Fodor János

A webre fordított nap fénye torzít: világosságban tartja a digitalizált illúziót, beárnyékolja az analóg passzivitást.  Mert ami nincs fönt, az nincs is. A digitalizált szövegek mögül hiányoznak a filológiai szövegváltozatok, árnyékban maradnak az Internettől távoli események, digitalizálás előtt aktákba záródott nemzedékek, körök, a Facebook falra nem posztolt lelkiállapotok, életszakaszok, a leadszövegen, címen túli tudásmélységek. Sorvad a kontextus, az előzmény. A webre fordított napban nincs benne a múlt. Aktivitás logunkat más - Zuckenberg, vagy Brin és Page - használja, hasznosítja. A webre fordított nap mindennap nulláról épül, újra kezdődik, amit látunk, elérünk: jelenközpontú folyamat.  A Fodor András hálózati kiadás modellje műhely-kísérlet a kronológikus és relációs adatrendezés összekapcsolására, az értékes történeti tartalom, a kulcsszavak mutatórendszere és a jelenben gyűjtött, hozzáadott háttéranyag komplex hálózati megjelenítésére. A működő, hosszútávon motiváló rendszer egyik kulcsa az alapként használt tudáskincs, ami webes közösségi start-upoknál jellemzően hiányzik, s ami nekünk, vagy a könyvtárak mindegyikének: megvan. A feldolgozott napló és életmű folytonossága is alkalmas lehet arra, hogy, mint gyertyaöntéskor a kanóc, rárakódjon a viasz, a hozzáadott tartalom új és újabb rétege. Kollaborálásra motiválhat a rácsodálkozás az egyidejűségre, a párhuzamokra, a közös ismeretanyaghoz köthető új információkra. 

Ki mondta ki először, hogy „Nem! Nem! Soha!”? Kik ölték meg Tisza Istvánt? Miért Károlyi Mihály lett a forradalom vezére? Harcosokat vagy fosztogatókat nem akart látni Linder Béla? Sikkasztott-e Kun Béla? Puccs vagy forradalom? – Milyen viccek terjedtek a kommün idején? Átadta-e a hatalmat Károlyi Mihály? Mondta-e Ady a halálos ágyán, hogy „ez nem az én forradalmam”? Magyar forradalmár volt-e Josef Tiso? Mi volt a „szovjetsör”? Miért Garbai Sándor lett a Forradalmi Kormányzótanács elnöke? Különbözött-e a nők elleni erőszak forradalomban és ellenforradalomban? Mit ettek a népbiztosok? Valóban mozikká akarták-e alakítani a templomokat a kommünben? Hogyan kerültek korábbi császári, honvéd- és későbbi horthysta tisztek a Vörös Hadsereg élére? Az első világháborús vereség, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése és a katonai és gazdasági összeomlás elsöpörte 1918 őszén a régi, díszmagyarba öltözött politikai elitet: egy szocialistává lett „vörös gróf” mellett kopott zakós baloldali újságírók, értelmiségiek és szakszervezeti vezetők kerültek az ország élére. Feladatuk talán nehezebb volt, mint bárkinek addig a magyar történelemben, és a válaszkísérleteik is példátlanok voltak. Az őszirózsás forradalom résztvevőinek és a Tanácsköztársaság népbiztosainak tevékenysége máig heves indulatokat vált ki a magyar közvéleményben. A kötetet jegyző történészek „harag és részrehajlás nélkül” igyekeznek ismertetni a legfontosabb 1918–1919-es magyarországi eseményeket, teszik pontosabbá ismereteinket és megfelelő helyenként cáfolják a kerengő tévhiteket.