Jean de La Fontaine

Kerekerdő lakóival mindig történik valami érdekes. Ebben a mesekönyvben tizenkilenc tanulságos történetet olvashatsz el. Megtudhatod, kinek adta kölcsön a mosómedve a teknőjét, hogyan segített a kisegér az oroszlánnak, vagy hogy miért járt pórul a két makacs kecske.

Kerekerdő lakóival mindig történik valami érdekes. Ebben a mesekönyvben tizenöt tanulságos történetet olvashatsz el. Megtudhatod, miért nem lakmározott a nyuszi a finom káposztából, miért barátkozott össze a kutya a tolvajjal, vagy hogy milyen fantasztikus szakácsot talált magának az oroszlán.

La Fontaine klasszikus meséje ezúttal leporello formában kerül kiadásra. A lapok forgatását szép,igényes rajzok teszik élvezetessé a legkisebbek számára.

La Fontaine híres,tanulságos meséje ezúttal leporello formában kerül kiadásra. A színes,szép rajzok élvezetessé teszik a lapok forgatását a legkisebbek számára.

Kerekerdő lakóival mindig történik valami érdekes. Ebben a szép mesekönyvben rövid és tanulságos állatmeséket olvashatsz, és többek közt olyan titkokat tudhatsz meg, hogy miként győzte le a kisegér a hatalmas és büszke bikát.

Kerekerdő lakóival mindig történik valami érdekes. Ebben a szép mesekönyvben rövid és tanulságos állatmeséket olvashatsz, és többek közt olyan titkokat tudhatsz meg, hogy milyen csellel próbálta becserkészni a róka a hegy tetején legelésző kecskét.

Kerekerdő lakóival mindig történik valami érdekes. Ebben a szép mesekönyvben rövid és tanulságos állatmeséket olvashatsz, és többek közt olyan titkokat tudhatsz meg, hogy miként szedte rá a jólelkű komondort egy hálátlan társa.

Jean de La Fontaine písal bájky takmer štvrťstoročie. Mal mimoriadny pozorovací talent. Niektoré bájky sú humorné, iné vážne, niektoré sú politicky zamerané, iné obsahujú meditácie o smrti a láske. Všetky však vykresľujú zložitý obraz ľudskej spoločnosti a majú nám čo povedať aj dnes. V kompletnom súbore ožívajú La Fontainove bájky na farebných ilustráciách Adolfa Borna a potešia čitateľa v každom veku. Adolf Born sa úlohy ilustrovať La Fontainove Bájky ujal s radosťou: "La Fontainove Bájky mi boli šité na mieru: Bol to môj svet, kde zvieratá preberali ľudské vlastnosti..."

Jean de La Fontaine a Napkirály, Racine, Moliere, Boileau századának, a fényes 17. századnak (élet)művésze. Gazdag életművéből - hiszen írt színdarabokat, elégiákat, verses novellákat és elbeszéléseket - meséit tarthatjuk, méltán, fő művének. Állatmeséinek anyagát, tartalmát, korának alkotói szokásai, esztétikai nézetei szerint, jórészt Aiszóposzból, Phaedrusból és a Kelet gazdag mesekincstárából merítette. Meséinek népszerűségét mégis leginkább az adja, hogy nyersanyagát páratlan frissességgel, élénk színekkel és találó vonásokkal közvetítette korabeli hallgatóságának. A gyakran párbeszédes formában megírt fabulák állatszereplői általában saját természetüknek megfelelően viselkednek, ám ezek rendre megfeleltethetőek emberi tulajdonságoknak, viselkedésmódoknak is, a művek az emberi gyarlóságokat, a korabeli társadalom erkölcseit bírálják. La Fontaine fabulái az emberi viszonyokat ábrázolják, a társadalom kérdéseiben, sőt az aktuálpolitikai eseményekben foglalnak állást - látszólag - burkoltan, ám az utalásokat és a tanulságokba kódolt véleményt nem olyan nehéz meghallanunk. A fabulák 12 könyvben jelentek meg, az első hatot 1668-ban az ifjú trónörökösnek ajánlotta, a kor irodalmának egyik alapvető vonása, a tanító szándék már az előszóban kifejezést kapott: "És mind hozzánk, nekünk szól s úgy beszél minden állat, / hogy szavuk minden ember tanulságára válhat." Ezekben a könyvekben találhatók olyan jól ismert mesék mint A tücsök és a hangya, A holló és a róka, A két öszvér vagy A városi meg a mezei patkány. A második hat könyvet Madame de Montespan-nak, XIV. Lajos hivatalos kegyencnőjének címezte a szerző "lelkes hálája" jeleként, s ezek a mesék már kevésbé a gyermekeknek, sokkal inkább a felnőtt olvasóknak szólnak. Ezekben az állatok világa mellett több az elvontabb, általánosabb fogalmakkal, allegorikus alakokkal működtetett mese, mint például A halál és a haldokló, A nők és a titok, Egy bolond és egy bölcs, ahogy ez már a címeikből is kitűnik. Jelen hasonmás kiadás e 12 könyv beosztását követi; a Vikár Béla, Kozma Andor és Zempléni Árpád fordítótrió munkájaként megjelentetett kötet 1926-ban először adja közre magyar nyelven La Fontaine összes meséit. A kötetet Haranghy Jenő illusztrációi teszik még teljesebbé, aki érzékletes, nem egyszer humort sem nélkülöző rajzokkal kelti életre La Fontaine példázatos, szemléltető, ugyanakkor elegánsan könnyed stílusban, megbocsájtó, távolságtartó mosollyal ábrázolt példázatos történeteinek, alakjainak emberi, állati természetét