István Kemény

"Minden ártér" - olvashatjuk Kemény István új kötetében, ennek szellemében a könyv egy folyó-verssel kezdődik és egy másikkal ér véget. És hogy mi van a két mű, a Duna és a Nílus között? Egy költő kontinense, egy csodálatos életmű újabb szigete, egysorosok és hosszúversek. Egyszerre tetőzés és továbblépés a Nílus: történelmünkről és jelenünkről, e kettő kapcsolódásairól, az elmúlásról és az örökkévalóságról, magáról az időről. Ekképpen tekinthetjük a Délig és Estig ciklusokkal tagolt könyvet akár egyetlen nap történetének is, és még inkább utazásnak e páratlan költészet forrásvidékétől a kiteljesedésig.

"Az e kötetben közlésre kerülő írások kis hányadát képezik annak, amit Párizsban magyar témákról írtam. Szűk válogatásuknál leginkább az a szempont vezetett, hogy mi lehet még ma is érdekes az olvasónak.A megjelenési helyek közül az Irodalmi Újság és a Magyar Füzetek szerepel legtöbbször. Keletkezés szerint azonban a szövegek többségét úgy írtam, hogy a magam számára akartam tisztázni valamit.Az így papírra vetett sorokat azután valamilyen adódó alkalommal felhasználtam és közöltem. Igen gyakran egy Szabad Európa-adásban, majd egy cikkben, amelyet Méray Tibornak küldtem el. Máskor a már megírt sorokból az Irodalmi Újságnak vagy más folyóiratnak szerkesztettem cikket."