Conn Iggulden

Egy bölcs, a kínai kultúrán felnőtt tudósból a történelem egyik legkiválóbb harcosa lesz. A hódító ebben a kötetben nem más, mint Kubilaj kán, az a rendkívüli ember, akinek a neve Julius Casar, Nagy Sándor és Bonaparte Napóleon, a világtörténelem legnagyobb egyéniségei mellé kívánkozik. Kubilaj kán tengertől tengerig nyúló birodalomról álmodik, ám ehhez előbb meg kell tanulnia a háború művészetét, és el kell vezetnie harcosait az ismert világ végéig. És amikor elfárad, amikor megsebesül, a saját testvéreivel kell szembenéznie egy véres polgárháborúban. Uralma aranykor lehetett volna, hiszen birodalma mellett eltörpültek még a híres Dzsingisz kán hódításai is, ám a hatalmas mongol nemzet lába alól lassan kicsúszik a talaj, hogy végül egészben nyelje le a legrégibb ellensége. Felnőtt egy új nemzedék, ám nehéz szabadulnia Dzsingisz kán árnyékából...

A gladiátorok látványos küzdelmétől a consulok intrikájáig, a Köztársaság gyarapodásáért vívott kegyetlen háborúktól a birodalmat szétszaggató politikai konfliktusokig és szenvedélyes szerelmekig mindent elmesél az ókori Rómáról Az uralkodó című négykötetes regényfolyam. Az első kötet Róma kapui Julius Caesar gyermek- és ifjúkoráról szól. Ez a második kötet addig meséli el a történetet, amíg Julius Caesar a hatalom küszöbéig jut. A faital Julius Caesar Rómából Sulla diktatúrája elől menekülve beáll katonának egy hadigályára, amely a Földközi-tengeren védi a Köztársaságot az ellenségtől. A hajót azonban kalózok tőrbe csalják, Juliust társaival együtt elfogják, s csak hatalmas váltságdíj fejében teszik őket partra Észak-Afrikában. Caesar kihirdeti, hogy bosszúja elől senki sem menekülhet legkevésbé a kalózok. Saját sereget gyűjt az észak-afrikai provinciában, mellyel leveri a Róma ellen lázadó görögöket, a kalózoktól visszaveszi az elrabolt pénzt és a váltságdíjat, s katonáival győztesként tér vissza Rómába; bátorságának, kérlelhetetlenségének híre messze megelőzi az Örök Városban. Rómába visszatérve gyermekkori barátjának, Marcus Brutusnak a seregével egyesíti saját legióját, s katonáival részt vesz a Spartacus-féle rabszolgalázadás leverésében. Útjukat visszafelé Rómába az út mellett keresztre feszített rabszolgák haláltusája kíséri. A Köztársaság végnapjait éli, Julius Caesar és Marcus Brutus kezében pedig egyre nagyobb hatalom összpontosul...

1461 tele Richard, yorki herceg halott, levágott fejét a várfalra tűzik. VI. Henrik király fogságban van. A Lancaster -királyné győzedelmesen végigvonul az országon, miután az özvegy skót királyné, Guelders Mária a legjobb vitézeit Margit rendelkezésére bocsájtotta. Ez a hadsereg szinte megállíthatatlannak tűnik. Edward March, aki a yorki hercegi címet örökölte, királynak kiáltja ki magát a parlamentben. Ezt követően véres harcok, pártviszályok kezdődnek a York- és Lancaster-ház tagjai és hívei között, ahol testvér testvér ellen, király király ellen harcol. Két ember követeli magának a koronát, de csak az egyik szerezheti meg

IV. (York) Edward elmenekült Angliából, és Burgundiában kapott menedéket, ahol dühödten várja az alkalmas pillanatot, hogy visszaszerezze hatalmát. Egy hatalmas tengeri vihar után megtépázott seregével Ravenspurnál száll partra testvérével, Richard herceggel. A városkapuk azonban zárva maradnak a fáradt, kiéhezett sereg előtt. Nem marad más hátra, minthogy megküzdjenek Richard Lancaster hatalmas seregével. A csatát okos taktikájuknak és a szerencsének köszönhetően a Yorkok nyerik meg, azonban a csatában életét veszti a két trónörökös is. Sem Edward, sem testvére, Richard nem ismeri fel, hogy az igazi ellenség a francia földön várakozó Henry Tudor, a Vörös Oroszlán, a Végzet embere, aki véget vet majd a Rózsák háborújának, és akivel egy új uralkodódinasztia veszi kezdetét.

Kr.e. 401. Artaxerxész perzsa birodalma az Égei –tengertől Észak- Indiáig terjed. A világ legnagyobb urának legalább ötvenmillió alattvalója volt. A spártai katonák egy csoportja, akiknek nagyapja még a görög-perzsa háborúban Thermopülainál harcolt, a fiatalabb perzsa herceg, Kürosz szolgálatába áll zsoldosként. Kürosz meg akarja szerezni a koronát bátyjától, ehhez áll rendelkezésére a spártaiak elit serege. Ezt a harcot csak egyetlen csatában lehet megnyerni vagy elveszíteni – és Kürosz elesik. Az életben maradt spártaiak egy kis csoportja elhatározza, hogy kijut az ellenséges birodalom szívéből. Felszerelésük hiányos, vizük, élelmük alig van. Xenophon, a fiatal athéni katona vezeti el a megmaradt túlélőket több száz kilométeren át a görög partokig Artaxerxész legendás perzsa harcosaitól üldözve. Egy királynak nem lehet egyetlen fia, hiszen a halál olyan könnyen eljön: méregtől, romlott ételtől, láztól vagy az istenek akaratából. Ha a szerencsés elsőszülött megéri a felnőttkort, akkor a testvérek között kezdődnek el a különböző játszmák.

Anglie, 1470. Devět let po bitvě u Towtonu se karta obrací a král Eduard musí prchnout i se svým bratrem Richardem do Burgundska. Královskou korunu chce ale za každou cenu získat zpět, nicméně jeho plán na vylodění u anglických břehů je nesmírně riskantní. Hrabě Warwick navíc netouží po ničem jiném než zbavit se Yorků jednou provždy. A na svou příležitost čeká také Jindřich Tudor, který se ve francouzském vyhnanství rozhodne k zásadnímu kroku...

Temüdzsin, a Farkasok kánjának második fia még csak tizenegy éves, amikor apja orvtámadás áldozata lesz. A törzs kiveti magából és magára hagyja a családot. Éhhalál fenyegeti az anyát és gyermekeit a vad mongol pusztákon. Kegyetlen próbatételek sora vár a hirtelen férfivá érő Temüdzsinre. A fiú azonban minden - mégoly kegyetlen - megpróbáltatást túlél, mert gyorsan megtanulja hogyan kell szembeszállni a természet és az ember okozta veszélyekkel. Temüdzsin a hasonló sorsra jutott embereket és klánokat gyűjti maga köré, és új törzsi öntudatra ébreszti őket. Elete legválságosabb korszakaiban is az a cél vezeti, hogy egyesítse ezeket a harcoló népeket, s ők legyenek a mongolok, az ezüst nép, ő maga pedig a világhódító Dzsingisz kán. Conn Iggulden a tőle megszokott sodró lendületű, izgalmas, filmszerűen pergő cselekménnyel vezeti végig az olvasót a mongolok legendákkal teli világán.

Píše se rok 1437 a v Anglii na trůn usedá mladičký Jindřich VI. z rodu Lancasterů. Na rozdíl od otce, který sjednotil anglickou a francouzskou korunu, nevládne pevnou rukou a podle mínění mnohých pánů příliš podléhá svým rádcům. Anglické državy ve Francii jsou v ohrožení, šíří se zvěsti o vzpouře a strach, že král a jeho našeptávači přivedou Anglii ke zkáze. Mračna se stahují a neodvratně se schyluje k bouři, jež navždy poznamená osud království.

Bitka pri Maratóne a posledný boj pri Termopylách sú dve z najznámejších bitiek starovekého sveta. Desaťročie v gréckych dejinách medzi rokmi 490 – 479 tvorilo základ politického a kultúrneho smerovania Západnej Európy na dve a pol tisícročí. Bravúrny príbeh hovorí o Aténčanoch, ktorí boli ochotní pre slobodu obetovať všetko. Stojíme pri zrode aténskej demokracie, ktorá sa stala vzorom pre dejiny a vývoj spoločnosti aj v dnešnej dobe. Brány do Atén právom radia Conna Igguldena k najlepším autorom epickej historickej fikcie.

Ak chceš byť slobodný, priprav sa na vojnu. Jeden z najlepších súčasných autorov historickej fikcie Conn Iggulden oživuje vo svojom najnovšom románe Brány do Atén slávnu časť gréckych dejín, keď sa zoči-voči perzskej invázii rozhodovalo o bytí či nebytí Grécka – kolísky európskej civilizácie. V roku 490 pred n. l. vládne v obrovskej perzskej ríši mocný kráľ Dareios. Nik sa mu neodváži postaviť na odpor okrem spurných gréckych mestských štátov, ktoré sa otvorene odmietajú skloniť pred jeho autoritou. Napokon Dareios vypláva s veľkým loďstvom proti Aténam. Aténčania však len krátko predtým zvrhli vládu tyranov, nastolili vo svojom meste demokraciu a za žiadnych okolností nie sú ochotní podriadiť sa svojvôli jedného človeka. Keď Dareiovo vojsko vystúpi na breh na maratónskej pláni neďaleko Atén, čakajú ho šíky na všetko odhodlaných aténskych hoplitov. Nasledujúca bitka rozhodne nielen o osude celého Grécka, ale aj o osude strojcov gréckeho víťazstva – charizmatického Temistokla, múdreho a čestného Aristeida a slávneho vodcu Xantippa. O desať rokov neskôr mieri ku gréckym brehom ďalší perzský kráľ Xerxes, aby pomstil otcovu porážku. Napriek obrovskej vojenskej prevahe na mori i na súši narazí na odpor oveľa menšieho počtu gréckych vojakov odhodlaných bojovať na život a na smrť a ubrániť Termopylský priesmyk aj morskú úžinu pri Salamíne, ktoré chránia vstup do Atén. Bude bojový duch a statočnosť tejto hŕstky stačiť na záchranu slobody a demokracie, hodnôt, ktoré si Gréci cenia viac než vlastný život, alebo ju rozdrvia hordy valiacich sa nepriateľov?

Háború készülődött; a hosszas versengés után kenyértörésre került sor Pompeius római diktátor és a galliai meg a britanniai diadalmas hadjárataiból hazatérő Julius Caesar között. Tábornokaival és négy veterán legiójával a tábornok átlépte a Rubicont, és megindult Róma felé. Ám sohasem könnyű a saját népünk ellen harcolni. Caesar rögös útra lépett, amikor Brutus, Marcus Antonius és Octavianus kíséretében belovagolt Rómába. Lángoló szónoklatai a Senatusban és a nép előtt megerősítették szerepében, és gyarapították az önbizalmát. Most már meg volt győződve róla, hogy méltó a vezéri szerepre és a teljhatalomra. Ám Róma nem a birodalom. Hispaniában, Africában, Görögországban és Kis-Ázsiában maradtak még Pompeiushoz és a római államhoz hűséges légiók. Meddig tartanak ki Caesar mellett a régi barátok? Lehet-e győzni ilyen körülmények között? Ceasar számára semmi sem lehetetlen: először Pompeius római seregét győzi le Görögországban, majd Egyiptomból csinál római provinciát nem utolsó sorban legendás szerelme, Kleopátra hathatólagos közreműködésével. Néhány hónappal később közös gyermeküket mint lehetséges utódát mutatja fel a Forum Romanurnon, ám a tömeg lelkesedése várat magára. A hűséges társak és elsősorban Brutus úgy érzik, Caesar sutba dobta a köztársaság hagyományait.... A háború istenei a nagyravágyás és a hűség, a barátság és a hatalom, a szerelem és a háhorú története. Eposzi méretű mese, amely Rómából Görögországon át Egyiptomba, majd ismét Rómába viszi az olvasót, és megmutatja, hogy még a legkülönb embert is megváltoztatják az elsöprő sikerek. Ez a kötet koronázza meg a remek Az uralkodó c. négykötetes sorozatot.

Conn Iggulden a görög-perzsa háborúk (Kr. e. 499-449) izgalmas és hőstettekkel teli történetét eleveníti fel az új trilógiában. Ennek első kötete, az Athén kapui a háború kezdetétől Athén elfoglalásáig tart. A történet a marathóni csata (Kr. e. 490) krónikájával kezdődik, amikor az athéniak az édeskömény illatú mezőn hősiesen megvédték városukat Dareiosz király túlerőben lévő seregével szemben. A csatát Miltiadész parancsnokolta, aki elvékonyította a középső törzset, és az így megerősített két szárny fegyelmezett, phalanx alakzatban lándzsáival irgalmatlanul felmorzsolta a perzsákat. A vereségért Dareiosz szörnyű bosszút akart állni a görögökön. A következő hadjáratot már fia, Xerxész vezette vizen és szárazföldön. A cél Athén volt. A döntő csata a Thermopülai-szorosban, Kr. e. 480-ban zajlott, amikor is Leónidasz, spártai király serege három napra feltartóztatta Xerxész szárazföldi seregét és hajóhadát, így Athénnak sikerült kis időt nyernie, és Themisztoklész, a hadvezér egyetlen nap alatt kiürítette a várost, és menekítette a lakosokat.

Conn ?Iggulden remek új sorozatának első kötete, a Viharmadár az angol történelem egyik legizgalmasabb korszakában, a Rózsák háborúja (1455-1485) idején játszódik.Anglia félelmetes oroszlánja, V. Henrik király halott.1437-ben a régensség évei után végre nagykorú lesz, és elfoglalja az angol trónt a szelíd és hitbuzgó VI.Henrik, a Bárány. A testben és lélekben beteges, gyönge király legbizalmasabb embereire, Derry Brewer kémfőnökre és William de la Pole-ra, Suffolk hercegére bízza az uralkodást. Ám Richard Plantagenet yorki herceg és sokan mások szerint Angliának erős királyra van szüksége. Amikor a megszerzett francia tartományok veszélybe kerülnek, otthon pedig lázadás érlelődik, Angliában kezdenek tartani attól, hogy Henrik és tanácsadói romba döntik az országot. A félelem nagyon is indokolt lesz, amikor Henrik titkos szerződést köt a franciákkal, és feleségül veszi a kislány Anjou Margitot. Vihar készülődik Anglia felett, Henrik királyt és támogatóit otthon és külföldön is támadják.Ki vagy mi mentheti meg a királyságot, mielőtt késő lenne?

1454. Az élőhalott VI. Henrik király több mint egy éve senyved a windsori kastélyban.Ambiciózus és hűséges felesége és királynéja, Anjou Margit fáradhatatlanul őrködik férje érdekei felett, reménykedve, hogy Edward fiuk egy napon még megismeri az apai szeretetet.Richard yorki herceg, a királyság protektora hónapról hónapra növeli befolyásást, miközben a király éber álmot alszik. Félelmetes hármasszövetségben Salisbury és Warwick grófokkal mindent elkövet, hogy szétzilálja Henrik és a királyné táborát.Ám amikor a király váratlanul magához tér, és belovagol Londonba, hogy ismét elfoglalja a helyét a trónon, a hatalmi egyensúly megint felborul, és elszabadul a káosz.A Yorkok és Lancasterek viszálya olyan háborúval fenyeget, amely szét fogja tépni Angliát.

IV. (York) Edward elmenekült Angliából, és Burgundiában kapott menedéket, ahol dühödten várja az alkalmas pillanatot, hogy visszaszerezze hatalmát. Egy hatalmas tengeri vihar után megtépázott seregével Ravenspurnál száll partra testvérével, Richard herceggel. A városkapuk azonban zárva maradnak a fáradt, kiéhezett sereg előtt...

Conn Iggulden a görög–perzsa háborúk (Kr. e. 499–449) izgalmas és hőstettekkel teli történetét eleveníti fel az új trilógiában. Ennek első kötete, az Athén kapui a háború kezdetétől Athén elfoglalásáig tart. A történet a marathóni csata (Kr. e. 490) krónikájával kezdődik, amikor az athéniak az édeskömény illatú mezőn hősiesen megvédték városukat Dareiosz király túlerőben lévő seregével szemben. A csatát Miltiadész parancsnokolta, aki elvékonyította a középső törzset, és az így megerősített két szárny fegyelmezett, phalanx alakzatban lándzsáival irgalmatlanul felmorzsolta a perzsákat. A vereségért Dareiosz szörnyű bosszút akart állni a görögökön. A következő hadjáratot már fia, Xerxész vezette vizen és szárazföldön. A cél Athén volt. A döntő csata a Thermopülai-szorosban, Kr. e. 480-ban zajlott, amikor is Leónidasz, spártai király serege három napra feltartóztatta Xerxész szárazföldi seregét és hajóhadát, így Athénnak sikerült kis időt nyernie, és Themisztoklész, a hadvezér egyetlen nap alatt kiürítette a várost, és menekítette a lakosokat.