Verena Kast strana 2 z 2

Je neuvěřitelné, kolik moudrosti generací je uloženo v pohádkách a jak hluboce se nás stále jejich symbolická skutečnost dotýká. Zasvěcený psychologický komentář autorky může v této knize oslovit každého, kdo se četbou vydává také na cestu sebepoznání. Jako mnoho pohádek, i ta o Štístkovi a třech ďáblových vlasech začíná hrdinovým narozením. Otázky osudu a vrozených předpokladů na jedné straně, a svobodné vůle a odpovědnosti jedince na straně druhé se spojují v tématu naplňování vnitřního určení, jak je vyjadřuje úsloví: Staň se, kým jsi. Kolik štěstí a kolik úsilí, kolik sebedůvěry, odvahy, a také kolik pokory je zapotřebí k tomu, abychom se svému vnitřnímu určení přiblížili? Jak se vztahujeme k úkolům a úskalím, které nám život „bez našeho přičinění“ staví do cesty? Co vše musíme podstoupit, abychom poznávali i skryté stránky sebe sama a dokázali pak svým životem odpovídat na otázky, které nám klade naše okolí? Jak rozvíjíme své předpoklady? A jaké hodnoty umožňují nakonec člověku život smysluplně prožít? O tom všem – a o mnohém dalším - se píše v této knížce. Verena Kastová (1943), světově známá jungovská psychoanalytička a profesorka psychologie na curyšské univerzitě, působí mimo jiné na Institutu C.G.Junga v Küsnachtu. Od roku 1995 byla prezidentkou Mezinárodní asociace pro analytickou psychologii, je dlouholetou předsedkyní Mezinárodní společnosti pro hlubinnou psychologii, významně a mnohostranně pomohla rozvíjet jungovskou psychoterapii i u nás. Vedle nesčetných odborných pojednání napsala Verena Kastová několik desítek knih pro širší čtenářskou veřejnost, některé z nich se staly bestsellery - i naši čtenáři její práce znají z úspěšných českých překladů. Díky svým vytříbeným pedagogickým schopnostem a smyslu pro symbolický život přibližuje autorka širokému okruhu zájemců poutavě a srozumitelně bohatství i problémy lidské duše na stále živých příkladech.

Kdo vlastně jsem? Jak mě vidí jiní lidé? Co mě dělá nezaměnitelným a jaký chci být? Ten, kdo má pocit, že žije v souladu se sebou, zakouší rovněž dobrý pocit vlastní hodnoty, který také vyzařuje navenek. Identita je něco živého a stále se znovu ustavuje. A jestliže se cítíme být úplně a naprosto v souladu se sebou, pak je také náš pocit vlastní hodnoty dobrý. Verena Kastová vysvětluje, co nás vlastně drží pohromadě – jako lidi i jako svébytné osobnosti. Standardní dílo velké psycholožky. Verena Kastová, Dr. phil., psychoterapeutka, docentka na Institutu C. G. Junga v Curychu, profesorka na Universitě v Curychu, předsedkyně Mezinárodní společnosti pro hlubinnou psychologii.

Sny a snění patří neoddělitelně k lidskému bytí. Jaký význam ale naše sny mají? A proč je užitečné se jimi zabývat? Verena Kast ukazuje práci se sny jako činnost, která umožňuje člověku, aby zůstal v kontaktu sám se sebou. Právě sny nám totiž často ukazují nejen to, jací bychom chtěli být, ale jací také jsme, čímž nám umožňují nově se v životě zorientovat. Autorka ve své knize nabízí porozumění podstatě a významu snů, předkládá některé teorie objasňující funkci snového života a poskytuje základní praktická vodítka pro práci se sny v psychoterapeutické praxi. Knihu mohou číst vedle s užitkem vedle praktiků z oblasti pomáhajících profesí i sami čtenáři se zájmem o sebepoznání a seberozvoj, psychologové, psychoterapeuti, psychiatři, pracovníci pomáhajících profesí. Verena Kast je profesorka psychologie na curyšské univerzitě, tréninková analytička na Institutu C. G. Junga v Curychu a psychoterapeutka v soukromé praxi. Je autorkou řady knižních titulů.

Schopnost vnímat život a jeho aspekty na symbolické úrovni otevírá široké možnosti kreativního přístupu k problémům vlastního bytí. Autorka vychází z klíčových témat jungovské hlubinné psychologie (komplex, archetyp, přenos, protipřenos, individuace) a ukazuje jejich použitelnost v rámci terapeutického procesu. Praktický ráz knihy umocňují četné kazuistiky z autorčiny vlastní praxe.

C. G. Jung ve svých spisech předložil svůj komplexní obraz člověka a rozvinul celistvou koncepci procesu uzdravení. Podle renomovaných jungovských analytiček Vereny Kastové a Ingrid Riedelové je v Jungově díle centrální pojetí tvořivé dimenze, stávání se a rozvoje, jež je vlastní každé existenci. Má-li člověk, byť jen v nepatrné míře přístup k této tvořivé dimenzi, může docházet k jeho růstu. Proto se Jung vztahuje tak často k sebeúzdravným silám v člověku a k jeho zdrojům. S tímto ohledem editorky vybraly zásadní a dobře srozumitelné Jungovy texty (např. Analytická psychologie, O vztahu psychoterapie k duchovní péči, Cíle psychoterapie atd.), které již generacím psychoterapeutů poskytují praktická vodítka pro jejich terapeutickou práci.

"A szeretett lény akkor is létezik, amikor már meghalt." (Gabriel Marcel) "Egy szeretett személy elvesztése olyan tapasztalat, amely megmutatja, mit is jelent a halál. A halálélmény átgázol rajtunk, letaglóz bennünket, elbizonytalanít önmagunkat és mindazt illetően, amit eddig természetesnek tartottunk. Nem csupán világértelmezésünket és énképünket rendíti meg, de - akár tetszik, akár nem - átalakulásra is kényszerít bennünket. Szinte soha nem tudatosodik bennünk oly velőbe hasítóan, mint épp egy szeretett személy elvesztésekor, hogy magunkat mennyire a más személyekhez és dolgokhoz fűződő viszony alapján értjük meg. Láthatóvá válik számunkra, hogy két ember kapcsolata közös világot teremt, s a halál élménye azzal is együtt jár, hogy a világnak épp ez a közös átélése foszlik semmivé. Ily módon a világhoz fűződő új viszony kialakításának a gyászmunka lényeges mozzanatává kell válnia." (Verena Kast) A halál lassan megszűnik tabutéma lenni. A gyászról és a gyászfolyamatról azonban még mindig nagyon keveset tudunk, pedig egy szeretett személy elvesztése - miközben óriási távlatokat nyit személyiségünk fejlődése előtt - nehéz feladatot ró ránk. A gyásszal járó fájdalom feldolgozása teszi lehetővé, hogy megváltozott helyzetünket elfogadjuk, és új tartalommal töltsük meg. Így érkezhetünk el - az életben folytonosan ismétlődő búcsúzások kényszerében - önmagunk megvalósításának új szakaszához, egy új azonosságtudathoz. A neves svájci pszichoterapeuta, Verena Kast - A személyiség születése és A jó barátnő Magyarországon is népszerű szerzője - ebben a könyvében sok éves terápiás tapasztalatából merítve kínál fogódzókat és megszívlelendő szempontokat a gyász feldolgozásához.

"Az meglett ember, akinek szívében nincs se anyja, apja, ki tudja, hogy az életet halálra ráadásul kapja s mint talált tárgyat visszaadja bármikor - ezért őrzi meg, ki nem istene és nem papja se magának, sem senkinek." Ennél a József Attila-idézetnél nehéz lenne pontosabban és szebben megfogalmazni Verena Kast könyvének mondanivalóját. A neves svájci pszichoterapeuta az önálló személyiség születésérőről ír, arról a küzdelemről, amely a szülőkről való leváláshoz vezet, és arról a bátorságról, hogy merjünk másoktól különbözni, merjünk újra meg újra elszakadni, és új dolgokba fogni. Hogy merjük a személyiségünket építően, szabadon a saját életünket élni. Ez a kötet korábban Apák-lányok, anyák-fiúk címmel jelent meg a sorozatban.

Autorka ve své knize vychází z klinické zkušenosti z práce s depresivními klienty, kteří až příliš nedostatečně prožili okamžiky ztráty. Truchlení je podle Vereny Kastové téma, které bývá málo zpracováváno, uvážíme-li dopad, který má pro naše psychické zdraví. Naše sebevědomí a sebeobraz vycházejí podstatnou měrou z našich vztahů k druhým lidem. Smrtí blízkého člověka proto dochází k otřesení našeho sebeobrazu i obrazu okolního světa. Truchlení představuje emoční proces, díky němuž se můžeme se zemřelým rozloučit, můžeme zpracovat problémy zaniklého vztahu a můžeme integrovat tolik z jedinečných vlastností našeho protějšku, jež nám umožní žít s novým porozuměním sobě i okolnímu světu. Verena Kast vystudovala filozofii a psychologii, působí jako analytička ve švýcarském St. Gallenu a přednáší na institutu C. G. Junga v Curychu. Do roku 1998 byla předsedkyní mezinárodní společnosti pro analytickou psychologii. Je autorkou řady knižních titulů. V nakladatelství Portál vyšly její knihy Imaginace jako prostor setkání s nevědomím (1999), Krize a tvořivý přístup k ní (2000), Dynamika symbolu (2000), Otcové – dcery, matky – synové (2004), Úzkost a její smysl (2012) či Sny (2013).

"Néha úgy érzem, nincs a világon még egy olyan szerencsétlen balek, mint én, aztán kiderül, hogy más nők is ugyanebben a cipőben járnak. Minden gondolatomat megoszthatom velük, beszélgetek az emancipációról, arról, hogy mennyire irtózom a macsó viselkedéstől... Összeköt bennünket közös női mivoltunk, így egyszerre megint erősnek érezhetem magam." Verena Kast neves svájci pszichoterapeuta - A személyiség születés és A gyász című könyvek szerzője - ebben a kötetében a barátnőség minden vonatkozásáról őszintén ír. Szól a konfliktuskezelésről, az irigységről, a vetélkedésről és a féltékenységről, valamint általában az emberi kapcsolatok, így a barátság fontos értékeiről: az egymásra figyelésről, a megbízhatóságról, a gyöngédségről az örömről és a szolidaritásról.

Tam, kde je světlo, je i stín. V Jungově individuaci jde o protiklad s personou tou stránkou, kterou rádi stavíme na odiv a jejíž prostřednictvím prezentujeme svou bezúhonnost. Čím vyhraněnější persona, tím větší přetvářka a tím více potlačený stín. Stín ale nemusí znamenat vyložené zlo, nýbrž častěji prostě něco, co je méněcenné a nedokonalé. Ten, kdo si neuvědomuje vlastní stín, ho často promítá na druhé třeba na cizince. Integrovat vlastní stín znamená překonat úzkost a paradoxně jí odebrat sílu. Znamená to přijmout vlastní životnost, stát se realističtějším a méně narcistickým. Verena Kastová existenci stínu dokládá na mýtech, pohádkách i příkladech z terapie či z každodenního života. Popisuje individuální i kolektivní stín a způsoby, jak stín přijmout. Výsledkem takového procesu je větší opravdovost, pokora i zodpovědnost za vlastní chyby. Verena Kast vystudovala filozofii a psychologii, působí jako analytička ve švýcarském St. Gallenu a přednáší na institutu C. G. Junga v Curychu. Do roku 1998 byla předsedkyní Mezinárodní společnosti pro analytickou psychologii. Je autorkou řady knižních titulů. V nakladatelství Portál vyšly její knihy Imaginace jako prostor setkání s nevědomím (1999), Krize a tvořivý přístup k ní (2000), Dynamika symbolů (2000), Otcovédcery, matkysynové (2004), Hněv a jeho smysl (2010), Touha po druhém (2011), Úzkost a její smysl (2012), Sny (2013), Truchlení (2015), Závist, žárlivost a jejich smysl (2016).

Využití představivosti při terapii i sebepoznání Imaginace je zdrojem našich přirozených tvůrčích sil. Má však zároveň uzdravující vliv na lidskou duši, pokud během ní dojde k dialogu mezi člověkem a jeho nevědomím. Verena Kastová jako zkušená autorka a te-rapeutka ukazuje, jak lze imaginaci v tomt o smyslu využít a jak s ní zacházet. Názornost výkladu umocňuje množství příkladů a kazuistik z autorčiny praxe.

„Elfogadni tudni a másik halálát annyit jelent, mint elfogadni egy soha viszont nem látást, egy hang és gyengédség megszűntét, melyek hordozói voltak a kapcsolatnak. Belenyugodni az örökös és végleges hiányba.” Polcz Alaine A halál ma már egyre kevésbé tabutéma, de a gyászról és a gyászfolyamatról még mindig nagyon keveset tudunk, pedig egy szeretett személy elvesztése – miközben óriási távlatokat nyit személyiségünk fejlődése előtt – nehéz feladat elé állít bennünket. Sok energiát kíván, hogy a gyásszal járó fájdalmat feldolgozzuk, pedig csak így válik lehetővé, hogy elfogadjuk és új tartalommal töltsük meg megváltozott élethelyzetünket. A neves svájci pszichológus, Verena Kast ma már klasszikusnak számító könyvének új, bővített kiadásában gazdag terápiás tapasztalataiból merítve kínál fogódzókat a gyász feldolgozásához. „Egy szeretett személy elvesztése olyan tapasztalat, amely megmutatja, mit jelent a halál. A halálélmény átgázol rajtunk, letaglóz, elbizonytalanít önmagunkban és mindabban, amit eddig természetesnek tartottunk. Nemcsak világértelmezésünket és énképünket rendíti meg, de – akár tetszik, akár nem – átalakulásra is kényszerít bennünket.”

"A szeretett lény akkor is létezik, amikor már meghalt." (Gabriel Marcel) "Egy szeretett személy elvesztése olyan tapasztalat, amely megmutatja, mit is jelent a halál. A halálélmény átgázol rajtunk, letaglóz bennünket, elbizonytalanít önmagunkat és mindazt illetően, amit eddig természetesnek tartottunk. Nem csupán világértelmezésünket és énképünket rendíti meg, de - akár tetszik, akár nem - átalakulásra is kényszerít bennünket. Szinte soha nem tudatosodik bennünk oly velőbe hasítóan, mint épp egy szeretett személy elvesztésekor, hogy magunkat mennyire a más személyekhez és dolgokhoz fűződő viszony alapján értjük meg. Láthatóvá válik számunkra, hogy két ember kapcsolata közös világot teremt, s a halál élménye azzal is együtt jár, hogy a világnak épp ez a közös átélése foszlik semmivé. Ily módon a világhoz fűződő új viszony kialakításának a gyászmunka lényeges mozzanatává kell válnia." (Verena Kast) A halál lassan megszűnik tabutéma lenni. A gyászról és a gyászfolyamatról azonban még mindig nagyon keveset tudunk, pedig egy szeretett személy elvesztése - miközben óriási távlatokat nyit személyiségünk fejlődése előtt - nehéz feladatot ró ránk. A gyásszal járó fájdalom feldolgozása teszi lehetővé, hogy megváltozott helyzetünket elfogadjuk, és új tartalommal töltsük meg. Így érkezhetünk el - az életben folytonosan ismétlődő búcsúzások kényszerében - önmagunk megvalósításának új szakaszához, egy új azonosságtudathoz. A neves svájci pszichoterapeuta, Verena Kast - A személyiség születése és A jó barátnő Magyarországon is népszerű szerzője - ebben a könyvében sok éves terápiás tapasztalatából merítve kínál fogódzókat és megszívlelendő szempontokat a gyász feldolgozásához.