Steven Isserlis
autor
Miért csapott Beethoven a lecsóba?
"Talán ismered azt az érzést, amikor van két barátod, akik még soha nem találkoztak, de biztos vagy benne, hogy jól kijönnének egymással, és minden vágyad, hogy végre összeismerkedjenek - hogy aztán reményeid szerint első látásra megkedveljék egymást. Nos, ez volt az igazi oka annak, hogy megírtam ezt a könyvet. Én magam elég szerencsés voltam, hogy gyerekkoromban "találkozhattam" ezekkel a zeneszerzőkkel - e zseniális, olykor hihetetlenül nehéz természetű, máskor nagyon szórakoztató, de mindig csodálatosan elevennek ható emberekkel. És azt akartam, hogy te is megismerd őket, és életre szóló barátságot köss velük. A könyvben megpróbáltam a lehető leghitelesebb lenni. Szerencsére semmi szükség nincs rá, hogy a zeneszerzőkkel kapcsolatban a fantáziámra hagyatkozzak - ők maguk sokkal meglepőbb dolgokat produkáltak, mint bármi, amit ki tudnék találni." (Steven Isserlis)
Miért hordott póthajat Haydn hajdanán?
Miért akarta kidobni Händel az egyik legjobb énekesnőjét az ablakon? Kikkel és hogyan bulizott együtt Schubert? Hogyan kerülte el Csajkovszkij, hogy személyesen is találkozzon legnagyobb hódolójával? Miért húzta végig az osztálytermen orruknál fogva a növendékeit Dvořák? Milyen zenét írt Fauré, miután teljesen megsüketült? És miért hordott póthajat Haydn hajdanán? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a világhírű csellista, Steven Isserlis gyerekeknek írott második könyvéből, amelyben hat további kedvenc zeneszerzőjét mutatja be szórakoztató és olvasmányos módon. Nemcsak a zeneszerzők életútját ismerhetjük meg a kötetből, hanem valódi portrét is rajzol róluk Isserlis, aki abban is segít az olvasónak, hogy mely művek meghallgatásával érdemes kezdeni a komponistákkal való ismerkedést.
Borzasztó boldog vagyok, hogy Miért hordott póthajat Haydn hajdanán? című könyvemet is kiadják Magyarországon, a világ legzeneibb országában. Remélem, tetszeni fognak a történetek a tekintélyes Händel úrról, a kedves Haydn papáról, a szegény és szomorú Schubertről, a patetikus Csajkovszkijról, a heves vérmérsékletű, sörissza Dvořákról, és a gyengéd, kifinomult Gabriel Fauréról (aki a legkedvesebb zeneszerzőim egyike, de valamiért alig ismert Magyarországon). Valamennyien egyedülálló, elbűvölő, vicces és rendkívül érzelmes személyiségek: alig várják, hogy találkozzanak veled! Jó szórakozást! Steven Isserlis
