Miljenko Jergovic
autor
Míg a háború meg nem öregszik bennünk - Szarajevói Marlboro újratöltve
"Hogyan lehet, majdnem harminc év múltán, visszatérni a körülzárt Szarajevóba, fölidézni az akkori érzéseket? Hogyan lehet újra megírni a Szarajevói Marlborót, egyáltalán lehetséges-e, megtehető-e és észszerű-e, hogy az író ismét megpróbálkozzon vele? A válasz erre a kérdésre szükségszerűen tagadó, ám ha a szerző elég bátor és elég vakmerő, elég erős a képzelete, akkor mégis vállalkozik a kísérletre, és Miljenko Jergović pontosan ezt tette a Míg a háború meg nem öregszik bennünk című gyűjteményben.
Ezek az új elbeszélések nem színei és fonákjai az előzőeknek, hanem olyan sorsokat elmesélő új történetek, amiket az előző könyv szereplőivel a menekülés lehetetlensége, a pusztulás borzalma és szépsége, a minden egyes egyén genetikai kódjába vésett sorstalanság köt össze az egyik utolsó olyan városban, ahol egykor még egyenjogúan és félelem nélkül három hit élt együtt. És ahogy Szaloniki eltűnt a nagy háború viharaiban, úgy tűnt el a négyéves ostromban az a Szarajevó is, amelyről Jergović ír, s amelyet sok elbeszélésében felidéz."
Seid Serdarević
"Én tudom a legjobban, hogy mindenkinek, aki ölt, mészárolt, gyilkolt, erőszakolt ebben a háborúban, nyugodt lesz utána az álma. Traumájuk azoknak van, akik semmit sem tettek."
Sarajevské Marlboro
Autor sa narodil v roku 1966 v hlavnom meste Bosny – Sarajeve, ako syn chorvátskych rodičov. Vyštudoval filozofiu a sociológiu na Sarajevskej univerzite, potom pracoval ako novinár. V roku 1994 vydal v Záhrebe svoju prvú prózu – knihu poviedok Sarajevské Marlboro, ktorá mu priniesla svetový úspech.
Poviedky z vojnou skúšaného Sarajeva, boli prvou prozaickou reflexiou o hrôzach vojny, ktoré osobne zažil. Kniha bola preložená do mnohých európskych i ázijských jazykov a o jej úspechu svedčí aj skutočnosť, že talianske ministerstvo školstva túto knihu zaradilo na zoznam povinného čítania pre stredoškolákov. V súvislosti s vojnou na Ukrajine uveďme ešte slová ukrajinskej spisovateľky Oksany Zabužkovej: „Ukazuje sa, že keď ľudia čelia kolektívnemu existenčnému ohrozeniu, je pre nich podstatné vedieť, že niekto to zažíval pred nimi – niekto, kto prežil, aby mohol rozprávať.“
Preklad z chorvátskeho jazyka Milan Materák. Ako ilustrácie sú použité výtvarné diela Daniela Brunovského, dizajn publikácie Matúš Chalupa.
Gloria in excelsis
Miljenko Jergović regényében furcsán kiszélesedik az idő dimenziója: hónapokig zuhan egy házra ledobott bomba, és félájult állapotban akár századokat is átutazhatunk. Távoli történetek mozaikjaiból, kisemberek és családok sorsán keresztül tárul fel előttünk a soknemzetiségű dél-szláv területek rég- és közelmúltja. Željko, a horvát bombázópilóta a második világháború alatt átszökik az angol királyi légerőhöz, majd szülővárosát, Szarajevót kénytelen támadni. A légoltalmi pincében, melyet elpusztít, a fasiszta horvát rezsimhez alkalmazkodni próbáló légófelügyelő monológjából megismerjük a pince foglyainak rejtegetett titkait. A 20. századi történetet a felügyelő szülővárosában, Kreševóban a 18. században élt szerzetes naplója szakítja meg, aki a leégett templom újjáépítésének nehézségeit beszéli el. A regény végéig nem szabadulhatunk a kérdéstől: egy felrobbantott házból vagy az összeomló múltból nehezebb-e kijutni?
Na stiahnutie
6,45 €
Diófa-házikó
CSORDÁS GÁBOR fordításában, VÉGEL LÁSZLÓ utószavával
A horvát irodalom egyik legrangosabb kortárs alkotójának regényében egy népes dubrovniki család tragikus 20. századi történetét követhetjük nyomon. A sokszínű etnikai közegben játszódó, teljes női és férfi sorsokat kibontó novellaszerű történeteket olvasva elénk tárul az "ex-Jugoszláviák" történelmének széles panorámája. A fordítva számozott fejezetekben több mint száz évet lépdelünk vissza az időben a délszláv háborútól a Tito-korszakon és két világháborún át a Monarchia annektálta Bosznia és Hercegovina időszakáig, emblematikus helyszínek során át: rendőrségi irattárban és kihallgatószobában, kórházban, elmegyógyintézetben, vesztőhelyen, sorsok mindegyre szűkülő tereiben.
Jergović fejezetről fejezetre képes meglepni olvasóit: hol egy korszak vagy színhely életvilágának és sűrű atmoszférájának megteremtésével, hol egy csoportlélektani miniesszével vagy a történetírás margójára szorult jelenségek regényvilágba emelésével, hol ellentmondásos élethelyzetek és zűrzavaros történelmi szituációk tükrözésével, a nyelvi stílusárnyalatok gazdagságával - és legfőképpen áradó mesélőkedvével.
MILJENKO JERGOVIĆ (1966) horvát anyanyelvűként Szarajevóban született, és 1993 óta Zágrábban él. Évtizedes irodalmi és közéleti jelenléte mára az európai irodalom legnagyobb alakjai közé emelte. Számtalan hazai és nemzetközi irodalmi díj birtokosa, a Diófa-házikó című regényéért egyebek mellett megkapta a Jutarnij list legjobb regénynek járó díját, valamint Bosznia és Hercegovina Írószövetségének díját.
Vypredané
17,82 €
Míg a háború meg nem öregszik bennünk
"Hogyan lehet, majdnem harminc év múltán, visszatérni a körülzárt Szarajevóba, fölidézni az akkori érzéseket? Hogyan lehet újra megírni a Szarajevói Marlborót, egyáltalán lehetséges-e, megtehető-e és észszerű-e, hogy az író ismét megpróbálkozzon vele? A válasz erre a kérdésre szükségszerűen tagadó, ám ha a szerző elég bátor és elég vakmerő, elég erős a képzelete, akkor mégis vállalkozik a kísérletre, és Miljenko Jergović pontosan ezt tette a Míg a háború meg nem öregszik bennünk című gyűjteményben.Ezek az új elbeszélések nem színei és fonákjai az előzőeknek, hanem olyan sorsokat elmesélő új történetek, amiket az előző könyv szereplőivel a menekülés lehetetlensége, a pusztulás borzalma és szépsége, a minden egyes egyén genetikai kódjába vésett sorstalanság köt össze az egyik utolsó olyan városban, ahol egykor még egyenjogúan és félelem nélkül három hit élt együtt. És ahogy Szaloniki eltűnt a nagy háború viharaiban, úgy tűnt el a négyéves ostromban az a Szarajevó is, amelyről Jergović ír, s amelyet sok elbeszélésében felidéz."Seid Serdarević"Én tudom a legjobban, hogy mindenkinek, aki ölt, mészárolt, gyilkolt, erőszakolt ebben a háborúban, nyugodt lesz utána az álma. Traumájuk azoknak van, akik semmit sem tettek."MILJENKO JERGOVIĆ horvát író 1966- ban született Szarajevóban, egy Zágráb melletti faluban él. 2012-ben a lengyel Angelus-díjjal, 2018-ban a német Georg Dehio-könyvdíjjal, 2024-ben pedig a szlovén Vilenica-díjjal tüntették ki. Műveit eddig több mint húsz nyelvre fordították le.
Na stiahnutie
9,29 €
