Földes Jolán

A nemzetközi regénypályázat elnyerése és a háromhónapon át tartó angliai, franciaországi és belgiumi könyvbemutatók után Földes Jolán 1937 tavaszán az olaszországi Stresában pihent. Egyúttal megírta a Fej vagy írás életrajzi ihletésű regényt, amely A halászó macska uccájához hasonlóan nagy érdeklődést váltott ki, és több nyelvre lefordították. Részlet a regény 1937. december 5-én megjelenő ajánlójából: "A világdíjnyertes Földes Jolán új, izgalmas regényének színhelye Egyiptom, amelynek tarkaságában elvegyülnek a különböző nemzetek talajuk vesztett fiai. Sokféle életsorsú ember kerül ide, de egyben mind megegyeznek: akik idejöttek, súlyos terhet jelentő múltat hagytak maguk mögött. Martin Évát, a regény hősnőjét egy rosszul sikerült házasság emlékei kergetik Egyiptomba. Nagy, fájdalmas szerelem fűzi férjéhez, aki felelőtlenül ejti el, mint valami megunt játékszert. Új szerelem lobban, de Martin Éva kénytelen belátni, hogy saját magunk elöl lehetetlenség elmenekülni. Sem egy másik világrész, sem egy másik férfi nem törli el a múltat, amelyet magunkban hordunk örökre. Földes Jolán ragyogó kompozíciója, szellemesen könnyed és mégis problémákkal teli regénye tiszta, művészi eszközökkel vetíti elénk a mai Egyiptom (1925-1930) változatos, nyugtalan életén keresztül az elkallódott egyének sorsát. Földes Jolán ismeri ezt az életet, ezeket az embereket, sorsokat - A halászó macska uccáját is róluk írta -, és megelevenítő írásmódjával olyannyira valósággá változtatja, hogy regényének hatása alól sokáig nem tudunk szabadulni." A korabeli, 1937-es ajánlóhoz szükséges hozzátenni, hogy Fej vagy írás című regényében Földes Jolán az egyiptomi mindennapokkal párhuzamosan, az őt felnevelő, rideg természetű nagyanyjához fűződő viszonyát is kibontja, egyúttal magyarázatot adva önmagának az öregasszony viselkedésére, amely által mind őt, mind a csalfa férjét feloldozza vélt vagy valós bűneik alól.

Nehezen hihető, mégis igaz, hogy a legjobb angol krimik egyike magyar szerző tollából született. Miután 1936-ban megnyerte a londoni Pinker irodalmi kiadó nemzetközi pályázatát A halászó macska uccája című regényével, Földes Jolánt külföldi könyvbemutatókra hívták – még Indiába is eljutott –, ám itthon az írótársak kevés jóindulattal figyelték a sikerét. Földes Jolán 1938-ban Londonban telepedett le. A II. világháború alatt a Blitz okozta romokat segített eltakarítani, részt vett az angliai magyar emigráns szervezetek politikai-kulturális életében, és, ha tehette, jegyzetelt.Az ördögi rejtély ebben a zseniális pszichológiai krimiben megfejthetetlennek tűnik. A Légy oly jó, és ölj meg a végkifejletig izgalomban tartja az olvasót. A főszereplő, az idős John Marchmont vidéki kúriájába hívja rokonait, és egy „zártkörű” beszélgetés során egymillió fontot ígér négy unokaöccse közül annak, aki hajlandó megölni őt. Mindegyiküknek egy éjszaka áll rendelkezésére, hogy végezzenek az öregúrral. A fiatalemberek az első döbbenet után a család nőtagjait is bevonják az ellenérzésük és a meggazdagodás vágyának dilemmájába. Mialatt a regény karaktereinek egyéniségét és a köztük lévő szokatlan és bonyolult kapcsolatokat megismerjük, olvasói várakozásunk nem lankad, hiszen Földes Jolán jól keveri a kártyát, és a tét az, hogy sikerül-e John bácsi terve, vagy az örökség a macskaotthonhoz kerül, ahogy ígérte.Földes Jolánnak Angliában több sikeres regénye jelent meg, többek között az Aranyfülbevaló (Golden Earrings, 1946), melyből Hollywoodban Marlene Dietrich főszerepével film készült, és a Légy oly jó és ölj meg (Mind Your Own Murder, 1948) című krimi, amelyeket angolul írt. Az Aranyfülbevalót 1948-ban Végh György, az angol krimirajongók elismerését elnyerő krimit Dézsi Ibolya, az Én, Földes Jolán című életrajzi mű szerzője fordította magyar nyelvre.Martin Edwards krimiíró, az Így éltek ők, a krimi klasszikusai szerzője, és az angol Detection Club elnöke szerint: „A Mind Your Own Murder Yolanda Földes egyszeri vállalkozása volt a detektívregények terén. Földes igen tehetséges regényírónak számított. Ez a könyv 1948-ban jelent meg, de a háború alatt játszódik….feltűnően jól megírtnak éreztem a regényt.”

A halászó macska uccája - igen, így hívják Párizs legkeskenyebb utcáját: Rue du Chat-qui-Peche -, mely a Szajnára fut ki, s mely alighanem Földes Jolánnak köszönhetően lett világhírű. Ezzel a regényével ugyanis az írónő 1936-ban megnyerte a londoni Pinker irodalmi ügynökség nemzetközi regénypályázatát. Az utca a Sorbonne egyetem közelében van, ahová Földes Jolán angol és francia nyelvészeti szakra jelentkezett. Talán, ő is ott lakott az utcában, vagy a környékén, ahol nagyon különböző, de egytől-egyig, érdekes és rokonszenves figurák találkoznak a valóságban és a regény oldalain. A hontalan kisemberek különös világa ez, a főszereplők mind emigránsok: a Budapestről kivándorolt Barabás család öt tagja, Annus, Klári és Jani és a szülők, de rajtuk kívül ott van az orosz bankár, a feledhetetlen Bardachinov bácsi, egy litván tanárember és egy spanyol anarchista is. A mű eddig 14 nyelven 153 kiadásban jelent meg, és bár a szerzőt Magyarországon még mindig kevesen ismerik, külföldön annál népszerűbb. Eleanor Roosevelt, az Egyesült Államok elnökének felesége például ezt írta naplójában A halászó macska uccájáról: "...olyan jó könyv volt, hogy később újra el kellett olvasnom.... Mindenekelőtt, tetszik az alapgondolat, hogy az élet egy teljes egész. Talán többem van ma, mint neked, de a szerencse kereke fordulhat, és egyszer majd ott lehetek, ahol te vagy most..."