Christian Jacq strana 3 z 6

Egy tizenkét éves angol fiút, amint éppen festeget a norfolki nyárvégében, megszólít egy ismeretlen úr: volna-e kedve vele menni Londonba, egyenesen a British Muzeumba, ahol szépen lemásolná, újrarajzolná neki az egyiptomi hieroglifákat. A fiú kötélnek áll, s ezzel a döntésével megpecsételi sorsát, évtizedekre beleszeret az ősi, a fáraók uralta egyiptomi civilizációba. Kutató lesz, a rögeszmések makacsságával képezi magát, s rabjává válik egy "jelentéktelen" fáraó, Tutanhamon titkának, "aki majdnem tíz esztendeig uralkodott, és mégsem tudnak róla semmit". Howard Carter arra tette fel az életét, hogy "e kis fáraó" sírját megtalálja, s Lord Carnarvon, e nagystílű angol főnemes, kalandor segítségével, "aki lelkesedését eleganciája mögé rejtette", harcának meg is lett az eredménye: nemcsak a sírt találta meg, de az érintetlenül maradt kamrák kincsei között magának Tutanhamonnak a múmiáját is, amikor "1925. október 10-én, reggel hat óra harminckor" kinyitotta az aranykoporsót. Carter, akit életében többnyire csak gáncs ért, akit korrupt hivatalnokok, féltékeny tudósok, rablóbandák akadályoztak egyre-másra, a modern régészet páratlan alakja, aki több volt, mint nagyravágyó archeológus. Fantaszta volt, magányos hős, akinek természetesen ugyanaz lett a sorsa, ami az ilyen különcöknek lenni szokott. "Egyedül, elfeledetten halt meg" hatvanhat éves korában, 1939. március 2-án. A kitűnő egyiptológus és sikeres író, a világhírű Ramszesz-sorozat szerzője ezúttal is lebilincselő és tanulságos kalandregénnyel ajándékozza meg olvasóit.

Tutanhamon utolsó titka olyan kincs, amelyet hasztalan kutatnak, így válhatott e titok legendává, akárcsak az átok, amely a fáraó örök nyugalmát megzavaró betolakodókat sújtja... Mark Wilder politikusi ambíciókat tápláló, fiatal, amerikai sztárügyvéd 1951-ben New Yorkban különös levelet vesz kézhez, melyben a kairói Szent Szergiusz-templomba hívják találkozóra azzal, hogy ott megtudhatja... ki is ő valójában! Útra kel hát a fáraók földjére, ahol Pachomius atya lesi jöttét, aki az ókori Egyiptomban tisztelt Amon isten utolsó papja, és megtudja tőle, hogy ő valójában nem Mark Wilder, hanem a Tutanhamon-sír legendás fellelőjének, Howard Carternak a fia. Amon papja elmondja, hogy Howard Carter nem pusztán rendkívüli képességű, sokszor gáncsolt régész volt, hanem isteni életerő letéteményese, melyet a leszármazottja is örökölt. Mark nem hisz a fülének, és a fiúi kötelességhez sem fűlik a foga, de mivel beleszeret a szerzetes kezére játszó idegenvezetőjébe, a szépséges Ateyába, elvállalja a felettébb kockázatos megbízatást: nyomába ered Tutanhamon utolsó titkának, egy olyan kincsnek, amelyet maga a fáraó rejtett el egykor. Amióta feltárták a sírt, mindenki hasztalan kutatja, így válhatott e titok legendává, akárcsak az átok, amely a fáraó örök álmát megzavaró betolakodókat sújtja. Hozzálát a kutatáshoz angol és amerikai múzeumokban, majd rövid idő múltán az Ateya iránti szenvedély visszahúzza Egyiptomba, ahol menthetetlenül belekeveredik az Egyiptomot sújtó felfordulásba, a gátlástalan zsarnok, Faruk király, a hatalom megdöntését tervező földalatti mozgalom és a mindenütt jelen lévő CIA politikai harcába...

Mélységesen mély a múltnak kútja, kimeríthetetlen az emberi emlékezetnek tárháza. Van hát hová alászállania, van honnan merítenie Christian Jacqnak, a mai francia irodalom egyik legsikeresebb bestsellerszerzőjének, a történelmi kalandregények legnéps zerűbb művelőjének. Jacq szinte valamennyi regényében az ókori Egyiptom oly sok író képzeletét megihlető mesés-misztikus világát támasztja fel. Monumentális Ramszesz-pentalógiá-jában az Újbirodalom harmadik fáraójának, II. Ramszesznek a korába kalauz olja az olvasót, annak az uralkodónak az élettörténetével ismertet meg, akinek kemény küzdelmek árán sikerült újra naggyá tennie Egyiptomot, visszaadnia e csodás birodalom hajdani fényét-dicsőségét. Ám a sorozat első kötetében Ramszesz még csak tizen négy éves ifjú, akinek testet és lelket próbáló tettekkel kell bizonyítania apja, Széti, Egyiptom nagy hatalmú ura előtt, hogy mindenkinél - főleg ravasz, számító, képmutató fivérénél - alkalmasabb az emberfeletti feladatra, Hórusz isten földi megtes tesítőjének, a fáraó posztjának a betöltésére. Az ifjú herceg apja kívánságára megküzd a vad bikával, részt vesz a legádázabb külső ellenség, a hettiták elleni harcban, a núbiai lázadás leverésében, hajózik a Níluson, vadászik a sivatagban, dolgozik írnokként, aranybányászként, halászként, jár a szentélyek, templomok legrejtettebb termeiben, a luxori, karnaki építkezéseken, miközben ezer veszély leselkedik rá e hol kalandregénybe illően izgalmas és fordulatos, hol misztikusan sejtelmes és hátbor zongató, hol kristályosan tiszta és andalítóan érzelmes regényben.

A francia bestsellerszerző, Christian Jacq Ramszesz-pentalógiá-jának második kötetében az olvasó nyomon követheti az egyiptomi Újbirodalom talán legnagyobb s kétségkívül legismertebb fáraójának, II. Ramszesznek további élettörténetét. Széti halála ut án kisebbik fia és kijelölt utódja, Ramszesz lép a trónra. Az ifjú fáraónak számtalan próbát kell kiállnia, mire megszilárdítja hatalmát, de először is saját kételyein, félelmein, kishitűségén kell úrrá lennie: vajon méltó és alkalmas-e az emberfelet ti feladatra, majd vetélytársait és ellenségeit kell legyőznie, akik nyíltan vagy a sötétben, a háttérben meghúzódva ármánykodnak ellene, nem riadva vissza semmilyen eszköztől, tőrtől, méregtől, fekete mágiától... Ám az ifjú fáraónak segítői is vanna k, gyermekkori barátai, Améni, a törékeny fizikumú, de rettenthetetlen lelkű, fáradhatatlan írnok, Szétau, a félelmet nem ismerő, a természet és tudomány titkaiban jártas kígyóbűvölő, és a Ramszeszhez hasonlóan szenvedélyes és zabolátlan héber Mózes - és mindenekelőtt maguk a nagy hatalmú, titokzatos egyiptomi istenek, akiknek a jóindulatát Ramszesz gigantikus vállalkozással, az évmilliók templomának a felépítésével igyekszik megnyerni. Mint egy frissítő fürdőbe, úgy merül alá az olvasó Egyiptom mesés világába, ahol istenek és emberek tökéletes szimbiózisban élnek egymással, ahol e világi és túlvilági között szabad az átjárás, ahol minden megtörténhet és meg is történik, egyik fantasztikus fordulat, egyik hátborzongató kaland a másikat köve ti, ahol a hősök minden próbát kiállnak, ahol az emberi istenivé magasztosul és az isteni emberivé lesz.

Történetünk idején, 1821-ben London vidám, eleven, szenzációra éhes város, ahol különleges esemény tartja izgalomban a londoni előkelőségeket: Giovanni Belzoni, az Egyiptomból nemrég visszatért kalandor lázasan készülődik egyiptomi kutatásainak régészeti kiállítására, s egyszersmind a nagy nyilvánosság előtt bontja majd ki azt a titokzatos múmiát, amelyről szentül állítja egy szemtanú, hogy megmozdult. A nézőközönség visszafojtott lélegzettel szemléli a látványt: a test oly tökéletesen ép, mintha élne... A bizarr bemutatót botrányos jelenetek szakítják félbe: egy hisztérikus pap a pogány relikvia megsemmisítését követeli, a szkeptikus, szekánt öreg lord a kutyái elé vetné a múmiát, egy törvényszéki orvos fel akarja boncolni, abban a reményben, hogy megfejtheti a balzsamozók titkát. Ám a bemutatót követő éjszakán a múmia eltűnik, és a papot, a lordot s a törvényszéki orvost meggyilkolják! A királyság legjobb rendőrét, a Scotland Yard megszervezésén fáradozó Higgins felügyelőt bízzák meg a nyomozással. Az ő legfőbb gyanúsítottja pedig nem más... mint maga a múmia! Higgins arról is meg van győződve, hogy a London szegénynegyedeiben készülődő forradalmi szervezkedés és a múmia eltűnése szorosan összefügg egymással. Vajon sikerül-e Higgins felügyelőnek megtalálnia a pap, a lord és az orvos gyilkosát, és az elbűvölő ügyvédnő, Lady Suzanna segítségével még a múmia elkerülhetetlen pere előtt megoldania a rejtélyt?

Do Londýna počátku 19. století přiváží italský cestovatel a dobrodruh Belzoni řadu nálezů, které učinil během výzkumů v Egyptě, mimo jiné i pozoruhodně zachovalou mumii. Tu před uzavřeným publikem pro větší efekt zbaví rituálních obinadel a amuletů, a to

Do Londýna počátku 19. století přiváží italský cestovatel a dobrodruh Belzoni řadu nálezů, které učinil během výzkumů v Egyptě, mimo jiné i pozoruhodně zachovalou mumii. Tu před uzavřeným publikem pro větší efekt zbaví rituálních obinadel a amuletů, a to

V strhujúcom príbehu mladého sudcu Pasera ožíva pred nami fascinujúce obdobie vlády Ramzesa Veľkého v širokom zábere od fungovania justície, cez tajomstvá medicíny, úskalia sveta obchodu, zložitosti chrámového života, až po problémy manželského spolu nažívania a každodennej životnej filozofii dávnych Egypťanov. O Egypte sa vraví, že je miestom, kde sa už odohrala celá história ľudstva - možno preto máme pri sledovaní hrdinov Znesvätenej pyramídy pocit, že ich dôverne poznáme, že ich zápas o sprav odlivý svet, svet pravdy, ľudskej spolupatričnosti a harmónie, je aj našim zápasom. Podarí sa Paserovi odhaliť zločin a zradu, ohrozujúci samu existenciu Egypta? Veď v ceste mu stoja vysokopostavené osobnosti armády, polície, obchodu!

V Egypte zmietanom nepokojmi a ohrozovanom rastúcim vplyvom Grékov a nenásytnosťou Perzie, ktorá má naň zálusk, dostáva boj o moc podobu sprisahania. Niekomu sa veľmi hodí, aby sa pisár Kel, nespravodlivo obvinený z vraždy, stal obetným baránkom vtiahnutým do nebezpečnej hry, ktorá ohrozuje celé kráľovstvo. Na ceste hľadania pravdy, ktorá by dokázala jeho nevinu, môže Kel počítať jedine s prekrásnou Nitis, mladou kňažkou, ktorú vášnivo miluje. Nitis sa však stáva obeťou únosu a zmizne nevedno kam. Kelom zmieta hnev. Čo je pošpinená česť, tajomný papyrus so správou napísanou tajným jazykom alebo samotná budúcnosť Egypta proti strate milovanej bytosti? Jediné, na čom mu záleží, je nájsť Nitis a oslobodiť ju. Za záchranu lásky svojho života sa Kel vrhá do zúfalého pátrania. Jeho osud je neúprosne spätý s osudom Egypta. Podarí sa mu dosiahnuť, aby pravda vyšla na svetlo? Aj v druhom dieli románu Pomsta bohov nás Christian Jacq vťahuje do deja skutočného egyptského trileru prostredníct

V Egypte zmietanom nepokojmi a ohrozovanom rastúcim vplyvom Grékov a nenásytnosťou Perzie, ktorá má naň zálusk, dostáva boj o moc podobu sprisahania. Niekomu sa veľmi hodí, aby sa pisár Kel, nespravodlivo obvinený z vraždy, stal obetným baránkom vtiahnutým do nebezpečnej hry, ktorá ohrozuje celé kráľovstvo. Na ceste hľadania pravdy, ktorá by dokázala jeho nevinu, môže Kel počítať jedine s prekrásnou Nitis, mladou kňažkou, ktorú vášnivo miluje. Nitis sa však stáva obeťou únosu a zmizne nevedno kam. Kelom zmieta hnev. Čo je pošpinená česť, tajomný papyrus so správou napísanou tajným jazykom alebo samotná budúcnosť Egypta proti strate milovanej bytosti? Jediné, na čom mu záleží, je nájsť Nitis a oslobodiť ju. Za záchranu lásky svojho života sa Kel vrhá do zúfalého pátrania. Jeho osud je neúprosne spätý s osudom Egypta. Podarí sa mu dosiahnuť, aby pravda vyšla na svetlo? Aj v druhom dieli románu Pomsta bohov nás Christian Jacq vťahuje do deja skutočného egyptského trileru prostredníct

Rok 528 pred naším letopočtom. Nič netušiaci mladík Kel raz ráno s hrôzou objaví telá zavraždených pisárov. Vystrašený sa dá na útek aj so zakódovaným papyrusom, ktorý mu pred smrťou zveril do rúk jeden z nich. Od tej chvíle ho všetci obviňujú - stal sa ideálnym vinníkom, no v pozadí sa odvíja tajné sprisahanie. Egypt sa nachádza na križovatke dejín. Faraón Ahmose nie je veľmi naklonený starým tradíciám, nadchýna ho Grécko a zo strany Peržanov nevidí najmenšiu hrozbu. Problémy berie na ľahkú váhu a zaháňa ich alkoholom. Intrigy a zrady však otriasajú panovníckym dvorom. V tejto nebezpečnej atmosfére ktosi pripravil mladému pisárovi pascu. Kel, prenasledovaný nielen sprisahancami, ale aj kráľovskou strážou, sa snaží rozlúštiť kód záhadného papyrusu, aby dokázal svoju nevinu. Jeho šance dostať sa živý z tohto nebezpečného dobrodružstva sú však malé...

Zcela nedávno vydané dílo se dosud vyšlým publikacím Christiana Jacqa zcela vymyká. Není životopisem ani chronologickým přehledem vládnoucích faraonů, nepopisuje slavné bitvy či významné památky, ale snaží se postihnout život starých Egypťanů v tom, co mu bylo nejvlastnější. Přibližuje nám jejich chápání světa, civilizace i podstaty každé lidské bytosti, stejně jako snahu všech obyvatel Egypta zajistit si věčné znovuzrození na onom světě. Proto Egypťané kladli největší důraz na dosažení moudrosti a možnosti jejího uplatnění v politice, ekonomice i sociální oblasti. Pochopit tento aspekt jejich myšlení, který dal rovněž vzniknout tolika obdivovaným stavbám, znamená lépe porozumět i jejich více než pětitisícileté historii. V Jacqově knize defiluje řada výjimečných, známých i neznámých osobností, prostých i vznešených mužů a žen, kteří si svým smýšlením i činy vysloužili označení „mudrc“. Kromě jiných mezi nimi nalezneme Imhotepa, uctívaného stavitele a léčitele, moudrého vezíra Ptahhotepa, kacíře Achnatona, zákonodárce Haremheba, královnu Hatšepsutu, Nefertari i Anchnesneferibre, Amonomu božskou manželku a vládkyni Théb, která jako první žena získala jeden z nejvyšších kněžských titulů. Všichni jmenovaní i celá řada dalších nám na papyrech i stěnách chrámů a hrobek zanechali poselství, které zůstává aktuální do dnešních časů. Pro čtenáře, který chce kromě jmen slavných vládců nebo vojenských výprav poznat blíže také duchovní život starých Egypťanů a jejich mravní zásady, se tato kniha bezesporu stane nedocenitelným pramenem poznání a inspirace.

Zcela nedávno vydané dílo se dosud vyšlým publikacím Christiana Jacqa zcela vymyká. Není životopisem ani chronologickým přehledem vládnoucích faraonů, nepopisuje slavné bitvy či významné památky, ale snaží se postihnout život starých Egypťanů v tom, co mu bylo nejvlastnější. Přibližuje nám jejich chápání světa, civilizace i podstaty každé lidské bytosti, stejně jako snahu všech obyvatel Egypta zajistit si věčné znovuzrození na onom světě. Proto Egypťané kladli největší důraz na dosažení moudrosti a možnosti jejího uplatnění v politice, ekonomice i sociální oblasti. Pochopit tento aspekt jejich myšlení, který dal rovněž vzniknout tolika obdivovaným stavbám, znamená lépe porozumět i jejich více než pětitisícileté historii. V Jacqově knize defiluje řada výjimečných, známých i neznámých osobností, prostých i vznešených mužů a žen, kteří si svým smýšlením i činy vysloužili označení „mudrc“. Kromě jiných mezi nimi nalezneme Imhotepa, uctívaného stavitele a léčitele, moudrého vezíra Ptahhotepa, kacíře Achnatona, zákonodárce Haremheba, královnu Hatšepsutu, Nefertari i Anchnesneferibre, Amonomu božskou manželku a vládkyni Théb, která jako první žena získala jeden z nejvyšších kněžských titulů. Všichni jmenovaní i celá řada dalších nám na papyrech i stěnách chrámů a hrobek zanechali poselství, které zůstává aktuální do dnešních časů. Pro čtenáře, který chce kromě jmen slavných vládců nebo vojenských výprav poznat blíže také duchovní život starých Egypťanů a jejich mravní zásady, se tato kniha bezesporu stane nedocenitelným pramenem poznání a inspirace.

Hogy Mozart zenéje és az ősi egyiptomi civilizáció milyen szorosan fűződnek egymáshoz - ez a gondolat szolgál Christian Jacq négykötetes Mozart-ciklusának alapjául, melyben az író feltárja a zenetörténet egyik legnagyobb zsenijének szellemi kalandját és titkos életét. Az író a valóságos hős, Wolfgang Amadeus mellé odakölti Thamost, Théba ifjú grófját, aki Egyiptomból indul el, hogy megkeresse a világot a káosz széléről visszarántani hivatott Nagy Varázslót. Szabadkőművesek segítik, mígnem találkozik a szépreményű koncertező fiúval, akihez hozzászegődik őrző angyalaként, művészi lelkiismereteként.

Záverečný diel o tajnom živote jedného z najväčších géniov v histórii. Francúzska revolúcia začína ohrozovať Európu a slobodomurárske lóže sa v očiach rakúskeho panovníka stávajú čoraz viac podozrivé.

Hyksonští barbaři, kteří ovládli Egypt, netuší, že jejich moc je ohrožena. Díky krásné a odvážné královně Ahotep a jejímu manželovi faraonu Seqenovi vznikla u Théb tajná vojenská základna, kde se připravovali vojáci, vyráběla se válečná výstroj i lodě. Konečně nastává tolik očekávaná chvíle, kdy armáda vytáhne do boje. Prozíravá královna nejprve z jihu odvrátí útok Núbijců, pak vojsko vedené jejím a Sequenovým synem, faraonem Kamesem, zamíří na sever. Zdá se, že je nic nezastaví...