Borbála Koniorczyk

A Női szörnyetegek hét kivételes művészről szól, akik a 20. század eleji Budapesten alkottak, egy olyan korban, amikor még sokan úgy gondolták, hogy a nők természetüknél fogva alkalmatlanok az önálló, kreatív szellemi tevékenységre. Volt, aki egyenesen női szörnyetegeknek nevezte azokat, akiknek nem az anyaság és a háztartás vezetése volt az egyetlen célja. Madzsar Alice, Kaffka Margit, Erdős Renée, Lesznai Anna, Ferenczy Noémi, Undi Mariska és Máté Olga - az alkotás utáni vágy mindent felülírt az életükben. Árral szemben, megcsontosodott szokások ellenében valósították meg álmaikat, és saját maguk döntöttek a sorsuk alakulásáról. Sikereik és küzdelmeik hátterében pedig kibontakozik a századforduló fejlődő fővárosa, a boldog békeidők világa, amikor egy törékeny pillanatra minden lehetségesnek tűnt.

Újpesti történetek - Boldog békeidők Józsefvárosban - Az utolsó csendes éj Budán - A kapitalizmus tündöklése és nyomorúsága Dél-Pesten Senki sem jár úgy Budapesten, mint Koniorczyk Borbála és Merker Dávid. A tematikus városi séták műfajteremtőiként töviről-hegyire ismerik a várost. Mára védjegyükké vált, sodró stílusukban és lefegyverző tudás birtokában vezetnek minket végig Budapest újabb négy, ismertnek hitt városrészén. Második könyvük is magával ragadó, izgalmas történetfolyam. Soraik nyomán beszélni kezdenek a mára szoborrá merevedett hírességek és az elfeledett kisemberek. Az üres terek megtelnek rég nem hallott zsibongással, színesre vált a fekete-fehér mozgókép. Kényelmesen ülnek? Akkor indulhat a séta!

Tudjuk hol lakott itt Vörösmarty Mihály. És Littmann Pepi, az ortodox zsidó férfiimitátor, a pesti orfeumok sztárja. És hogy kik faragták Budapestet márványból és koszlott Trabant-ülésből. Kik voltak a szerencselovagok, hivatásos bajkeverők, hazafiaskodó zsidók és sóletzabáló fajvédők, a megalomániások, a minden rendszerhez ügyesen simulók, a házat a lakók kényelme elé helyező Bauhaus-hívek és a stukkóleverős IKV-szakik, akik megformálták a budapesti utcákat és azok látszólag értelmetlen kiszélesedéseit, az értéktelen homlokzatok mögé dugott értékes házakat, a budai villák és a pesti kapualjak párhuzamos világait. 8 éve sétálunk hivatásból Budapesten, a városban, amit a legjobban szeretünk. Első könyvünk, a Hosszúlépés Budapesten négy, fotelből és valóságban is bejárható sétával vezet keresztül a fővároson, hogy megismertessük azokat a tarkabarka, nagyon vidám vagy nagyon szomorú, cigaretta-, vágott liba, parfüm és pincedoh, de legfőképp összetéveszthetetlenül Budapest-szagú sztorikat és (anti)hősöket, amelyektől Budapest az ami.

A Női szörnyetegek hét kivételes művészről szól, akik a 20. század eleji Budapesten alkottak, egy olyan korban, amikor még sokan úgy gondolták, hogy a nők természetüknél fogva alkalmatlanok az önálló, kreatív szellemi tevékenységre. Volt, aki egyenesen női szörnyetegeknek nevezte azokat, akiknek nem az anyaság és a háztartás vezetése volt az egyetlen célja.Madzsar Alice, Kaffka Margit, Erdős Renée, Lesznai Anna, Ferenczy Noémi, Undi Mariska és Máté Olga - az alkotás utáni vágy mindent felülírt az életükben. Árral szemben, megcsontosodott szokások ellenében valósították meg álmaikat, és saját maguk döntöttek a sorsuk alakulásáról. Sikereik és küzdelmeik hátterében pedig kibontakozik a századforduló fejlődő fővárosa, a boldog békeidők világa, amikor egy törékeny pillanatra minden lehetségesnek tűnt.