Christian Jacq strana 3 z 5

Barbarskí Hyksósovia vtrhli do Egypta a drancujú všetko, čo im príde do cesty...

Barbarskí Hyksósovia vtrhli do Egypta a drancujú všetko, čo im príde do cesty...

Autor vám poradí, ako treba postupovať pri návšteve pamiatok, čo si všímať predovšetkým...

Hogy Mozart zenéje és az ősi egyiptomi civilizáció milyen szorosan fűződnek egymáshoz - ez a gondolat szolgál Christian Jacq négykötetes Mozart-ciklusának alapjául, melyben az író feltárja a zenetörténet egyik legnagyobb zsenijének szellemi kalandját és titkos életét. Az író a valóságos hős, Wolfgang Amadeus mellé odakölti Thamost, Théba ifjú grófját, aki Egyiptomból indul el, hogy megkeresse a világot a káosz széléről visszarántani hivatott Nagy Varázslót. Szabadkőművesek segítik, mígnem találkozik a szépreményű koncertező fiúval, akihez hozzászegődik őrző angyalaként, művészi lelkiismereteként.

V strhujúcom príbehu mladého sudcu Pasera ožíva pred nami fascinujúce obdobie vlády Ramzesa Veľkého v širokom zábere od fungovania justície, cez tajomstvá medicíny, úskalia sveta obchodu, zložitosti chrámového života, až po problémy manželského spolu nažívania a každodennej životnej filozofii dávnych Egypťanov. O Egypte sa vraví, že je miestom, kde sa už odohrala celá história ľudstva - možno preto máme pri sledovaní hrdinov Znesvätenej pyramídy pocit, že ich dôverne poznáme, že ich zápas o sprav odlivý svet, svet pravdy, ľudskej spolupatričnosti a harmónie, je aj našim zápasom. Podarí sa Paserovi odhaliť zločin a zradu, ohrozujúci samu existenciu Egypta? Veď v ceste mu stoja vysokopostavené osobnosti armády, polície, obchodu!

V Egypte zmietanom nepokojmi a ohrozovanom rastúcim vplyvom Grékov a nenásytnosťou Perzie, ktorá má naň zálusk, dostáva boj o moc podobu sprisahania. Niekomu sa veľmi hodí, aby sa pisár Kel, nespravodlivo obvinený z vraždy, stal obetným baránkom vtiahnutým do nebezpečnej hry, ktorá ohrozuje celé kráľovstvo. Na ceste hľadania pravdy, ktorá by dokázala jeho nevinu, môže Kel počítať jedine s prekrásnou Nitis, mladou kňažkou, ktorú vášnivo miluje. Nitis sa však stáva obeťou únosu a zmizne nevedno kam. Kelom zmieta hnev. Čo je pošpinená česť, tajomný papyrus so správou napísanou tajným jazykom alebo samotná budúcnosť Egypta proti strate milovanej bytosti? Jediné, na čom mu záleží, je nájsť Nitis a oslobodiť ju. Za záchranu lásky svojho života sa Kel vrhá do zúfalého pátrania. Jeho osud je neúprosne spätý s osudom Egypta. Podarí sa mu dosiahnuť, aby pravda vyšla na svetlo? Aj v druhom dieli románu Pomsta bohov nás Christian Jacq vťahuje do deja skutočného egyptského trileru prostredníct

Jak se zrodil Egypt faraonů? Která kniha je nejstarší na světě? Známe skutečné osudy Egypťana Sinuheta? Kdy a za jakým účelem vzniklo Údolí králů? Proč Achnaton založil Město slunečního obzoru? Jak vyznával Ramses Veliký, hrdina bitvy u Kadeše, lásku své manželce? Autor nás tentokráte provádí starověkým Egyptem od jeho počátků až po poslední osudové chvíle a přibližuje vrcholná období dějin...

Výpravná publikace Christina Jacqa, ověnčená cenou Francouzské akademie, zve čtenáře na objevitelskou cestu fascinujícím historickým dobrodružstvím panovníků, kteří vládli Hornímu a Dolnímu Egyptu.. Kniha je doplněna obrazy Vladimíra Pechara a illustracemi Radko Pechara.

Keď sudca odhalil sprisahanie proti Ramzesovi Veľkému, jeho protivníci ho obvinili zo zločinu, ktorý nespáchal, a tajne ho deportovali na galeje, kde naňho čaká pomalé umieranie v odlúčení od sveta. Sprisahanci však nerátali s láskou jeho krásnej man želky, lekárky Neferet, a s odvahou horkokrvného a šľachetného priateľa Sutiho. Spoločne sa pokúšajú vytrhnúť sudcu z tohto pekla, aby mohol pokračovať vo vyšetrovaní. Kto zavraždil čestnú stráž pri Veľkej sfinge, kto vykradol Veľkú pyramídu a zmocni l sa testamentu bohov, garantujúceho legitimitu faraóna, kto zabil Paserovho duchovného učiteľa, mudrca Branira?

Champollion francia tudós 1822-ben megtalálja a hieroglifák helyes olvasásának kulcsát, s ezzel kitárja előttünk a fáraók Egyiptomának nagy könyvét. 1828 júliusában elindul egyetlen, másfél évig tartó utazására az istenek szeretett földjére, melyet igazi szülőföldjének tekint, hogy megvalósítsa legdédelgetettebb álmát: felfedezésének helyességét az eredeti helyszínen igazolja, ásatásokat végezzen és tanulmányozza a kőbe vésett feliratokat. Ez a hősies vállalkozás, a korabeli veszedelmes és varázslatos Kelet megismerése s az izgalmas kalandok a touloni rakparton kezdődnek, ahol a szálak máris összebonyolódnak... hiszen senki sem szeretné, hogy Champollion Egyiptomba menjen: sem Franciaország ottani konzulja, sem a zsarnok albán uralkodó, aki leromboltatja az örökkévalóságnak emelt ókori műemlékeket. Kelepcék, árulás, gyilkosságok - mindebből bőségesen kijut Champollionnak, aki - bár halálos veszélyben forog - makacsul folytatja kutatóútját a Nílus mentén...

Mélységesen mély a múltnak kútja, kimeríthetetlen az emberi emlékezetnek tárháza. Van hát hová alászállania, van honnan merítenie Christian Jacqnak, a mai francia irodalom egyik legsikeresebb bestsellerszerzőjének, a történelmi kalandregények legnéps zerűbb művelőjének. Jacq szinte valamennyi regényében az ókori Egyiptom oly sok író képzeletét megihlető mesés-misztikus világát támasztja fel. Monumentális Ramszesz-pentalógiá-jában az Újbirodalom harmadik fáraójának, II. Ramszesznek a korába kalauz olja az olvasót, annak az uralkodónak az élettörténetével ismertet meg, akinek kemény küzdelmek árán sikerült újra naggyá tennie Egyiptomot, visszaadnia e csodás birodalom hajdani fényét-dicsőségét. Ám a sorozat első kötetében Ramszesz még csak tizen négy éves ifjú, akinek testet és lelket próbáló tettekkel kell bizonyítania apja, Széti, Egyiptom nagy hatalmú ura előtt, hogy mindenkinél - főleg ravasz, számító, képmutató fivérénél - alkalmasabb az emberfeletti feladatra, Hórusz isten földi megtes tesítőjének, a fáraó posztjának a betöltésére. Az ifjú herceg apja kívánságára megküzd a vad bikával, részt vesz a legádázabb külső ellenség, a hettiták elleni harcban, a núbiai lázadás leverésében, hajózik a Níluson, vadászik a sivatagban, dolgozik írnokként, aranybányászként, halászként, jár a szentélyek, templomok legrejtettebb termeiben, a luxori, karnaki építkezéseken, miközben ezer veszély leselkedik rá e hol kalandregénybe illően izgalmas és fordulatos, hol misztikusan sejtelmes és hátbor zongató, hol kristályosan tiszta és andalítóan érzelmes regényben.

A francia bestsellerszerző, Christian Jacq Ramszesz-pentalógiá-jának második kötetében az olvasó nyomon követheti az egyiptomi Újbirodalom talán legnagyobb s kétségkívül legismertebb fáraójának, II. Ramszesznek további élettörténetét. Széti halála ut án kisebbik fia és kijelölt utódja, Ramszesz lép a trónra. Az ifjú fáraónak számtalan próbát kell kiállnia, mire megszilárdítja hatalmát, de először is saját kételyein, félelmein, kishitűségén kell úrrá lennie: vajon méltó és alkalmas-e az emberfelet ti feladatra, majd vetélytársait és ellenségeit kell legyőznie, akik nyíltan vagy a sötétben, a háttérben meghúzódva ármánykodnak ellene, nem riadva vissza semmilyen eszköztől, tőrtől, méregtől, fekete mágiától... Ám az ifjú fáraónak segítői is vanna k, gyermekkori barátai, Améni, a törékeny fizikumú, de rettenthetetlen lelkű, fáradhatatlan írnok, Szétau, a félelmet nem ismerő, a természet és tudomány titkaiban jártas kígyóbűvölő, és a Ramszeszhez hasonlóan szenvedélyes és zabolátlan héber Mózes - és mindenekelőtt maguk a nagy hatalmú, titokzatos egyiptomi istenek, akiknek a jóindulatát Ramszesz gigantikus vállalkozással, az évmilliók templomának a felépítésével igyekszik megnyerni. Mint egy frissítő fürdőbe, úgy merül alá az olvasó Egyiptom mesés világába, ahol istenek és emberek tökéletes szimbiózisban élnek egymással, ahol e világi és túlvilági között szabad az átjárás, ahol minden megtörténhet és meg is történik, egyik fantasztikus fordulat, egyik hátborzongató kaland a másikat köve ti, ahol a hősök minden próbát kiállnak, ahol az emberi istenivé magasztosul és az isteni emberivé lesz.

A francia Christian Jacq monumentális Ramszesz-pentalógiájának harmadik kötetében az ókori történelem egyik leghíresebb csataterére, egyik legádázabb ütközetébe vezeti hősét és az olvasót. Hiába szilárdította meg belső hatalmát Ramszesz, a fény fia, hiába nyerte el népe és a nagy hatalmú istenek támogatását az Évmilliók templomának a felépítésével, ha külső ellenségei szüntelenül országa vesztére törnek. A küzdelem tétje ezúttal nem saját trónja, hanem birodalmának a sorsa, Egyiptom léte. Ramszesznek minden eddiginél hatalmasabb és félelmetesebb ellenféllel kell megütköznie, a hettita hadsereggel, melynek ereje jóval meghaladja az egyiptomiét. A véres háború elkerülhetetlennek látszik... Jacq mesteri módon, ezer színben, ezer formában éleszti újjá az ókori Egyiptom világát, amely éppúgy elbűvöli az olvasót, mint egykoron magát a szerzőt, akit örök életére rabul ejtett ez a világ.

Christian Jacq négykötetes Mozart-ciklusának befejező részében felfedi azokat a különös szálakat, melyek Mozartot a szabadkőművességhez fűzték, és elmeséli a történelem egyik legnagyobb zsenijének szellemi kalandját és titkos életét. Miközben a francia forradalom felbolygatja ... Folytatás ›› Európát, s a szabadkőműves-páholyok gyanússá válnak az osztrák császár szemében, Wolfgang Amadeus Mozart a Figaro házassága mérsékelt sikere, a Don Giovanni bukása, a nyomasztó nehézségek és a fondorlatosan irányított rágalomhadjárat miatt nehéz időszakot él meg. Mozart, noha anyagi gondokkal küzd, hű marad sajátos eszméihez, művei által is terjeszti a beavatási gondolatot, ezért veszélyes lázítónak tartják, mégis van ereje ahhoz, hogy megalkossa Nagy Művét, A varázsfuvolát - ezzel továbbadja Ízisz és Ozirisz misztériumának bölcsességét, és új utat nyit a Nyugat számára az egyiptomi beavatás felé. A nehézségek után úgy tűnik, derűsebb jövő elé nézhet, ám Mozart ellenségei, a politikai hatalomtól az irigyekig, továbbra is állandóan zaklatják. Közeledik tehát a legnagyobb próbatétel... A(z) Mozart IV. (Könyv) szerzője Christian Jacq.

Immáron negyven éve ül Egyiptom trónján II. Ramszesz. A fény fiának négy évtizedes uralkodása alatt Egyiptom visszanyerte hajdani nagyságát-dicsőségét, ismét a Kelet leghatalmasabb, legerősebb birodalma. Ramszesz öreg napjaira nyugalomra vágyik, élvezni szeretné munkája gyümölcsét. Ám a sors megtagadja tőle e kegyet: uralkodnia kell, kormányoznia országát. A béke megőrzése a legnehezebb feladat: az egykori ellenségből lett szövetséges, a hettiták fejedelme újabb háborúval fenyegetőzik, ha Ramszesz egyezségük megpecsételéseképpen nem veszi feleségül a lányát, a legyőzött és visszavágásra készülő líbiai tartományok is forronganak, s az udvari intrikusok sem nyugszanak... Ramszesz még mindig az égiek kegyeltje, a csodatévő: vizet fakaszt a sivatagban, parancsol a Nílus habjainak, szövetségessé teszi az ellenséget, összebékíti a vetélkedő isteneket. Ám a végső, utolsó ellenfélt, a könyörtelen Időt - amely sorra ragadja el barátait - ő sem győzheti le, és egyre szorongatóbb magányra kárhoztatja a fáraót - immár egyedül kell felvennie a harcot Egyiptom ellenségeivel. Aztán egy nap Ramszesz elindul utolsó útjára, megtér végső nyugvóhelyére. Améni, az írnok, aki egy emberöltőn át hűségesen szolgálta fejedelmét, lelkiismeretesen feljegyezve hatvanhét éves uralkodásának minden eseményét, csak ekkor teheti le végleg írónádját. A kör bezárult. Véget ért egy emberből istenné magasodott, majd ismét emberré lett nagy uralkodó életútja. Véget ért egy nagy korszak az ókori Egyiptom, a fények és az árnyak mágikus birodalmának történelmében. És véget ért a francia Christian Jacq ötkötetes varázsos regényfolyama, amely egy, az emberi emlékezet feneketlen kútjában elsüllyedt mesés világot teremtett újjá a ma olvasója számára.

II. Ramszesz fáraó, a fény fia a külső és belső ellenséggel, valamint az önmaga kételyeivel és emberi gyarlóságával vívott harcban felülkerekedve elnyerte Egyiptom trónját, szerelme, Nofertari kezét, a nagy hatalmú istenek jóindulatát, népe szeretetét, ellenfelei tiszteletét. Ám elnyerni valamit könnyebb, mint megtartani. Ramszesz tudja ezt, hiszen a győztest is újabb és újabb próbatételek várják. Hiába volt a véres kadesi csata, Egyiptom urának nem sikerült végleg megtörni a hettiták erejét. A szenvedélyes, féktelen ifjúból higgadt, bölcs férfivá érett Ramszesz azonban ezúttal okos stratégaként nem a fegyveres harcot, hanem a tárgyalásokat választja. Így lesz az egykori ellenfelekből szövetséges, amelyre annál is inkább szüksége van Ramszesznek, mert onnan éri támadás, ahonnan nem várja. Gyermekkori barátjával, diákkori társával, a zsidó Mózessel kell felvennie a harcot, aki sok-sok év után azért tér vissza a fővárosba, hogy népét kivezesse Egyiptomból. Minden eddiginél ádázabb küzdelem veszi kezdetét... Ramszesz csak Nofertarira számíthat s hódolata jeléül két csodálatos templomot emeltet Abu Szimbelben, örök szerelmük jelképeként. De vajon Abu Szimbel úrnőjének a varázsereje és a maroknyi hűséges barát ébersége elegendő-e ahhoz, hogy megóvja Ramszeszt a rá leselkedő veszélyektől? Erre a kérdésre választ kapunk Christian Jacq pergő cselekményű, fordulatos, mesterien szerkesztett regényéből, ahol tökéletes egyensúlyban van a mesés és a valóságos, a fikció és a történelem, a szabadon szárnyaló képzelet és a tudományos tényanyag.