Viktória Kiss

1547-ben, az éj leple alatt a tenerifei barlangok egyikében egy fiatal nő ad életet gyermekének. Az őt segítő asszonyok iszonyodva kapják szájuk elé a kezüket: a kis újszülött testét tetőtől talpig szőr borítja. Ez lehet az istenek büntetése azért, mert apja szent nőre vetett szemet? Vagy talán az apja nem is ember, hanem valamiféle démon, a kutyaisten? A kisfiúnak születése pillanatától újra és újra bizonyítania kell, hogy az emberek világába tartozik. Sorsa gyermekként a francia királyi udvarba sodorja, ahol az uralkodó különleges lehetőséget kínál esélyét kínál neki: a királyi neveldébe küldi, ahol a nemesek gyerekeivel, hercegekkel és hercegnőkkel tanulhat együtt. Rövidesen utoléri a szerelem is, de vajon győzedelmeskedhet intelligenciája, kedvessége, erénye segítségével előnytelen külseje felett? És vajon érdekében áll-e bárkinek a királyi udvarban, hogy a vadember megtalálja a boldogságot? A spanyol Emma Lira fordulatos regénye a szépség és a szörnyeteg igaz története - nem pont úgy, mint a tündérmesében.

A posztmarxizmus mint elméleti irányzat a hatvanas évek végén alakult ki, képviselői egyszerre kívántak túllépni az osztályharc és a történelmi materializmus horizontján és eközben hűek maradni Marx örökségéhez. Úgy érzékelték, hogy a kapitalizmus gyökeres átalakulása nyomán már használhatatlanná vált a marxizmus merev tudományos apparátusa. Az osztályharc, a világtörténelem, a forradalom, a szocializmus, a kizsákmányolás fogalmaira épülő beszédmódnak nemcsak mozgósító ereje csökkent, de érvényessége is megkérdőjeleződött.E könyv elsőként teszi fel azt a kérdést, hogy miért éppen az ideológia lett az irányzat képviselőinek egyik központi témája. A szerző értelmezésében az ideológiakritika vonzereje abban rejlik, hogy a radikális-forradalmi politika újraalapozásának esélyét kínálja, lehetővé téve a marxista baloldal önkritikáját. Segítségével olyan eszközrendszerhez jutott a kritikai társadalomelmélet, amely alkalmasnak bizonyul a posztmodern kapitalizmus társadalmi és politikai folyamatainak elemzésére.A szerző az ideológia problematikáján keresztül többek között olyan gondolkodók munkásságát mutatja be, mint Ernesto Laclau, Slavoj Žižek, Jean Baudrillard, Guy Debord, Michel Foucault, Gilles Deleuze és Antonio Negri. Mindezt azzal a céllal teszi, hogy végül felvázolhassa azt az “ideológiakritikai szituációt”, amely véleménye szerint felelős a baloldali gondolkodás és cselekvés mai, egyre mélyülő válságáért. A könyv azzal, hogy közérthető módon segít eligazodni a különféle kortárs elméletek sokaságában, hasznos és hiánypótló olvasmány lehet a politológus, filozófus, szociológus hallgatók, illetve az érdeklődő laikusok számára is.A SZERZŐRŐLKiss Viktor (1976) politológus, ideológiakutató. Az ELTE BTK-n politikaelmélet, a Szegedi Egyetemen kommunikáció szakos bölcsész diplomát szerzett, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen védte meg PhD disszertációját. 2014 óta az MTA köztestületi tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Jelenleg a Politikatörténeti Intézet kutatója. Többek közt a Marx&Ideológia című könyv szerzője. Kutatási területe: ideológia, poszt-marxizmus, globalizáció, fogyatékospolitika.A SOROZATRÓLA Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye (PTI TEM) jelenlegi formájában 2015-ben jött létre 11 ösztöndíjas kutató bevonásával, akik azóta rendszeresen vitatják meg egymás és külsős szerzők kutatásait és írásait. 2017 folyamán a Politikatörténeti Alapítvány ismét ösztöndíjpályázatot írt ki, hogy lehetővé tegye új műhelytagok csatlakozását a közös munkához. A Társadalomelméleti Műhely célja, hogy hozzájáruljon a hazai társadalomelméleti, társadalomkritikai gondolkodáshoz, valamint a baloldali tudományos, közéleti diskurzushoz. A műhelyben nagyon sokféle témakör talált otthonra: ideológiák, a poszt-marxizmus, politikai gazdaságtan, demokráciaelmélet, populizmus, ökopolitika, a művészet és az emancipáció kapcsolata, társadalmi igazságosság és szolidaritás, nacionalizmus és így tovább. A tagokat az a társadalomelméleti keretrendszer köti össze, amely folytatni kívánja a valóság megértésének baloldali kritikai hagyományait.

Abigél, a fiatal ügyvédnő úgy érzi, hogy megütötte a főnyereményt, amikor megkapja az iroda egyik kiemelt ügyfelének válóperét. Nem sokkal később azonban az események tragikus fordulatot vesznek… Abigél az életét beárnyékoló, gyötrő önvád elől Itáliába menekül, remélve, hogy a környezetváltozás, a napfény, a tenger és mediterrán életérzés elűzik a nyomasztó gondolatait. Calabriában eleinte minden meseszerűen alakul: megismeri a szemtelenül jóképű és lehengerlő stílusú Massimót, akivel – bár az ösztönei óvatosságra intik – szenvedélyes viszonyt kezd. Ám nem sokáig élvezheti a romantikában és ízig-vérig dolce vitás pillanatokban bővelkedő kalandot, mert egy szövevényes bűntény kellős közepébe csöppen, és vonzó szeretőjéről is rövidesen kiderül, hogy nem éppen az, akinek mondja magát… Kiss Viktória jogász, ugyanúgy, mint regénye főhőse, akivel az is közös bennük, hogy Olaszország nagy szerelem mindkettőjüknek.

Megnevettet, megríkat, kétségbe ejt…talán még azt is eléri, hogy ismét higgyünk a szerelemben. Valeria érzelmek örvényében találja magát. - Valeria regényét kiadták, és fél a kritikáktól. - Valeria válik Adriántól, ami nem éppen egyszerű.

Minek köszönhető Marx töretlen népszerűsége – teszik fel sokan a kérdést születésének 200. évfordulóján. A kötet szerzői-szerkesztői szerint ebben döntő szerepe van annak, hogy örökségéből az értelmezések, irányzatok és iskolák mérhetetlenül széles skálája alakult ki az idők során. Azt láthatjuk, hogy napjainkban a legtöbben először ezek kapcsán találkoznak a német gondolkodó nevével, és ennek hatása sugárzik vissza azután magára Marxra is. Az a gazdag szellemi-politikai muníció tehát, amelyet követői és örökösei felhalmoztak, végérvényesen beékelődik Marx időszaka és a mai olvasó kora közé. A tanulmánykötet annak bemutatását tekinti elsődleges feladatának, hogy milyen formában kínál Marx „találkozási pontokat”. A három részre tagolt kötet egyes írásaiból megismerhetők azok a marxi gyökerű alapfogalmak, paradigmák és elméletek, amelyek megkerülhetetlenné váltak az idők során: a politikai gazdaságtan, formációelmélet, elidegenedés- és hegemónia, a történelmi materializmus, osztályelmélet, rendszerelmélet, értékkritika és világrendszer-elemzés. Az elemzésekből feltárul, hogy miért oly vonzó sokak számára napjainkban azoknak az irányzatoknak a szellemi klímája, mint amilyen a maoizmus, a szituacionalizmus, a kritikai elmélet, a magyarországi Budapesti Iskola, az analitikus marxizmus, a Szocializmus, vagy Barbárság köre avagy a posztmarxizmus. Végezetül megérthető, hogy a közgazdaságtan, a szociológia, a politikaelmélet, a pszichológia, a pedagógia, a feminizmus vagy az ökológia területein hogyan vannak jelen azok „kritikai” vagy „marxista” változatai. A szerzők-szerkesztők szándéka szerint a szaktudományok művelőin túl a világ dolgai iránt érdeklődők, az egyetemisták és a terepen dolgozó aktivisták számára is hasznos, hiánypótló kötet abban is segít, hogy eligazodjunk Marx életművével kapcsolatban a túlegyszerűsítő, egydimenziós magyarázatok, az egymásnak is gyakorta ellentmondó és politikailag sokszor elfogult állítások tengerében. A Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének tanulmánykötete Karl Marx születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg 2018 őszén.

Amikor politikáról gondolkodunk, akkor általában a szegények és gazdagok, a hatalom és a nép, az erősek és gyengék, a tőkések és a munkások közötti hagyományos szembenállásokból indulunk ki. A könyv fő tézise szerint azonban teljesen más megközelítésre van szükségünk, amennyiben a következő évtizedek közéleti eseményeit várhatóan a rendszerek nyújtotta előnyökön belül lévők és az azokon kívül rekedtek küzdelmei határozzák majd meg. Az új globális konfliktus megjelenésére utalnak a világszerte épülő falak és kerítések éppúgy, mint az egymást érő migrációs hullámok útjában magasodó szögesdrótok, a koronavírus idején lezáruló határok és karanténok, vagy a Brexit, az EU bővítés felfüggesztése és a nemzetállami nosztalgia felerősödése. A változás hátterében a posztmodern kapitalizmus éleződő ellentmondásai állnak. A szerző bemutatja, hogy a tőke miképpen szabdalja gazdasági, társadalmi és kulturális zónákra a Földet és hogyan emelkednek ki a most kialakuló kulturális kapitalizmus oázisai a globalizáció sivatagából. Ezekkel a folyamatokkal összefüggésben elemzi többek között a jelen szorongó és konzervatív korszellemét, a populizmus veszélyeit vagy magyar politikai elit versengését. Kiemelten foglalkozik a 21. század radikális-forradalmi baloldali mozgalmainak esélyeivel – különös tekintettel az autonomista, feminista és ökológiai irányzatokra. A kötet a politikaelmélet és a kultúrkritika nézőpontjának eredeti egyesítési kísérlete, amely alapos szembenézésre sarkallja olvasóját.

Anglia, 1938. Nancy Mitfordnak látszólag mindene megvan az egész ország által imádott és irigyelt Mitford nővérek egyikeként: szépség, vagyon, jól csengő név és elismertség. Ám a csillogó felszín alatt meghúzódó valóság teljesen más. Nancyt folyamatosan csalja férje, két húga nácikkal kokettál, és amikor összetörnek a családalapításról szőtt álmai, egy apró londoni könyvesboltban kezd dolgozni, hogy új célt és értelmet találjon az életben. Washington D. C., napjaink. A könyvkurátorként dolgozó Lucy St. Clair azonnal kap a lehetőségen, amikor a londoni Heywood Hill könyvesboltba szólítja egy megbízás. A Iegendás könyvesboltban való munka, ahol Nancy Mitford megírta A hajsza a szerelemért című regényét, már önmagában is valóra vált álom, és az utazás révén talán feldolgozhatja az édesanyja elvesztése miatt érzett gyászt. Emellett egy rejtély is ideszólítja: hosszú ideje dolgozik azon, hogy megfejtse a családja birtokában lévő Nancy Mitford-regény elején olvasható ajánlást. Ki lehetett Iris, és mi köze az ő családjához? Lucy hamar rájön, hogy élete különös módon fonódik össze Nancy Mitfordéval, és minden ezzel az apró könyvesbolttal függ össze, amely óriási hatást gyakorol két más országból és különböző korból származó nő életére is. A neves amerikai szerző, Eliza Knight történelmi tényeket és fikciót mesterien vegyítő regénye lenyűgöző módon mesél az újrakezdésről és a könyvek szeretetéről.