Cunetomo Jamamoto

A Hagakure ("Lombok árnyékában") a szamuráj-író, Jamamoto Cunetomo (1659-1719) gondolatainak gyűjteménye. A könyv egyedülálló bepillantást nyújt a szamurájok szellemi és gyakorlati életvezetésébe egy olyan korban, amikor a harcosok számára a háború már csak emlék volt. A Hagakure a csendes feledésből csak a 20. században emelkedett ki, amikor a japán hadsereg alapművévé vált a csendes-óceáni háború idején. Ma nem csupán történelmi dokumentum, hanem örök érvényű tanítás arról, hogy miként élhetünk becsülettel, hűséggel és szilárd elvekkel egy állandóan változó világban

A Hagakure (jelentése: ’Levelek alatt’) a Szamuráj útjára, a Busidóra vonatkozó rövid tanítások, történetek és feljegyzések gyűjteménye a XVIII. sz. elejéről, melyet a később zen szerzetessé lett szamuráj, Jamamoto Cunetomo diktált le ifjú tanítványának. Az eredeti szöveg másolatait a Nyugat-Japánban élő Nabesima-klán fiatal csatlósai tanulmányozták. A II. világháború után egyetlen könyvet sem ítéltek el olyan hevesen, mint a Hagakurét. A műből áradó töretlen harci szellem bátorította föl a kamikazékat, hogy a háború utolsó, elkeseredett szakaszában a „Rájöttem, hogy a Busidó a halálban gyökerezik” klasszikussá vált idézettel induljanak az önkéntes halálba. A kötetben a Hagakure mellett helyet kapott a Busidó-irodalom egy másik híres forrása, a Budó sosinsú (A Busidó alapjai) is, melyet a nagyhatalmú Taira-klánból származó Daidódzsi Júzan, az Edo-kor hadi stratégája fogalmazott meg. Jelen bővített kiadás a japán harci szellem esszenciája, amely korántsem csak a küzdelemben, hanem a mindennapokban is kiválóan alkalmazható, amikor bátor helytállásra, rendíthetetlen bajtársiasságra, belső tartásra és hűségre, lojalitásra van szükség.

A Hagakure (jelentése: 'Levelek alatt') a Szamuráj útjára, a Busidóra vonatkozó rövid tanítások, történetek és feljegyzések gyűjteménye a XVIII. sz. elejéről, melyet a később zen szerzetessé lett szamuráj, Jamamoto Cunetomo diktált le ifjú tanítványának. Az eredeti szöveg másolatait a Nyugat-Japánban élő Nabesima-klán fiatal csatlósai tanulmányozták. A II. világháború után egyetlen könyvet sem ítéltek el olyan hevesen, mint a Hagakurét. A műből áradó töretlen harci szellem bátorította föl a kamikazékat, hogy a háború utolsó, elkeseredett szakaszában a „Rájöttem, hogy a Busidó a halálban gyökerezik” klasszikussá vált idézettel induljanak az önkéntes halálba. A kötetben a Hagakure mellett helyet kapott a Busidó-irodalom egy másik híres forrása, a Budó sosinsú (A Busidó alapjai) is, melyet a nagyhatalmú Taira-klánból származó Daidódzsi Júzan, az Edo-kor hadi stratégája fogalmazott meg. Jelen bővített kiadás a japán harci szellem esszenciája, amely korántsem csak a küzdelemben, hanem a mindennapokban is kiválóan alkalmazható, amikor bátor helytállásra, rendíthetetlen bajtársiasságra, belső tartásra és hűségre, lojalitásra van szükség. Fordította: Kárpáti Gábor Csaba, Tóth Andrea

Autorem titulu Hagakure s podnázvem Kniha samuraje je Cunetomo Jamamoto - samuraj klanu Nabešima z kraje Saga, jenž se v roce 1700 nechal vysvětit na kněze, přijal mnišské jméno Gijokuzan Džóšó a poté se uchýlil do poustevny nedaleko hradu Saga na ostrově Kjúšú, kde vzniklo i jeho Hagakure. Do ústraní odešel z toho důvodu, že po smrti svého pána Micušige Nabešimy (1632-1700; třetího daimjóa neboli lenního pána ze Saga) nemohl spáchat obřadnou sebevraždu, jelikož v 60. letech sedmnáctého století byl tento zvyk v celém tokugawském šógunátu zakázán.