István Kovács

Kovács István (1945) - költő, történész, diplomata. Mint költő a Kilencek tagjaként az Elérhetetlen föld című antológiában mutatkozott be 1969-ben. Kutatási területe a XIX. század első felének magyar-lengyel kapcsolatai, különös tekintettel a szabadságharc lengyel résztvevőire. ... Folytatás ›› Számos könyve jelent meg e témakörben. Ebben a kötetében, amelynek most újabb, javított változatát adjuk közre, ismeretlen lengyel hősöket kelt életre a szabadságharc idejéből. Közlegények, altisztek, főtisztek állnak elénk, s máris velük masírozunk történelmünk közismert színhelyein, s követjük őket túl a határon is "a nagyvilág magyar vándoraiként". (Harmadik, javított és bővitett kiadás) A(z) "Egy a lengyel a magyarral" (Könyv) szerzője Kovács István.

Román rozpráva o detstve malého chlapca od roku 1951, keď sa presťahoval od svojej starej mamy z dediny na predmestie Budapešti, až do jesene 1956. O tom, ako objavuje preňho doposiaľ neznámy svet: svoju matku-vdovu, ktorú dovtedy nepoznal, sanatórium a jeho obyvateľov, ktorí sa preňho stali širšou rodinou, ako aj svet za plotom sanatória, ktorého pravidlá určuje stalinizmus. Chlapec sa musí vyznať vo svete klamstiev a poradiť si s intimitou osobných vzťahov. Román je o osobnom boji o zmocnení sa pravdy. Príbeh jedného detstva končí 4. novembra, v deň potlačenia revolúcie, ktorá vypukla v októbri 1956. V tento deň sa z malého dieťaťa náhle stane dospelý človek: dvanásťročný dospelý človek.

Kovács István (1945) - költő, történész, diplomata. Mint költő a Kilencek tagjaként az Elérhetetlen föld című antológiában mutatkozott be 1969-ben. Kutatási területe a XIX. század első felének magyar-lengyel kapcsolatai, különös tekintettel a szabadságharc lengyel résztvevőire. Számos könyve jelent meg e témakörben. Ebben a kötetében, amelynek most bővített és javított változatát adjuk közre, ismeretlen lengyel hősöket kelt életre a szabadságharc idejéből. Közlegények, altisztek, főtisztek állnak elénk, s máris velük masírozunk történelmünk közismert színhelyein, s követjük őket túl a határon is „a nagyvilág magyar vándoraiként”.

Kovács István költő, történész, polonista és diplomata az 1960-as években, a Kilencek alkotócsoport tagjaként kezdte költői pályáját. Lírikusi életművét kezdetektől a gondolati erő, a történeti és filozófiai látásmód, valamint a különböző stílustörekvések értékeinek bátor ötvözése jellemezte. Társadalomkritikai és sorselemző szelleme termékenyen integrálta a látomásos-metaforikus, a tárgyias és az avantgard örökségű költészet vonásait. A nemzeti sors és a személyiség, a világmindenség és az emberi kapcsolatok, a történelem és a lélek azonos intenzitással adták művei tárgyát. A rendszerváltást követően hazánk varsói nagykövetségének kulturális tanácsosaként, majd krakkói főkonzulként dolgozó, 2003-ban Krakkó díszpolgárává avatott diplomata költői tevékenysége kultúrdiplomáciai küldetése idején is magas színvonalon folytatódott. A Salföldön élő alkotó eddigi teljes lírai életművét nyújtó gyűjteményes kötet, miközben átfogóan és részletesen tükrözi pályájának állomásait, lélektani, történelmi és poétikai dokumentumot is ad kora mindennapjaiból, küzdelmeiből, kivételes napjairól - és a nemzeti újjászületés történelmi esélyéről.

Kovács István (1945, Budapest) József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, író, műfordító, történész, polonista a kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója. Korábbi krakkói főkonzuli szolgálatának is köszönhetően a lengyel királyi város díszpolgára, a Magyar Művészeti Akadémia és a legendás Kilencek költőcsoport tagja. Lírikusként ritkán lép a közönség elé, bátran kijelenthető: csak a válogatott verseit írja meg. Shakespeare a Corvin közben című új verseskönyve az elmúlt évtizedben született költeményeit tartalmazza, hat ciklusba rendezve. A Balaton-felvidéki táj értő szeretete, a pályatársak emlékezete mellett a családtörténet és az 1956-os forradalom megrázó részletei lépnek elénk a lapokról.

,,1891. június 15-én Felicjan Szybalski, az 1849-ben Magyarországon harcolt lengyel légió 2. dzsidásezredének egykori tisztje gazdagon díszített fényképalbumot ajándékozott a Nemzeti Múzeum könyvtárának. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött album a magyar szabadságharc több mint százhúsz lengyel résztvevőjének fotóját tartalmazza. Plohn József mellett így Szybalski nevéhez fűződik a,,világcsoda-küzdelemben vérrel áldozók" arcképcsarnokának megteremtése. Plohn József masinája elé állította, ültette az öreg honvédeket, a gazdag vállalkozó, művészetpártoló,,Felicjan úr" pedig 1888. március 15-én újsághirdetésben kérte egykori bajtársait, hogy fényképüket, rövid életrajz kíséretében küldjék el neki. Az Oszmán Birodalomban 1849 késő nyarán oltalomra talált lengyel menekültek névsorán kívül - amelyet parancsnokuk, Józef Wysocki tábornok tett közzé emlékiratában - a Szybalski-album fotói sarkalltak arra, hogy a szabadságharc lengyel résztvevőinek életrajzi adatait összegyűjtsem. Amikor huszonnyolc évvel ezelőtt a kutatásba fogtam, nem gondoltam, hogy e munka évtizedekig fog tartani, és azt sem, hogy több mint 3400 ember életét örökíthetem meg. Van, akiét egy mondattal, van, akiét tíz oldalon..."

A feladatgyűjtemény az emelt szintű érettségihez szükséges kiegészítő tananyagot tartalmazza.

Román o detstve malého chlapca od roku 1951, keď sa presťahoval od starej mamy z dediny na predmestie Budapešti, až do jesene 1956. Je to príbeh o tom, ako chlapec objavuje doposiaľ neznámy svet: svoju matku-vdovu, ktorú dovtedy nepoznal, sanatórium a jeho obyvateľov, ktorí sa preňho stali širšou rodinou, ako aj svet za plotom sanatória, ktorého pravidlá určuje stalinizmus. Chlapec sa musí vyznať vo svete klamstiev a poradiť si s intimitou osobných vzťahov. Román je o osobnom boji o zmocnení sa pravdy. Príbeh jedného detstva končí 4. novembra, v deň potlačenia revolúcie, ktorá vypukla v októbri 1956. V tento deň sa z dieťaťa stane dospelý človek: dvanásťročný dospelý človek.