Zsolt Láng

„Amikor megszülettél, azt gondoltam, te fogod a régi és az új világot összekötni, te leszel a híd a sötét szakadék fölött. Még most is ebben a reményben gondolok rád. Tudom, hogy feladataid vannak, ne tedd tönkre magad..." A fenti sorokat Bolyai Farkas írja fiának, a szintén matematikus Bolyai Jánosnak. Az ifjabb Bolyai a regény címszereplője, a tizenkilencedik századi zseni, a matematika Mozartja, a zene Einsteinje, mert nemcsak a nemeuklideszi matematika megalkotása fűződik a nevéhez, hanem zeneelméleti munkáiban is korszakos felfedezéseket tett, melyeket a korabeli tudományos körök hitetlenkedve fogadtak. Miközben kibontakozik előttünk egy bonyolult apa–fiú kapcsolat, s tanúi lehetünk egy meg nem értett gondolkodó mindennapi tépelődéseinek, aközben a történet másik szálán épp az ő rendkívüli életét és kéziratos hagyatékát tanulmányozza napjainkban Láng Zsolt regényének író hőse, aki ösztöndíjasként egy svájci kolostorban tölti napjait. A történet fonalát 12 683 jegyzetpapír zűrzavaros kupaca vezeti – hol részesei vagyunk keletkezésüknek, hol kiderül róluk, hogy szerzőjük halála után évtizedeken keresztül gondatlanul hányódtak, bizonyos lapjai gyújtósként végezték, egyik-másikkal ablakot is pucoltak. Időben és térben váltakozó fejezetek között két férfi élete tárul fel előttünk, míg az egyik révbe ér, a másik „a reménytelenség lavináját húzta, vonta, robbantotta, idézte, rántotta magára".

„Amikor megszu¨lettél, azt gondoltam, te fogod a régi és az új világot összekötni, te leszel a híd a sötét szakadék fölött. Még most is ebben a reményben gondolok rád. Tudom, hogy feladataid vannak, ne tedd tönkre magad…” A fenti sorokat Bolyai Farkas írja fiának, a szintén matematikus Bolyai Jánosnak. Az ifjabb Bolyai a regény címszereplője, a tizenkilencedik századi zseni, a matematika Mozartja, a zene Einsteinje, mert nemcsak a nemeuklideszi matematika megalkotása fűződik a nevéhez, hanem zeneelméleti munkáiban is korszakos felfedezéseket tett, melyeket a korabeli tudományos körök hitetlenkedve fogadtak. Miközben kibontakozik előttünk egy bonyolult apa–fiú kapcsolat, s tanúi lehetünk egy meg nem értett gondolkodó mindennapi tépelődéseinek, aközben a történet másik szálán épp az ő rendkívüli életét és kéziratos hagyatékát tanulmányozza napjainkban Láng Zsolt regényének író hőse, aki ösztöndíjasként egy svájci kolostorban tölti napjait. A történet fonalát 12 683 jegyzetpapír zűrzavaros kupaca vezeti – hol részesei vagyunk keletkezésüknek, hol kiderül róluk, hogy szerzőjük halála után évtizedeken keresztül gondatlanul hányódtak, bizonyos lapjai gyújtósként végezték, egyik-másikkal ablakot is pucoltak.

„Amikor megszu¨lettél, azt gondoltam, te fogod a régi és az új világot összekötni, te leszel a híd a sötét szakadék fölött. Még most is ebben a reményben gondolok rád. Tudom, hogy feladataid vannak, ne tedd tönkre magad…” A fent sorokat Bolyai Farkas írja fiának, a szintén matematikus Bolyai Jánosnak. Az ifjabb Bolyai a regény címszereplője, a tizenkilencedik századi zseni, a matematika Mozartja, a zene Einsteinje, mert nemcsak a nemeuklideszi matematika megalkotása fűződik a nevéhez, hanem zeneelméleti munkáiban is korszakos felfedezéseket tett, melyeket a korabeli tudományos körök hitetlenkedve fogadtak. Miközben kibontakozik előttünk egy bonyolult apa–fiú kapcsolat, s tanúi lehetünk egy meg nem értett gondolkodó mindennapi tépelődéseinek, aközben a történet másik szálán épp az ő rendkívüli életét és kéziratos hagyatékát tanulmányozza napjainkban Láng Zsolt regényének író hőse, aki ösztöndíjasként egy svájci kolostorban tölti napjait. A történet fonalát 12 683 jegyzetpapír zűrzavaros kupaca vezeti – hol részesei vagyunk keletkezésüknek, hol kiderül róluk, hogy szerzőjük halála után évtizedeken keresztül gondatlanul hányódtak, bizonyos lapjai gyújtósként végezték, egyik-másikkal ablakot is pucoltak. Időben és térben váltakozó fejezetek között két férfi élete tárul fel előttünk, míg az egyik révbe ér, a másik „a reménytelenség lavináját húzta, vonta, robbantotta, idézte, rántotta magára”.

A "Szerelemváros" történetei műfajukat tekintve a rövidprózától a szabályos novellán, a szabálytalan egypercesen, a krimiszerű elbeszélésen át esszéisztikus memoárig többféle elbeszélő típus kellékeit magára ölti. Van történet, amely csupán egyetlen pillantást foglal magába, ... Folytatás ›› és van többéves eseménysort sorba rakó is. Van, amely egyetlen monológ, van, amely többoldalas párbeszéd. Mi fűzi össze ezeket a történeteket? A szerelem. Máskor a szerelem hiánya. A férfi-nő viszony. Máskor a férfi-nő viszonyt helyettesítő pótlék-viszony. A történetek szinte kivétel nélkül létező, pontosan betájolt helyszínen játszódnak. Követhető, miben más a szerelem Kolozsváron, Budapesten, Rómában, Berlinben. Netán egy erdőszéli házban, településektől távol. Székely faluban, ahol éjjelente mínusz 25 fok alá süllyed a higanyszál. Követhető, hogyan befolyásolja az érzelmeket az utcák, terek, épületek hangulata, stílusa, állapota - és viszont: hogyan módosítja a szerelem az épülő városok architektúráját. Vagy csupán az architektúrára emlékező szerelmes álmokat. A helyszínek betájolhatósága mellett olykor a szereplők is létező neveket viselnek. Mint ahogy a borkóstoló is a borok leírásán keresztül, közvetett formában meséli el szerelme történetét. Arra a fő kérdésre, hogy "mi a szerelem?", többféle válasz is kiszűrhető az írásokból; bármelyik válasz szintén csakis közvetett lehet. A(z) Szerelemváros és más történetek (Könyv) szerzője Láng Zsolt.

A "Szerelemváros" történetei műfajukat tekintve a rövidprózától a szabályos novellán, a szabálytalan egypercesen, a krimiszerű elbeszélésen át esszéisztikus memoárig többféle elbeszélő típus kellékeit magára ölti. Van történet, amely csupán egyetlen pillantást foglal magába, ... Folytatás ›› és van többéves eseménysort sorba rakó is. Van, amely egyetlen monológ, van, amely többoldalas párbeszéd. Mi fűzi össze ezeket a történeteket? A szerelem. Máskor a szerelem hiánya. A férfi-nő viszony. Máskor a férfi-nő viszonyt helyettesítő pótlék-viszony. A történetek szinte kivétel nélkül létező, pontosan betájolt helyszínen játszódnak. Követhető, miben más a szerelem Kolozsváron, Budapesten, Rómában, Berlinben. Netán egy erdőszéli házban, településektől távol. Székely faluban, ahol éjjelente mínusz 25 fok alá süllyed a higanyszál. Követhető, hogyan befolyásolja az érzelmeket az utcák, terek, épületek hangulata, stílusa, állapota - és viszont: hogyan módosítja a szerelem az épülő városok architektúráját. Vagy csupán az architektúrára emlékező szerelmes álmokat. A helyszínek betájolhatósága mellett olykor a szereplők is létező neveket viselnek. Mint ahogy a borkóstoló is a borok leírásán keresztül, közvetett formában meséli el szerelme történetét. Arra a fő kérdésre, hogy "mi a szerelem?", többféle válasz is kiszűrhető az írásokból; bármelyik válasz szintén csakis közvetett lehet. A(z) Szerelemváros és más történetek (Könyv) szerzője Láng Zsolt.