Gergely Kiss

A könyv, amelyet kezében tart az olvasó, az eredeti tonnájában „A királyi alapítású bencés apátságok egyházjogi helyzete a 11-13. században. Exemptio, protectio és nemzetközi háttér" címmel 2003 novemberén megvédett doktori (PhD) disszertáció átdolgozott változata. Természetes, hogy az akkori szövegezésen számos változtatást kellett végrehajtanom. Ezek célja egyrészt az volt, hogy a disszertáció óhatatlanul is száraz megfogalmazásait közérthetőbb formába öntsem, lehántva a felesleges részeket. Másrészt arra törekedtem, hogy opponenseim javaslatait, kritikai észrevételeit, jobbító szándékú tanácsait beépítsem a szövegbe. E két szempont alkalmazásához több fontos döntést kellett meghoznom. így pl. az eredeti szövegben szereplő terjedelmes historiográfiát jelentősen lerövidítettem és átdolgoztam oly módon, hogy az elemzésekhez nélkülözhetetlen kulcsfogalmak (exemptio, protectio) tartalmával valódi egységet alkosson. Ezzel elkerülhetővé váltak a zavaró ismétlések. Az egyes intézmények egyházjogi helyzetét tükröző, de nehezen fellelhető források különálló szerepeltetése annak ellenére célszerűnek látszott, hogy ezek – ha nem is mindig teljes terjedelmükben – szerepelnek a jegyzetekben. Az eredetileg is szereplő láblázatokat grafikonokkal egészítettem ki, amelyek így együtt jó képet adnak az egyházjogi helyzet változásairól.

A 14. század végétől több tételes felsorolás is készült azokról az egyházakról, amelyek nem a helyi püspök, hanem az esztergomi érsek, illetőleg közvetlenül az Apostoli Szék joghatósága alá tartoztak. A kötet választ keres azon kérdésekre, hogy: miért éppen az esztergomi érsek gyakorolt különleges joghatóságot a legtöbb intézmény felett, hogyan alakult ki e helyzet az érsekség és az egyes intézmények történetében, mi kapcsolta őket össze, beszélhetünk-e kiváltságos intézménycsoportról? A könyv első része a kiváltságos helyzetű királyi egyházak intézménycsoportjának megjelenését tárgyalja. A második nagyobb tartalmi egység részletesen bemutatja az érintett intézmények egyházjogi helyzetének középkori fejlődését, feltárja e folyamatban szerepet játszó tényezőket. A kötetet egy „katalógus” zárja, amely valamennyi tárgyalt intézményről rövid történeti áttekintést nyújt, majd pedig az egyházjogi fejlődés egyedi motívumait mutatja be. A Magyarországon hiánypótlónak számító munka eredményeinek befogadását táblázatok, grafikonok és térképek segítik.