Barbara Káli-Rozmis

„Vonásain a mélaság bizonyos árnyalata uralkodott, melyet könnyen és meglepő gyorsan egy leírhatatlanul bájos, huncut mosoly tudott fölváltani, amely eleinte csak a szemeiben jelent meg, s onnan szállt finom ajkára." Számtalan könyv született már Erzsébetről, de ilyen, mint ez, még nem. Még senki nem írta meg ennyire regényesen, de egyben korabeli tudósítások, visszaemlékezések, naplóbejegyzések és magánlevelek alapján – azaz a lehető leghitelesebb források segítségével – Erzsébet történetét arra koncentrálva, ami az ő életében az egyik legfontosabb dolog volt: hogy Magyarország királynéja! Azzal a szeretettel, amit magyarként érezhetünk iránta, aki, mondhatjuk, szívében is magyar volt. Erzsébet kétszer tért magához eszméletvesztést követően, és mindkétszer magyarul szólalt meg először. Szerette férjét, Ferenc Józsefet, de szerette Andrássy Gyula grófot is – igazi, mély barátsággal, amelyet, ahogy egyszer fogalmazott, „nem mérgezett meg a szerelem". Szerette magyar udvarhölgyeit, szeretett hazánkban tartózkodni (jobban, mint Bécsben), és mindent megtett azért, hogy Ausztria kiegyezzen Magyarországgal. Káli-Rozmis Barbara pedig szeretettel és csodálattal írta meg könyvét egy különleges nőről, anyáról, királynéról, költőről, mélyen érző emberről, akit kora egyik legszebb asszonyának tartottak. Nemcsak a legszebb volt, hanem az egyik legkülönlegesebb ember is, aki rendelkezett valamilyen egyedülálló varázzsal. „Valamivel" – ahogyan magyar udvarhölgyei fogalmaztak –, ami ellenállhatatlanná és feledhetetlenné tette, és amely miatt többen a házasodásról is lemondtak azért, hogy őt szolgálják. A mai napig tartó magyar Erzsébet-kultusz is nagyban köszönhető ennek a különleges „Valaminek". Habár a királyné magyarokkal való kapcsolata áll a középpontban, egy teljes életrajzot tart a kezében az olvasó. A szerző nagy hangsúlyt helyez a nem vagy kevésbé ismert, illetve elfeledett részletek megelevenítésére, ezáltal is rendkívül sok érdekességet kínál az olvasóknak. A gazdagon illusztrált kiadvány számtalan olyan képet tartalmaz, amely most először lát nyilvánosságot.

Káli-Rozmis Barbarát gyerekkora óta érdekli az arisztokrácia világa, különösen Erzsébet királyné és családja élete, amelyet több, mint másfél évtizede kutat. 2015 tavaszától publikál írásokat vele kapcsolatban, 2018-tól magyar és angol nyelvű nyilvános és zártkörű előadásokat tart a királyi családról. YouTube csatornáján érdekes és hiteles történeteket oszt meg a közönséggel. 2021-ben jelent meg első könyve Erzsébet királyné és a magyarok címmel, amely az olvasói szavazatok alapján elnyerte "Az Év Könyve 2022" díjat a történelmi tényirodalom kategóriában. "Ez a két kötet különösen nagy jelentőséggel bír a mai furcsa korban, amikor divattá vált a valós tények elferdítése és a kultuszrombolás" - így ajánlja az olvasóknak Káli-Rozmis Barbara könyveit a Habsburg család magyar ágához kötődő gróf Seremetyeff-Papp János restaurátorművész. Fontos ez a gondolat, mert a szerző második könyvétől sem azt kell várnunk, hogy a közelmúltban bemutatott két Sisi-filmhez hasonlóan meghökkentően új színben, afféle korát megelőző feministának ábrázolja Erzsébet királynét. Káli-Rozmis Barbara nem hökkent meg, hanem igyekszik a lehető leghitelesebben bemutatni könyvének hősét - de közben mégis azt érezzük, hogy a "valóság" (már amennyire rekonstruálható) gyakran lebilincselőbb és izgalmasabb a filmeknél. Sisi, ahogy ebből a könyvből megismerjük, alapvetően magányos és elkeseredett ember, aki nehezen vagy egyáltalán nem tud és nem is akar megfelelni az arisztokrata körök elvárásainak. Mértéktartónak kellene lennie, de ő nem ismer mértéket, ahogy egyik udvarhölgye írta, "ellenszenvében és rokonszenvében, hitében, bizalmában és gyanakvásában és környezete iránt érzett félénkségében sem". Leginkább ezekről a kiélt vagy mélyen elrejtett - ám Sisi verseiből és leveleiből mégis előtűnő - szenvedélyekről szól ez a könyv. Egy különleges, érzékeny, tehetséges, gyönyörű, hiú, szorongó nő életéről; meg azok különféle szenvedélyeiről is, akik családi és baráti körében közel álltak hozzá. S bár a könyv épp csak érintőlegesen szól a kor politikai folyamatairól, megjelennek benne a "boldog békeidőknek" aztán oly tragikusan véget vető erőszak előjelei is. Ez foglalja keretbe a történetet. Káli-Rozmis Barbara azt is megmutatja, hogy a régi rend - melynek merev szabályai Sisit olyannyira meggyötörték - nem volt fenntartható, hiszen az élet alapja a változás...