István Kádas

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében működő Középkori Magyar Gazdaságtörténet Lendület Kutatócsoport második tanulmánykötetében közreadott, szerteágazó témákat feldolgozó tanulmányok mindegyike szorosabb vagy lazább szállal kötődik a középkori magyar gazdaságtörténethez. Éppen ezért nemcsak a városi adózás vagy a pénzügyigazgatás intézményeinek és szereplőinek története villan fel, hanem az Árpád-korban használt mérlegek és mérlegsúlyok vagy a bányavárosok lakóinak lelki életét meghatározó szentkultusz vizsgálata is. A kötet lapjain megelevenedik a középkori élet sokszínűsége: az akkor élt emberek mindennapjai, használati tárgyai, gondolkodásmódja, valamint az a szűkebb és tágabb tér, amely keretekbe foglalta életüket, a piactól a városon és a megyén át a Magyar Királyság egészéig, sőt annak határain is túl. Az ország ezer szállal kötődött környezetéhez, külföldi luxustárgyak éppúgy eljutottak a Kárpát-medencébe, mint ahogy a magyar föld kincsei is utat találtak Európa piacaira. A kötet olvasóját avatott szakemberek - történészek, régészek, numizmaták és művészettörténészek - kalauzolják el egy régmúlt kor világába. A kutatócsoport előző tanulmánykötete Pénz, piac, posztó. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról címmel jelent meg 2016-ban az MTA BTK TTI kiadásában.

Kádas István a Középkori Magyar Gazdaságtörténet "Lendület" Kutatócsoport kutatója, doktori fokozatát 2019-ben szerezte. A kötet lapjain a középkori Magyarország északkeleti megyéinek, elsősorban Sáros megyének a szolgabírói elevenednek meg. A tisztség a nemesi vármegye egyik legfontosabb hivatalának számított, a középkorban egyenesen a megyei törvényszék oszlopának tartották. Sokrétű feladataik az élet számos területére kiterjedtek, a bíráskodás mellett az adószedésben, illetve a hadfelszerelésben is fontos szerepük volt. Egy hivatal megértése elválaszthatatlan a rendszert működtető személyek megismerésétől. Éppen ezért a könyv nem csupán a szolgabírói hivatalra fókuszál, hanem fontos hangsúlyt kapnak maguk a tisztségviselők is. A kötet feltárja a szolgabírák családi, rokoni viszonyait, ezen famíliák és tisztségviselők lokális és regionális presztízsét, illetve kapcsolati hálóját. Ennek köszönhetően alaposabban megismerhetjük a megyét működtető nemesek csoportját, de feltárul a megyei társadalom különféle rokoni, gazdasági, hivatali kapcsolatokkal átszőtt világa, melynek a különböző vagyonú és tekintélyű nemesi családok, várurak és kisbirtokosok mellett a városi polgárok is fontos részét képezték.