Kiss Ágnes strana 2 z 3

Firka, a fekete kutya nagy boldogságban éldegél Gazdival, aki hosszú várakozás után örökbe fogadta. Minden este izgatottan várja, hogy hazaérjen a munkából, és indulhassanak a szokásos esti sétára. Egyik nap kétségbeesetten nyávogó kiscicát találnak egy fán. Jaj, szegény cica, muszáj lesz hazavinni! De mit fog szólni Firka a betolakodóhoz? Sikerül-e megszoknia, hogy Cirkával gyarapodik a kis család? Már tudsz olvasni? Mit gondolsz, el tudnál olvasni egyedül egy egész regényt? Próbáld meg! A Zseblámpás Könyvek egész biztosan neked valók! Nagybetus, nem túl hosszú, izgalmas és vicces történetek várnak! Készíts be a takaró alá egy zseblámpát is, mert ezeket a könyveket nem fogod tudni letenni!

Babaróka már nagy ovis, most a Gidóoviba jár. Nehezen indul az év: kiderül, hogy Babarókának gyógycipőt kell viselnie. Doktor Oráng félelmetes, a cipő rusnya, a többiek csúfolják... de milyen jó, ha együtt lángosozik a család, a habfürdőzés Aprókával, vagy a titokzatos semmizés! Aztán amikor a közeli Sárga-Láposban tűz üt ki, és menekültek érkeznek a Gidóoviba, Babaróka igazán bebizonyítja a bátorságát. Sőt, még az is kiderülhet, hogy a rusnya cipő igazából csodacipő!

,,Három hete lehetett otthon, mikor egy éjjel megint anya elfojtott zokogása keltette. A nappaliban ült, a tenyerét a szájára szorította, előre-hátra ringatta magát a kanapén. A hálószoba ajtaja csukva volt, Zsófika szobája is. Gina odarohant anyához, és átölelte. - Anya, mi a baj, mi történt, anya, mondd meg, mi van! - könyörgött. Anya csak sírt és rázta a fejét, nem is sírt, inkább nyüszített, mint egy megvert kutya. Gina legszívesebben elrohant volna, annyira ijesztő volt, de csak ölelte anyát, szorította magához: - Ne sírj, anya, segítek, mit csináljak, mondd, mit csináljak! Anya hangja vinnyogóvá vált. - Menj be hozzá. Azt akarja, hogy menj be hozzá! Gina hallgatott. Nem értett egy szót sem. Anya tovább himbálta magát ültében, homlokát a tenyerébe szorította. - Velem nem akar. Veled akarja. Amióta hazajöttél. Mondtam neki, hogy nem engedem. És megpróbáltam mindent. De nem megy tovább. Azt mondta, kidob. Engem is, Zsófikát is. De hát hová mehetnék? Egy ilyen kisgyerekkel!" Vajon mi marad egy tizennégy éves kislány életéből, miután nevelőapja megerőszakolja és az anya védelme helyett annak cinkosságával szembesül? Hogyan bírható ki a fájdalom, és élhető túl az árulás? Kiss Judit Ágnes kendőzetlenül és hideg pontossággal tárja fel a Ginát ért valamennyi megsebzést: a nevelőapa agresszivitását, a test riadt elidegenedését és félelmét, a házastársi és spirituális bántalmazás valamennyi árnyalatát. A szerző úgy vezet végig a pokol bugyrain, hogy közben szorosan fogja a kezünket, és a fojtott levegőjű sorok egy pillanatra sem eresztenek. A szerző számos gyerekkönyv írójaként már bizonyított, ez a regénye pedig sűríti mindazt a mély belátást, amit a gyereklélekről megtapasztalt: bármit (majdnem bármit) ki lehet bírni, ha van egyetlen ember, aki hisz nekünk, aki megtart, amikor zuhanunk, és akibe kapaszkodva képessé válhatunk a szembenézésre.

Habók, az apró nyírfakobold egy napon síró-rívó tujaszörnnyel találkozik az erdőben. Amikor megtudja, hogy Tutunak el kellett hagynia otthonát, a díszkertet, és nincs hova mennie, elhatározza, hogy aznap estére meghívja magához. Aztán Tutu ott ragad a nyírfaligetben, és bár először furcsa neki az új élet, végül több nyírfakobolddal is összebarátkozik. Csakhogy ezt nem mindenki nézi jó szemmel... Vajon otthonra találhat a hatalmas tujaszörny a kis nyírfakoboldok között? Fedezd fel Habókkal és Tutuval az erdőt, és ismerj meg egy különleges, szívmelengető barátságot!