Tamás Kiss

Az írónő három legkedvesebb, Írországban játszódó története: Megbabonázva Mindörökké Az álmok birodalmában Nora Roberts gyönyörűen meséli el a legendákat, behatóan ismeri Írországot és az ott élő, sodróan szenvedélyes embereket. "Egyre jobbak és jobbak az írásai" (Millwaukee Journal Sentinel). Most egy kötetben gyűjtve jelenik meg ez a három, a mágiáról, szerelemről, és ennek az elragadó országnak a szépségéről szóló kisregénye - bizonyságul, hogy a New York Times első számú bestsellerírónője valóban "mestere a hivatásának" (People). A Megbabonázva című történetben egy gyönyörű nő ezer évig tartó bűbájt bocsát álmai férfijára - és ezzel olyan rémálmot szabadít el, amivel csak a szerelem veheti fel a harcot... A Mindörökké egy bájos lány utazását meséli el egy másik világba - és megjelenik benne egy jóképű művész is, aki képes átalakítani a szerelem erejét. Az álmok birodalmában egy fiatal lány kerül kapcsolatba egy idegen férfi múltjával - és az átokkal, ami mindörökre saját álmai csapdájába zárta.

Kiss Tamás 1953. május 25-én született Szombathelyen.Fiatal kora óta ír rendszeresen verseket. Biológus diplomája ellenére költészettel, festészettel és zenével is foglakozik. Gulyás Dénes professzor magántanítványa volt az Iparművészeti Főiskolán. A botanikában, ökológiában Vöröss László Zsigmond, Soó Rezső és Borhidi Attila tanítványa. 1998-ban Joseph Kadar, Párizsban élő festőművésszel megalapítja az „Ethic-Cards” mail-art folyóiratot. Itt jelent meg a „Levelek Krétáról” című etikai esszégyűjteménye. Az Égei-tengeri kultúra és művészet rajongója. Több alkalommal helyszíni kutatásokat is végezve fejlesztette ki az „Afro-Krétai Kerámiát”. Grazban, Stoobban, Városlődön alkotta meg legfontosabb darabjait, melyek számtalan kiállításon, elsősorban Ausztriában, szerepeltek. Budapesten, a Derkovits Galériában, a galéria megszűntéig állandó kiállító volt. 2002-ben Grazban, a „Gruppe RaArt” művészeti-filozófiai csoportot alapítja meg, osztrák, afrikai tagokkal. 2007-ben alakítja meg az „Upanisad (Jazz) Ensemble” együttest, mely alapjaiban a hindu filozófián, és az „etno-jazz” elemeire épül. Koncertjeiken és lemezeiken („Fénybetörés”, „Holdszél”) Pápai Erika és Mécs Károly is állandó szereplők. Számtalan hazai és külföldi tudományos és művészeti társaság tagja. Például: „Emily Bronte Society” – Anglia, Pishwanton Természetvédelmi és Művészeti Projekt – Skócia, Scientific and Medical Network – Anglia, Magyar Szociológiai Társaság és az ESA (European Association of Sociology), és tagja az MTA Köztestületének.Jelenleg Sopronban él, két egyetemista fiú – Barnabás és Ákos – boldog édesapja.

"A mitológiai ember, ma is Énünk szerves része, vágyaink kovácsa, alkotásaink serkentője, a nagy álmodozó, az intuitív megismerés nagymestere, csak elfelejtettük, Énünk perifériájára került. Ennek egyik súlyos oka a végletes szakmai specializáció, a humán műveltség elsorvadása, amely kiemelte a tudatból az entelekhia-t, és a „modern kutató” már csak részvalóságok teljességeit vizsgálja, mint végletesen exogén bennfoglaltságú létező." ismeretterjesztő akció 

A szerző új könyvében elmélkedő emlékképek lírai bázisán bontja ki azt az új filozófiát, mely szemléletesen írja le a társadalmi morál búgócsigájába juttatott ember sorsát. Mindezt a műfajok sokféleségének alkalmazásával, versekkel, filozófiai esszékkel, életképekkel idézi fel, elkalandozva a múltba, és elérve a jelenbe.De miről is van szó? Hát arról, hogy mit művelhet az emberrel, az „én-csírával” a nevelés és a társadalmi morál, miért is van oly sok „ressentiment ember”… aztán jönnek a tűnődések Széchenyivel, akinek filozófiai, pedagógiai munkásságát – szégyenszemre – alig ismerjük. És ha már belemerültünk a különféle korszakokba, akkor feltehetjük azt a kérdést is, hogy „Krisztus talán szívesen élt ott és akkor”? A végpont azonban – sajnálatos módon – nem más, mint a „búgócsiga”, melyet ki tudja, mióta tapostatnak sok-sok „Senki-sorsú” emberrel.Ha a kedves olvasók is részt vesznek az elmélkedésben, megtudhatják ezt – és azt is, hogy a Nietzsche által egykoron felvázolt „modern elsötétedés” mely stádiumait tapossuk éppen, és miféle „morálfenyegetettségekben” élünk, milyen „értékeket” hordoz ma magában az éppen aktuális „morálkínálat”, és mi az a „morálintenzítás”.Számtalan szükségszerűen megjelenő új fogalom, úgy mint a „show-morál”, „show-műveltség”, „diktátum-morál”, „libidó-morál”, „libidó-tudat”, vagy a kulcsfogalomnak számító „tudatos nem-éntudat” jeleníti meg azon emberi jelenségeket, melyek által bepillanthatunk a XXI. századi ember, úgymond „hétköznapi nihilizmusába”. De nem mehetünk el a Nietzsche által kreált „filozófiai nihilizmus” fogalma mellett sem, mely megvalósulása magában a filozófiában, a filozofálásban is súlyos rombolásokat végzett. Az öntudatlanná vált – vagy tett – emberi immanencia-tagadások (például a szeretet vonatkozásában) lényegében egy olyan mentális-etikai „poszt-állapotot” idéztek elő, mely már leginkább csak „posztnihilistának” nevezhető. Így válhat – ad abszurdum – a szürrealizmus is hétköznapi viselkedéssé. Nem lehet más megoldás: „lepkefilozófia” és „táncfilozófia” kell!Nem kétséges, hogy izgalmas, önismeretet, önmegtalálást is segítő műről van szó.

Evilági értékek - túlvilági polémiák címmel Pál és Nietzsche - kissé morbidnak tűnő - képzeletbeli beszélgetését olvashatjuk Dr. Kiss Tamás új könyvében. A szereplőket talán nem kell bemutatni, két ellentétes világnézet csap össze, hevességeket sem nélkülöző vitájuk csaknem teljesen autonómmá válik, megjelenítve az emberiség sorsát leginkább szabályozó etikákat, és azt az egyetemes, filozófiai értelemben is megjelenő tragédiát, melynek neve Ember.

A darab, a „filó-art” műfaj első megjelent alkotása.  A filo-art, filozófiai, vagy filozófiai mélységű és értelmű traktátusokat, jeleneteket visz színre, összművészeti jelleggel. ­ A dráma, a modernizmus korának utolsó, mai szakaszába viszi az olvasót, szembesítve az értékek végső széthullásának következményeivel, a nihilizmus észrevétlen jelenlétével, sőt az azon is túllépő életvitellel. Már-már nevetséges és szürreális az az életvitel és életmód, melyet a „működtetett”, „én-csírájától” is megfosztott ember művel magával totális öntudatlanságában. A cselekmény, a búgócsiga , mint szörnyűséges, diktátori gépezet rémálmával indul, melyről a filozófus kideríti, hogy a valóság leghűbb metaforája. Az önmagát, önmaga elől tudattalanul elrejtő ember már egyáltalán nem bírhat tudati értelemben vett egyedi egyetlenséggel, és csak halovány kísérletet tehet arra, hogy „kívülállóvá válva” visszaszerezze önmagát.  Az aktuális „morál-labirintus tudat”, mely nem más, mint a belénk nevelt hétköznapi társadalmi morál, legfeljebb egománná teszi a benne vergődőket. A történelmi távlatokat is érintő elmélkedés, egészen hétköznapi pillanatokkal állítja elénk azt az állapotot, melyben mint poszt-lények játsszuk el életünk szerepeit.

Kiss Tamás 1953. május 25-én született Szombathelyen. Fiatal kora óta ír rendszeresen verseket. Biológus diplomája ellenére költészettel, festészettel és  zenével is foglakozik. Gulyás Dénes professzor magántanítványa volt az Iparművészeti Főiskolán.  A botanikában, ökológiában Vöröss László Zsigmond, Soó Rezső és Borhidi Attila tanítványa. 1998-ban  Joseph Kadar, Párizsban élő festőművésszel megalapítja az „Ethic-Cards” mail-art folyóiratot.  Itt jelent meg a „Levelek Krétáról” című etikai esszégyűjteménye. Az Égei-tengeri kultúra és művészet  rajongója.  Számtalan hazai és külföldi tudományos és művészeti társaság tagja. Például: „Emily Bronte Society” –  Anglia, Pishwanton Természetvédelmi és Művészeti Projekt – Skócia, Scientific and Medical Network –  Anglia, Magyar Szociológiai Társaság és az ESA (European Association of Sociology), és tagja az  MTA Köztestületének.   1990-től a Pécsi Tudományegyetem docense, majd az ETK főiskolai tanára, és tanított a Nyugat-Magyarországi  Egyetemen is. Ökológiát, biológiát, filozófiát, humán ökológiát tanít, művészeti, irodalmi köröket tart.  A humánökológia magyarországi meghonosítója. Fiatal kora óta, számtalan európai egyetemen, így, többek  között Bradfordban, Leedsben, Münchenben, Regensburgban, Salzburgban, Bécsben meghívott előadó.  Tudományos fokozatai: egyetemi doktor, kandidátus, PhD – ökológia, és honoris causa DSc. Művei közül  kiemelendő az „Egy XX. századi ökológus beszélgetései” (Martineum), illetve a „Játék a biztonságért”  (Szaktudás Kiadó) könyvek, melyekben a „biztonság ökológiájának” tudományos és természetfilozófiai  alapjait rakta le. A „biofunkcionális filozófia” elméletének megalkotója, melynek elméleti bázisán,  az élővilág működésének egy új példatárát készíti el, egykori mesterével, Borhidi Attilával.

J. D. ROBB legújabb, izgalmas regényében Eve Dallas nyomozó egy kizsákmányolásra épülő, gonosz összeesküvéssel találja magát szemben... New York, 2061. A Gyönyörakadémia néven ismert hely maga a megtestesült rémálom, ahol elrabolt lányokat tartanak fogva és arra tanítják őket, hogy lealacsonyító szolgáltatásokat nyújtsanak, miközben lelkük lassan, de biztosan romba dől. Dorian, a tizenhárom éves kislány, akit ugyancsak oda zártak, talán sohasem tudott volna elmenekülni a rabtársa, Mina segítsége nélkül, aki a szökési tervet kieszelte. Kettejük közül Mina volt a bátrabb - noha mindketten ugyanazzal a kétségbeesett elszántsággal vágtak bele a terv megvalósításába. Sajnos nem sikerült kijutniuk elég gyorsan. Dorian sebesülten, rettegve bolyong New York utcáin, miközben Eve Dallas hadnagy Mina folyóparton heverő holttestét vizsgálja. Mina drága, elegáns ruhái és kozmetikai cikkei arról árulkodnak Dallasnak, hogy szó szerint és átvitt értelemben is a szexipar számára tartották ennyire ápoltan - és bárki is fektetett be ebbe az igencsak pénzigényes üzletbe, hatalmas profitra számít. Eve elszántan keresi az igazságot és a nyomába ered azoknak, akik az ártatlanokra vadásznak.