János Lackfi strana 2 z 8

How best to sum up the habits of Homo hungaricus? Says little but shoots from the hip like only a cowboy can. Happy to scrap in a pub with his male enemies or jump into bed with a lady friend. Prefers to fire arrows backwards on horseback and can often be spotted carrying a frozen chicken home in a plastic bag. A confirmed alcoholic. No, of course hes not an alcoholic, he just likes a drink... or two. Loves tripe but can manage with pizza. Long on complaining but short on fuse. Known to shed tears in his beer but should he slap the table, its sure to send ripples far beyond the bar. Used to be really good at football but is now really good at remembering how good he was. This guide will take you on a ride to Mars, point out the border between Belgium and the home of Magyar man, outline the limitations of his ideal society and prove beyond doubt that he can wire up an atomic bomb whilst standing in the saddle and driving a team of horses. Should this book leave you not knowing whether to laugh or cry, please feel free to do both at once.

"Békácska hasában most egy icipici emberke növekszik, akinek négy apja van, de közben egy sem. A fiú megpróbálta elképzelni, mi lenne, ha ő lenne olyan apró. Feküdt a börtönágyon, de közben benn lebegett a Kisbéka pocakjában, a puha sötétben, kérlelte, hogy tartsa meg őt, ne engedje, hogy a doktorok darabokra nyiszálják a hasában, Zsoffa nénje mesélte neki, hogyan szokott ez menni. A fiú most kisbabaként látni akarta a Kisbéka arcát, a szemét, a fogait, a karjában akart lenni, miután épségben kibújt a pocakjából." Kigyúrta magát bivalyerősre, úgy fut, mint a Rocky, úgy üt, mint a Rocky. Egy kicsit túl erőset. Egy kicsit túl erős az igazságérzete. És közben a kezében van egy féltengely. Féltengellyel igazságot tenni bajos dolog. Kijön a vér a testből, ahol lennie kellene. És Rocky megtapasztalja a börtönt, az emberbőrre varrott Jézusok, a kemény öklök és a nőnek használt férfiak világát. Miközben veszélyes barátokat szerez. És aki őt felnevelte, nagynénje, az ájtatos Zsoffa néni is fura ügyekbe keveredik. Pestabá pedig vég nélkül darálja pajzán rigmusait. Rockynak eggyel több vagy eggyel kevesebb kereke van, mint másoknak. Vagyis dilinyós, ahogy Kisbéka mondja. A Kisbéka amúgy egy lány, vigyori, szép és széles szájú. Pörögnek az események, kisbolt nyílik, gasztroforradalom tör ki. Esküvő, halál, születés, nagy hazatérés, apasági tesztek. Érzelmi hullámvasúton ülünk, csak kapkodjuk a fejünket.

A kötet különlegessége, hogy az anyanyelvi nevelést segítő kedves, vicces szövegeket játékos feladatok kísérik. A kötet felszabadult szórakozást, s egyben gyakorlást jelent az írás-olvasás elsajátításán fáradozó kisiskolásoknak, akiknek a kreatív feladatok megoldásával saját, személyre szabott ábécéskönyvük lesz. A bravúros szövegeket jó szívvel ajánljuk a versmondó versenyre készülő nagyobb gyerekeknek, és az egész családnak - egy felhőtlen, kacagós, közös olvasásra

Íme 365 sistergő, friss, eleven, ropogósan vidám vagy maróan szomorú sztori. Vigyázat, a történetek fokozott mértékben tartalmaznak valóságot és abszurd humort! A bölcseket agyonverik, ugye? Esznek-e szőlőt a kannibálok? Ki tetoválja ki a halakat? Kit üssön el az önvezető autó? Mi lesz, ha kibombáznak a házamból? Hogyan találkozik Örkény és a DJ? Mi lesz, ha haza akarok menni a lövészárokból? Mi a program a Félpár Kesztyűk Éjszakáján és mit tegyünk a beszélő csirkecombokkal? Mi a baj az olvasó medvékkel, az adófizetőkkel és az illegális könyvtermesztőkkel? Az igazi férfi szilikon-izmokkal csábít? Az igazi nőt visszahozzák az UFÓk? Hogyan készítsünk piranhalevest magyarosan? Hófehérke evett-e mérgezett hamburgert? Mire képesít az OKJ-s Betyár- és Útonállóképző? Mit keres egy róka a véres alsógatyóban? Hol gyerek beszél, hol nyugdíjas, hol hentes, hol Mikes Kelemen, hol temetkezési vállalkozó, hol kockázatkezelő, hol kidobóember, hol egy német tanárnő, aki nem németet tanít... Hétköznapi őrületek a legváltozatosabb módokon elbeszélve. Íme 365 szavakból szőtt videoklip: az olvasó vagányul szörfözhet országokon, évszázadokon, bolygókon keresztül. A végtelenbe, és tovább!

Versírást nem lehet tanulni, nem? Költőnek születni kell! Megszületik: kisfiú, kislány vagy költő? Akkor külön tesszük a babát. Naná, vízszerelőnek meg focistának is születni kell. Minden olyan munkához, amit szívvel-lélekkel végzünk. A költészet műveléséhez nem elég a hatalmas szív és máj, mint a nótázáshoz. Meg az ihlet sem, amitől habzik a szánk, és rángatózni kezdünk. Nem árt némi erőnlét, gyakorlás, csak épp az irodalmi izomzat nem látszik a strandon. Annál inkább megfigyelhető a javuló szövegminőségen. Lackfi János egyetemen, fesztiválon, versműhelyekben, internetes fórumokon több mint húsz éve tanít írástechnikai trükköket fiatalok és felnőttek sokaságának. Ezeket a tapasztalatait összegzi most gyakorlatias könyvében, hogy minél többen nekilássanak az irodalmi fekvőtámaszozásnak, és kigyúrhassák magukat. A kötetet használva bárki megtanulhat kicsit jobban írni, mint ahogy eddig tette. Több tucat feladat vár az aktív olvasóra ebben a pörgős, életszagú kézikönyvben. Ugyanis a költészet az életről szól, meg persze halálról, szerelemről, családról, nyelvről, Istenről, örömökről, fájdalmakról. És közben nem olyan nagy kunszt egy kis rímelést vagy anapesztust tanulni. Meg a szabad vers szabályait. Kézműves költészetet. Mert hogy ez jó mulatság, jó buli, jó játék. Akkor is, ha olykor véresen komoly játék.

Milyenek is a magyarok? Kevés beszédű, magányos cowboyok és kocsmai hencegők. Lepedőakrobaták és sámlin reszkető Gedeon bácsik. Hátrafelé nyilazók és cekkerben bontott csirkét cipelők. Alkoholisták. Dehogy alkoholisták, csak megisszák a magukét. Folyton panaszkodók és forrófejűek. Pacalevők és pizzafalók. Asztalsarkon búsongók, akik párszor az asztalra csaptak, és beleremegett a történelem. Valamikor nagyon tudtak focizni, most nagyon tudnak rá emlékezni. Ha meg akartak halni, mindig lerántottak magukkal egy törököt is. Ez az útikönyv elkalauzol a földönkívüliek ismerős birodalmába, kiderül belőle, hol húzódik a belga-magyar határ, kitalálták-e a magyarok az ideális társadalmat, igaz-e, hogy minden magyar tud atombombát gyártani és lóháton állva hatos fogatot hajtani. Ha valaki a könyv olvastán nem tudja, sírjon vagy nevessen, nyugodtan tegye egyszerre mind a kettőt.

„Békácska hasában most egy icipici emberke növekszik, akinek négy apja van, de közben egy sem. A fiú megpróbálta elképzelni, mi lenne, ha ő lenne olyan apró. Feküdt a börtönágyon, de közben benn lebegett a Kisbéka pocakjában, a puha sötétben, kérlelte, hogy tartsa meg őt, ne engedje, hogy a doktorok darabokra nyiszálják a hasában, Zsoffa nénje mesélte neki, hogyan szokott ez menni. A fiú most kisbabaként látni akarta a Kisbéka arcát, a szemét, a fogait, a karjában akart lenni, miután épségben kibújt a pocakjából.” Kigyúrta magát bivalyerősre, úgy fut, mint a Rocky, úgy üt, mint a Rocky. Egy kicsit túl erőset. Egy kicsit túl erős az igazságérzete. És közben a kezében van egy féltengely. Féltengellyel igazságot tenni bajos dolog. Kijön a vér a testből, ahol lennie kellene. És Rocky megtapasztalja a börtönt, az emberbőrre varrott Jézusok, a kemény öklök és a nőnek használt férfiak világát. Miközben veszélyes barátokat szerez. És aki őt felnevelte, nagynénje, az ájtatos Zsoffa néni is fura ügyekbe keveredik. Pestabá pedig vég nélkül darálja pajzán rigmusait. Rockynak eggyel több vagy eggyel kevesebb kereke van, mint másoknak. Vagyis dilinyós, ahogy Kisbéka mondja. A Kisbéka amúgy egy lány, vigyori, szép és széles szájú. Pörögnek az események, kisbolt nyílik, gasztroforradalom tör ki. Esküvő, halál, születés, nagy hazatérés, apasági tesztek. Érzelmi hullámvasúton ülünk, csak kapkodjuk a fejünket.

Na de melyik Mikulás igaz meséje? Hiszen annyi van belőle! Kicsi, nagy, közepes, lila és piros és ezüst és arany. Hívják Télapónak, Hóapónak, Mikulásnak. Lackfi János szívmelengető meséje arról szól, hogyan lett Szent Miklós minden adakozó, minden ajándékhozó ember példaképe.

"Megszűnt a wifi, akadozgat a jó net... Dőlj, laptopom, ím az ölembe ide!" Lackfi János "Elszáll a vakond, eliramlik a lajhár... Tűrj, kedvesem, ülj az ölembe ide!" Vörös István Kötetünkben az olvasó megtalálja a magyar költészet legismertebb verseit és azok mai átiratait. Isten áldd meg a magyart belső széthúzással... Na, srácok, még mi van széles e suliban szebb dolog az tornánál?... A tanárok idegére rámegyünk, rámegyünk, mert nincsen többé már agyunk... Nem lophatom el senkitől, ellopom hát mindenkitől... Csabi bácsi nagy titokban a portfólióját mossa... Süvölt a tornéjdó a sztormi szkáj alatt... Negyvenen túl jön az erőltetett gyerek... Lökött bulizásnak gyönyörű ideje... Röpdösnek a poénok, ám a könyv mégsem paródia gyűjtemény. Sok a mélyebb, komolyabb elszámolás a korral, amelyben élünk, az élettel, amely adatott. Hol örvendezve, hol mérgelődve, hol borúlátón, hol józanon, hol viccesen, hol gyengéden bámulhatunk rá táguló világunkra.

Lackfi János dinamikus, játékos versét ebben az életteli keménytáblás lapozóban Pápai Barna élénk illusztrációi elevenítik meg a legkisebbek számára.

Mi lenne, ha a megjelenne nálunk valaki, aki szupererős, szuperkedves, szuperfigyelmes, szupersegítőkész? Igazi aduász. Megcsinál mindent, úgy kedveskedik, ahogy a legjobban szeretjük. A szomorút vigasztalja, a fáradtat felüdíti, a bizonytalannak utat mutat, a gyengének erőt ad, az erősnek meg szelídséget. Ilyen valakit várunk karácsonykor... Miért nem lesz inkább most rögtön karácsony? Vagy miért nem lesz minden egyes nap karácsony? Talán még meg is unnánk... Viszont a várakozást biztos nem unjuk meg, ha napról napra izgalmas feladataink vannak. Jézus születésére készülve ebből a könyvből mindennap kapunk újabb és újabb titkos küldetést. Örömöt keresni, segíteni, figyelni a másikra, megajándékozni valami aprósággal, bátorítani. Elcsendesedni, hálát adni, újjászületni. Ebben segítenek a versek és a játékos feladatok.

"Mindenkinek van egy cérnaszála. Azon függ az élete. Huszonegy cérnaszál lobog valahol a vízben, a levegőben. Még huszonegy elszakadt cérnaszál." Lackfi János író, költő, műfordító új elbeszéléskötete nem huszonegy, hanem sok-sok ilyen cérnaszálról szól. Felvillanó emberi sorsokról. Hol vicces, hol szomorú történetekről. Vagy egyszerre viccesekről és szomorúakról. Hogy kerül egy maffiózó mobiltelefonja Jézus lábához? Milyen krimi az, amiben egy gumimatrac a gyilkos? Mi a csuda az a böngyörkefesztivál? Nem mindegy? Legyen zene, legyen tánc! Önök láttak már repülő macskát onlájn oktatás keretében? Vajon megöli D. Judit budai lakos a férjét ötvenhárom késszúrással? Hogy lehet egy embert lehúzni a vécén? Hogy kerül revolver, motor és vaskerítés a Duna mélyére? És ki szedi elő onnan? Ismersz olyan embert, akinek egy szempillaszálon múlott az élete? Ki az, aki élőben jelentkezik be apja temetéséről, és még az outfitje is illik a koporsóhoz? Ki nyeri a nagy bejgli-világbajnokságot? Ilyen és ehhez hasonló kérdések. Élő, húsbavágó sorsok. Férfisorsok, női sorsok. Szerelmek, csalódások, mániák, fóbiák, paranoiák, esküvők, gyászmisék, keresztelők. Bejgli, kocsonya, kávéhab, bogyiszlói paprika vodkával. Karanténon, vakcinán, járványon innen és túl. Zajlik a lájf!

"Ez a Lackfi nem nyugszik. Nem hagy békén az igazságaival. Mindig írnia kell valamit, ami reményt ad. Ami észhez térít. Ami kizökkent a nyugodt lemondásból és önsajnálatból. Csak miattam ír és nekem. Nem száll le rólam. Szinte látom, mikor felveri az Úr: János, ez a gyerek már megint fel akarja adni. Írd meg neki ezt, hogy ne tehesse." (Péter) Isten nem automatákat akart teremteni, hanem tépelődő, tévedő, újrakezdő lényeket, akikkel érdemes együtt játszani a legbonyolultabb stratégiai játékot. Gyufásdobozba gyömöszöli kedvünkért a kozmoszt, elkísér urológushoz és adóhivatalba, kemoterápiára és focimeccsre. Megmutathatjuk neki a kedvenc rétünket, melyet ő teremtett, mégis örül a hívásunknak, mint egy kölyök. Lackfi János újabb jóéjtpuszijai ismét arra hívnak, hogy ne ússzuk meg olcsón, éljünk teljes szívvel, mohón Isten jelenlétében.

Hogyan élt, mivel foglalkozott Isten fia az emberek között - és mi történt vele húsvétkor? Lackfi János szívmelengető meséje a szeretet erejéről és a reményről szól. Horváth Ildi meghitten kedves illusztrációival kiegészülve örök ismerős és egyidejűleg abszolút újszerű lesz a sokszor hallott rege, a legkisebbek és a legnagyobbak is örömet lelnek benne.

„Mindenkinek van egy cérnaszála. Azon függ az élete. Huszonegy cérnaszál lobog valahol a vízben, a levegőben. Még huszonegy elszakadt cérnaszál.” Lackfi János író, költő, műfordító új elbeszéléskötete nem huszonegy, hanem sok-sok ilyen cérnaszálról szól. Felvillanó emberi sorsokról. Hol vicces, hol szomorú történetekről. Vagy egyszerre viccesekről és szomorúakról. Hogy kerül egy maffiózó mobiltelefonja Jézus lábához? Milyen krimi az, amiben egy gumimatrac a gyilkos? Mi a csuda az a böngyörkefesztivál? Nem mindegy? Legyen zene, legyen tánc! Önök láttak már repülő macskát onlájn oktatás keretében? Vajon megöli D. Judit budai lakos a férjét ötvenhárom késszúrással? Hogy lehet egy embert lehúzni a vécén? Hogy kerül revolver, motor és vaskerítés a Duna mélyére? És ki szedi elő onnan? Ismersz olyan embert, akinek egy szempillaszálon múlott az élete? Ki az, aki élőben jelentkezik be apja temetéséről, és még az outfitje is illik a koporsóhoz? Ki nyeri a nagy bejgli-világbajnokságot? Ilyen és ehhez hasonló kérdések. Élő, húsbavágó sorsok. Férfisorsok, női sorsok. Szerelmek, csalódások, mániák, fóbiák, paranoiák, esküvők, gyászmisék, keresztelők. Bejgli, kocsonya, kávéhab, bogyiszlói paprika vodkával. Karanténon, vakcinán, járványon innen és túl. Zajlik a lájf!

„Megszűnt a wifi, akadozgat a jó net... Dőlj, laptopom, ím az ölembe ide!” Lackfi János. „Elszáll a vakond, eliramlik a lajhár... Tűrj, kedvesem, ülj az ölembe ide!” Vörös István. Kötetünkben az olvasó megtalálja a magyar költészet legismertebb verseit és azok mai átiratait. Isten áldd meg a magyart belső széthúzással... Na, srácok, még mi van széles e suliban szebb dolog az tornánál?... A tanárok idegére rámegyünk, rámegyünk, mert nincsen többé már agyunk... Nem lophatom el senkitől, ellopom hát mindenkitől... Csabi bácsi nagy titokban a portfólióját mossa... Süvölt a tornéjdó a sztormi szkáj alatt... Negyvenen túl jön az erőltetett gyerek... Lökött bulizásnak gyönyörű ideje...Röpdösnek a poénok, ám a könyv mégsem paródia gyűjtemény. Sok a mélyebb, komolyabb elszámolás a korral, amelyben élünk, az élettel, amely adatott. Hol örvendezve, hol mérgelődve, hol borúlátón, hol józanon, hol viccesen, hol gyengéden bámulhatunk rá táguló világunkra.