Szekeres Ibolya

Szekeres ?Ibolya könyve bizonyítja, hogy az ember bármilyen nehézséget képes leküzdeni, újra és újra megalkotva önmagát. A szerző egy egyedi tapasztalat bemutatásával segíti megérteni a problémát. Majd az igazság lényegére rákérdezve arra a következtetésre jut, hogy az észlelés szubjektív természete miatt az igazság pusztán csak értelmezés lehet. Következésképp annyi igazság van, ahány ember. Szó esik a könyvben az írás lélekgyógyító szerepéről, valamint a kisebbrendűségi érzés egyéni tapasztalatáról és elméletéről. Megtudhatjuk, hogyan hat az önértékelésre, az énképre. A legfontosabb személyiségmegközelítések rövid értelmezésével is megismerkedhetünk, különös tekintettel a humanista pszichológia emberközpontúságára és személyiségfejlesztő hatására. A nárcizmus különböző pszichológiai elméleteit Sigmund Freud, Melanie Klein, Margaret Mahler, Karen Horney, Heinz Kohut és Otto F. Kernberg nézőpontjából ismerhetjük meg. A szabad akarat és a determinizmus problémakörének elemzését követően végül arra a kérdésre próbál választ adni, vajon elveheti-e a tudomány az embertől a szabad akaratba vetett hitet. A kötetet azon legfontosabb gondolatok és elméletek rövid összegzése zárja, amelyek segítettek eljutni a káoszból az egyensúlyba.

Szekeres Ibolya könyve bizonyítja, hogy az ember bármilyen nehézséget képes leküzdeni, újra és újra megalkotva önmagát. A szerző egy egyedi tapasztalat bemutatásával segíti megérteni a problémát. Majd az igazság lényegére rákérdezve arra a következtetésre jut, hogy az észlelés szubjektív természete miatt az igazság pusztán csak értelmezés lehet. Következésképp annyi igazság van, ahány ember. Szó esik a könyvben az írás lélekgyógyító szerepéről, valamint a kisebbrendűségi érzés egyéni tapasztalatáról és elméletéről. Megtudhatjuk, hogyan hat az önértékelésre, az énképre. A legfontosabb személyiségmegközelítések rövid értelmezésével is megismerkedhetünk, különös tekintettel a humanista pszichológia emberközpontúságára és személyiségfejlesztő hatására. A nárcizmus különböző pszichológiai elméleteit Sigmund Freud, Melanie Klein, Margaret Mahler, Karen Horney, Heinz Kohut és Otto F. Kernberg nézőpontjából ismerhetjük meg. A szabad akarat és a determinizmus problémakörének elemzését követően végül arra a kérdésre próbál választ adni, vajon elveheti-e a tudomány az embertől a szabad akaratba vetett hitet. A kötetet azon legfontosabb gondolatok és elméletek rövid összegzése zárja, amelyek segítettek eljutni a káoszból az egyensúlyba.