja című regényében megismert Sandru - vagy görög nevén Alexandrosz - félig magyarként, félig görögként, mi több, Konstantinupolisz legfőbb hadvezérének unokájaként és egy tekintélyes görög sereg parancsnokaként tér vissza a kürtgyarmat törzshöz, hogy támogassa a Bizánci Császárság büntető hadjáratának folytatását a bolgár cár, Szimeon ellen. A véres büntető hadjáratban Sandru úgy érzi, kétfelé szakad: nem tudja, magyar-e vagy görög, az ősi hitet vallja-e vagy a kereszténységet, harcos-e vagy táltos - esetleg a Krisztus útját járó szerzetes. Belső vívódása mintegy tükrözi a magyar törzseket szétfeszítő ellentétet: Álmos magáévá tette Levedi elképzelését a Havasokon túli tágas síkság elfoglalásáról és egy új, végleges haza megalapításáról, de továbbra is makacsul igyekszik elragadni a törzsek fölötti főhatalmat Levedi utódjától, Kurszántól. Sandru az utóbbi szolgálatában vívja a csatáit, s nemcsak a külső, hanem a belső ellenséggel is: az atyjukat, Tomor urat eláruló és Álmos szolgálatába álló féltestvére, Karvul többször is orvul az életére tör. Az igazi kihívást azonban nem a marakodó vezérek és az árulók hozzák magukkal, hanem Álmos táltosa, a furfangos és nagy tudású Kucskán...

A szerző előző, Álmos haragja című regényében megismert Sandru – vagy görög nevén Alexandrosz – félig magyarként, félig görögként, mi több, Konstantinupolisz legfőbb hadvezérének unokájaként és egy tekintélyes görög sereg parancsnokaként tér vissza a kürtgyarmat törzshöz, hogy támogassa a Bizánci Császárság büntető hadjáratának folytatását a bolgár cár, Szimeon ellen. A véres büntető hadjáratban Sandru úgy érzi, kétfelé szakad: nem tudja, magyar-e vagy görög, az ősi hitet vallja-e vagy a kereszténységet, harcos-e vagy táltos – esetleg a Krisztus útját járó szerzetes. Belső vívódása mintegy tükrözi a magyar törzseket szétfeszítő ellentétet: Álmos magáévá tette Levedi elképzelését a Havasokon túli tágas síkság elfoglalásáról és egy új, végleges haza megalapításáról, de továbbra is makacsul igyekszik elragadni a törzsek fölötti főhatalmat Levedi utódjától, Kurszántól. Sandru az utóbbi szolgálatában vívja a csatáit, s nemcsak a külső, hanem a belső ellenséggel is: az atyjukat, Tomor urat eláruló és Álmos szolgálatába álló féltestvére, Karvul többször is orvul az életére tör. Az igazi kihívást azonban nem a marakodó vezérek és az árulók hozzák magukkal, hanem Álmos táltosa, a furfangos és nagy tudású Kucskán…

Kr. u. 880. Az Etel folyó mellett elterülő sztyeppén élő magyari törzsekre egyre nagyobb nyomás nehezedik kelet felől: a besenyők betörései megszaporodnak, és nyilvánvaló, hogy ezek a támadások csak előszelei egy nagyobb viharnak, az összes besenyő törzs nyugat felé vonulásának. A magyarok lassan, de biztosan harapófogóba kerülnek a keleti lovasnépek és a nyugati birodalmak, Bizánc és a Bolgár Cárság között. Mindemellett a magyarok törzsszövetsége is megosztott: Levedi, a kündü csak a megyer és a kürtgyarmat törzsek támogatását bírja, a másik öt törzs a gyulát, Álmost támogatja. Álmos célja az, hogy egyetlen vezér alatt egyesítve a magyar törzseket szembeforduljon a keletről közelgő viharral, és az érkező népeket meghódítva, beolvasztva hatalmas pusztai birodalmat hozzon létre. Levedi ezzel szemben a Havasokon túli Pannóniában látja a magyarság új hazáját – és új jövőjét, a frankok és a bizánciak mintájára való letelepedését. A két vezér szembenállása ha nyílt háborúságot nem is, de tapintható ellentéteket és kisebb összecsapásokat okoz a magyar törzsek között. Az idő azonban sürget: hamarosan döntésnek kell születnie, ha nem akarják, hogy a magyar olvadjon bele valamely más pusztai népbe. Hüse Lajos regényében a legújabb régészeti és antropológiai kutatási eredményeket is felhasználva kínál fordulatokban gazdag, olvasmányos bepillantást a honfoglaló magyarság IX. századi történetébe.

Kr. u. 880. Az Etel folyó mellett elterülő sztyeppén élő magyari törzsekre egyre nagyobb nyomás nehezedik kelet felől: a besenyők betörései megszaporodnak, és nyilvánvaló, hogy ezek a támadások csak előszelei egy nagyobb viharnak, az összes besenyő törzs nyugat felé vonulásának. A magyarok lassan, de biztosan harapófogóba kerülnek a keleti lovasnépek és a nyugati birodalmak, Bizánc és a Bolgár Cárság között. Mindemellett a magyarok törzsszövetsége is megosztott: Levedi, a kündü csak a megyer és a kürtgyarmat törzsek támogatását bírja, a másik öt törzs a gyulát, Álmost támogatja. Álmos célja az, hogy egyetlen vezér alatt egyesítve a magyar törzseket szembeforduljon a keletről közelgő viharral, és az érkező népeket meghódítva, beolvasztva hatalmas pusztai birodalmat hozzon létre. Levedi ezzel szemben a Havasokon túli Pannóniában látja a magyarság új hazáját – és új jövőjét, a frankok és a bizánciak mintájára való letelepedését. A két vezér szembenállása ha nyílt háborúságot nem is, de tapintható ellentéteket és kisebb összecsapásokat okoz a magyar törzsek között. Az idő azonban sürget: hamarosan döntésnek kell születnie, ha nem akarják, hogy a magyar olvadjon bele valamely más pusztai népbe. Hüse Lajos regényében a legújabb régészeti és antropológiai kutatási eredményeket is felhasználva kínál fordulatokban gazdag, olvasmányos bepillantást a honfoglaló magyarság IX. századi történetébe.