László Koszta

A Magyarország története című sorozat történelmünk kezdeteitől napjainkig összefoglalja a legfontosabb eseményeket, bemutatja a kiemelkedő történelmi személyiségeket. Ez a kitűnő, átfogó tudásanyagot nyújtó történelmi alapmű nélkülözhetetlen segítség diákoknak, tartalmas és színes olvasmány a magyar történelem iránt érdeklődőknek. A neves szerzők a sorozat anyagát a legújabb kutatási eredmények felhasználásával állították össze. A kötetek rendkívül gazdag forrásanyagból merítve, eredeti dokumentumok felhasználásával készültek.  „A Kossuth Kiadó magyar történelmi sorozata a honfoglalástól napjainkig terjedő több mint ezer év történetét mutatja be. Ilyen jellegű munka ekkora terjedelemben és magyar nyelven még soha nem jelent meg. A szerzők, az adott korszak avatott ismerői közérthető, ám egyben szakszerű összefoglalást nyújtanak mindazoknak, akik múltunk megismerésére törekszenek. A kiváló történészek magas színvonalú munkái páratlan élménnyel ajándékozzák meg azokat, akik elolvassák e köteteket.” – Romsics Ignác akadémikus, történész, a sorozat főszerkesztője A sorozat kötetei:  1. Őstörténet és honfoglalás 2. Államalapítás 970–1038 3. Válság és megerősödés 1038–1196 4. Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században 5. Az Anjouk birodalma 1301–1387 6. Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387–1437 7. A Hunyadiak kora 1437–1490 8. Mohács felé 1490–1526 9. A három részre szakadt ország 1526–1606 10. Romlás és megújulás 1606–1703 11. A R

Az Árpád-kori egyházszervezet egyik legnagyobb problémája a kalocsai egyházmegye létrejötte, jogállása és székhelyének kiválasztása, majd a kettõs székhely kialakulása. A szerzõ nézete szerint a kalocsai egyházmegye nem 1003-ban, hanem az episzkopális egyházszervezet 1009-es kibõvítésének keretében jött létre és megalakulásának kezdetétõl fogva érseki ranggal rendelkezett. Koszta László két évtizednyi kutatómunka eredményeit összefoglalva teljesen új, a korábbi nézetektõl alapjaiban eltérõ eredményre jutott a kalocsai egyházmegye korai történetét illetõen. Kalocsát 1009-ben ugyan eredendõen érsekségként alapították meg, de több mint másfél évszázadig nem rendelkezett önálló érseki tartománnyal, így saját suffraganeus püspökökkel sem. Kalocsa valójában csak tituláris érsekség volt, fõpapja nem gyakorolt tényleges érseki joghatóságot. Az egységes magyar egyháztartományt az 1161 õszén megkötött konkordátum keretében osztották fel, és ekkor kapott Kalocsa is önálló érseki provinciát. Koszta László (1962) a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszékének vezetõje. Fõ kutatási területe a középkori magyar egyháztörténelem és az összehasonlító egyháztörténet, de emellett várostörténettel, helytörténettel, forráskiadással és történeti segédtudományokkal is foglalkozik. Számos hazai és külhoni folyóirat szerkesztõbizottságának tagja, több önálló és társzerzõs kötete jelent meg Magyarországon és külföldön. Tudományos közleményeinek száma meghaladja a százat.