Szekeres Ibolya

Mi az ember lényege, mi teszi őt emberré? Sokan sokféleképpen közelítik meg ezt a kérdést. E kötet szerzője úgy gondolja, az embert egyfelől a szabadság teszi igazán emberré, az, hogy képes választani, dönteni, valamilyen célt kitűzni, értelmet adni az életének. Másfelől az a mód, ahogyan önmagához viszonyul és a többiekhez kapcsolódik, ami alapvetően meghatározza életminőségét. Mit jelent emberségesnek lenni? Kedvességet, törődést és együttérzést jelent önmagunk és a szenvedők iránt, beleértve az állatokat is, és azt a törekvésünket, hogy enyhítsük, csökkentsük a szenvedést. Az emberség azért olyan fontos, mert emberi kapcsolatok rendszerében élünk, melyek pozitív vagy negatív hatása gyermekkorunktól életünk végéig formálja személyiségünket. Lehetséges a huszonegyedik században emberségesnek maradni? Hiszen az ember újra és újra kénytelen szembesülni az embertelenséggel. A könyv elolvasása után döntsék el Önök!

Mi az ember lényege, mi teszi őt emberré? Sokan sokféleképpen közelítik meg ezt a kérdést. E kötet szerzője úgy gondolja, az embert egyfelől a szabadság teszi igazán emberré, az, hogy képes választani, dönteni, valamilyen célt kitűzni, értelmet adni az életének. Másfelől az a mód, ahogyan önmagához viszonyul és a többiekhez kapcsolódik, ami alapvetően meghatározza életminőségét. Mit jelent emberségesnek lenni? Kedvességet, törődést és együttérzést jelent önmagunk és a szenvedők iránt, beleértve az állatokat is, és azt a törekvésünket, hogy enyhítsük, csökkentsük a szenvedést. Az emberség azért olyan fontos, mert emberi kapcsolatok rendszerében élünk, melyek pozitív vagy negatív hatása gyermekkorunktól életünk végéig formálja személyiségünket.Lehetséges a huszonegyedik században emberségesnek maradni? Hiszen az ember újra és újra kénytelen szembesülni az embertelenséggel. A könyv elolvasása után döntsék el Önök!

Szekeres Ibolya könyve bizonyítja, hogy az ember bármilyen nehézséget képes leküzdeni, újra és újra megalkotva önmagát. A szerző egy egyedi tapasztalat bemutatásával segíti megérteni a problémát. Majd az igazság lényegére rákérdezve arra a következtetésre jut, hogy az észlelés szubjektív természete miatt az igazság pusztán csak értelmezés lehet. Következésképp annyi igazság van, ahány ember. Szó esik a könyvben az írás lélekgyógyító szerepéről, valamint a kisebbrendűségi érzés egyéni tapasztalatáról és elméletéről. Megtudhatjuk, hogyan hat az önértékelésre, az énképre. A legfontosabb személyiségmegközelítések rövid értelmezésével is megismerkedhetünk, különös tekintettel a humanista pszichológia emberközpontúságára és személyiségfejlesztő hatására. A nárcizmus különböző pszichológiai elméleteit Sigmund Freud, Melanie Klein, Margaret Mahler, Karen Horney, Heinz Kohut és Otto F. Kernberg nézőpontjából ismerhetjük meg. A szabad akarat és a determinizmus problémakörének elemzését követően végül arra a kérdésre próbál választ adni, vajon elveheti-e a tudomány az embertől a szabad akaratba vetett hitet. A kötetet azon legfontosabb gondolatok és elméletek rövid összegzése zárja, amelyek segítettek eljutni a káoszból az egyensúlyba.

Szekeres ?Ibolya könyve bizonyítja, hogy az ember bármilyen nehézséget képes leküzdeni, újra és újra megalkotva önmagát. A szerző egy egyedi tapasztalat bemutatásával segíti megérteni a problémát. Majd az igazság lényegére rákérdezve arra a következtetésre jut, hogy az észlelés szubjektív természete miatt az igazság pusztán csak értelmezés lehet. Következésképp annyi igazság van, ahány ember. Szó esik a könyvben az írás lélekgyógyító szerepéről, valamint a kisebbrendűségi érzés egyéni tapasztalatáról és elméletéről. Megtudhatjuk, hogyan hat az önértékelésre, az énképre. A legfontosabb személyiségmegközelítések rövid értelmezésével is megismerkedhetünk, különös tekintettel a humanista pszichológia emberközpontúságára és személyiségfejlesztő hatására. A nárcizmus különböző pszichológiai elméleteit Sigmund Freud, Melanie Klein, Margaret Mahler, Karen Horney, Heinz Kohut és Otto F. Kernberg nézőpontjából ismerhetjük meg. A szabad akarat és a determinizmus problémakörének elemzését követően végül arra a kérdésre próbál választ adni, vajon elveheti-e a tudomány az embertől a szabad akaratba vetett hitet. A kötetet azon legfontosabb gondolatok és elméletek rövid összegzése zárja, amelyek segítettek eljutni a káoszból az egyensúlyba.