de Joseph Marie
autor
Szentpétervári beszélgetések - Az áldozathozatalról
Joseph de Maistre (1753–1821) jogász, diplomata és író. A savoyai–piemonti politikai elit tagja. A francia katolikus konzervatív gondolkodás meghatározó alakja. Magyarul megjelent művei A pápáról (1867) és az Elmélkedések (2020). A harmadik fontos műve a most közreadott Szentpétervári beszélgetések.
A jelen kötet de Maistre két fontos művét tartalmazza. A Szentpétervári beszélgetések és az Az áldozathozatalról 1809 táján keletkezett, amikor a szerző Szentpéterváron volt a Szardíniára visszaszorult piemonti dinasztia nagykövete. A két mű írásakor de Maistre vagyonától, könyveitől megfosztva, jövedelem, ország és család nélkül élt az emigrációban.
Mindkét mű máig nagy hatást gyakorol. A tilsiti béke (1807) után írt platonista Beszélgetések közvetlen célja a forradalom és Napóleon sikerének megértése: miért engedi ezt Isten. Témája a Gondviselés, büntetés és teodicea problémája. A másik nagy figyelmet kapott eleme e szövegnek az erőszak kérdése. A forradalom és a napóleoni háborúk nem a felvilágosodás optimizmusát igazolták. A felvilágosodás paradox barbarizmusa abban áll, hogy a filozófusai és követői vakok az ember erőszakos hajlamára, s eközben a korábbiakat felülmúló, példátlan és tömeges erőszaktevéseket, háborúkat igazolnak. Az áldozathozatalról a katolikus–protestáns vita témáját, a francia katolikus szentségimádás hagyományát folytatta, azonban az áldozat/áldozás társadalmi integratív hatására terelte a figyelmet. Azóta a szociológiában és a kulturális antropológiában számos munka foglalkozott a témával követve a de Maistre által először megfogalmazott gondolatot.
Na stiahnutie
9,55 €
dostupné aj ako:
Elmélkedések
Joseph de Maistre (1753–1821) jogász, diplomata és író volt. A savoyai-piemonti politikai elit tagja. Legismertebb művei az Elmélkedések Franciaországról (1796), A pápáról (1818) és a Szentpétervári beszélgetések (1821).A felvilágosodás egyik legélesebb és legeredetibb kritikusa, művelt, jó megfigyelő és problémaérzékeny. A francia konzervatív hagyomány egyik megalapozója.Nagyon sok, ellentétes nézeteket valló szerzőre hatott: Saint-Simonra, Comte-ra, Balzacra, Baudelaire-re, Donoso Cortesre, Carl Schmittre, James Fitzjames Stephenre és Morrasra.
Az Elmélkedések Franciaországról című írás és a Tanulmány a politikai alkotmányok és más emberi intézmények rendezőelvéről szoros tematikai összefüggése miatt jelenik meg egy kötetben. De Maistre a francia forradalom alapján bírálja az alkotmány- és társadalomalkotó reményeket.A szerző rajongója, a nevét rejtve tartani kívánó orosz nemes kiválóan foglalja ezt össze: „Igen, az ember csak tervezésre képes: ez óriási igazság. Megadatott neki a gondolkodás képessége is, a szabad döntés lehetőségével. Az eseményekre azonban már nincs befolyása, azok alakulása csak az alkotó kéznek engedelmeskedik. Hiábavaló az emberek döntési igyekezete, hogy így vagy úgy kormányozzanak,illetve ilyen vagy olyan kormányzásnak vessék magukat alá. […] Amikor erőfeszítéseiket nem az isteni alapelv vezérli, szabad akaratuknak politikai vesszőfutás az eredménye. A szerveződés tudása nem emberi képesség: a rend minden rend forrásából fakad.”Az író mai hívei nem pusztán a katolikus monarchistát látják benne, hanem az alkotmány- és szuverenitáselmélet, politikai teológia és decizionizmus fontos alakját, a konstruktivizmus, demokrácia és liberalizmus egyik legeredetibb bírálóját.
Predaj skončil
8,42 €
