Julia Kristeva

Výbor je sestaven ze dvou knih: La révolution du langage poétique, Seuil 1974, odkud je převzat úvod a první kapitola, zatímco zbývající eseje jsou vybrány z knihy Histoires d’amour, Denoël 1985. První kapitola knihy Revoluce v básnické řeči („Sémiotično a symbolično“) zřejmě nejreprezentativnějším způsobem shrnuje a vysvětluje pojmový aparát, který se v dalších textech Julie Kristevy nepřestane navracet. Tři eseje z knihy Příběhy lásky reflektují – každá svým způsobem – problematiku pohlavní diference: ve vztahu k primární identifikaci a k narcismu („Freud a láska“), k mužské sexualitě („Erós manický, Erós vznešený“) a k mateřství („Stabat mater“). Možná ani není třeba zdůrazňovat, že tento nevyhnutelně dílčí a omezený výbor má posloužit především jako první obšírnější seznámení s dílem autorky a případně jako podnět k další publikaci jejích textů v češtině.

Egy történészprofesszor, a bevándorlás szakértője, eltűnik egy amerikai fiktív megalopolisz (Santa Barbara) tanszékéről. A mai Bizánc környékére indul ősei nyomait kutatva, aki 1045-ben ment el az első keresztes hadjárattal a Szentföldre. Közben Santa Barbarában - amely a mai világ nagyvárosainak minden bűnét hordozza - szekták, maffiák, dühöngnek, kábítószer, gengszterháború pusztít, ráadásul egy sorozatgyilkos öldös, aki a fektetett 8-as, a végtelen jeléeél bélyegzi meg minden áldozatát. Julia Kristeva regényeinek állandó szereplői, Rilsky főfelügyelő és a fiatal újságírónő, Stéphanie Delacour vetik magukat a kegyetlen gyilkos nyomába. Julia Kristeva enciklopédikus esszéregényt alkotott. Egyfelől izgalmas detektívregénnyel van dolgunk, másfelől az írónő összefoglalja filozófiáját, hatalmas történelmi képeket fest, társadalomkritikát gyakorol, és pszichoanalitikai jártassága is megjelenik előttünk. Célkitűzésének nemes egyszerűsége: segíteni akar az embereken. Egy híres francia kritikus írta a könyv megjelenésének alkalmából: "Umberto Eco A rózsa neve című regénye óta nem született ilyen irodalmi csoda, mint ez a könyv."

"Julia Kristeva az együttélés formáinak és az azokat jellemző korlátoknak a felismerésére, újragondolására invitálja az olvasót. A szerző az európai civilizációban mindig is jelenlévő idegen sorsát rekonstruálja a történelem, az irodalom és a ­filozófia talapzatán állva: hogyan érkezhetett el az európai ember az antikvitás barbárjától a Szent Pál hirdette kozmopolita eszmékig? Rabelais, Morus Tamás és Erasmus miként festették meg a távoli országok lakóinak életét és különös szokásaikat? Hogyan lehetséges, hogy a nagy Forradalom, amely ­eleinte minden harcost szívesen látott, később terrorral sújtotta a "betolakodókat"? Hogyan torzulhatott el a romantika nemzetfelfogása és válhatott a totalitarizmus alapjává? A távolról érkező idegen, Freud "kísérteties" fantomja egy egészen új etikát mutat fel az új évezred emberének: nem a hasonulás és beolvasztás folyamatain belül kell ezentúl ráismernünk. Tiszteletet kell mutatnunk a másként létező élni akarásával szemben - tiszteletet, amit az emberi jogok és kötelességek végső következményének kell tekintenünk.

Desire in Language presents a selection of Julia Kristeva's essays that trace the path of an investigation, extending over a period of ten years, into the semiotics of literature and the arts. Probing beyond the claims of Sigmund Freud, Jacques Lacan, and others, Kristeva proposes and tests theories centered on the nature and development of the novel, and on what she has defined as a signifying practice in poetic language and pictural works. Desire in Language fully shows what Roman Jakobson has called Kristeva's "genuine gift of questioning generally adopted 'axioms,' and her contrary gift of releasing various 'damned questions' from their traditional question marks."