Boglárka László

Kevés olyan öntörvényű, céltudatos és gyönyörű nő élt a huszadik század első felének Budapestjén, mint Almásy Jacqueline grófnő, vagy ahogy a családja becézte, Jacquie. Haját rövidre vágatta, férfimódra lovagolt, kutyákat és lovakat tenyésztett, és cseppet sem igyekezett a társadalmi elvárások szerint élni. Nem csoda, hogy az akkor már elvált, húsz évvel idősebb francia ékszerkirály Louis Cartier-t azonnal elbűvölte a vadóc és fiatal nő, és sokak megbotránkozására feleségül vette, bár ez egy Almásy-sarj számára egyértelműen rangon aluli házasság volt. Párizsban, valamint a budai várnegyedbeli palotáikban tartott fényűző estélyeiken a korabeli társasági élet, a politika és a művészvilág legérdekesebb alakjai fordultak meg: Batthyány Gyula, Coco Chanel, Horthy István, Széchenyi Zsigmond vagy Almásy László. Amikor a hetvenes években a grófnő egykori társalkodónőjét felkeresi egy francia történésznő, aki apjától egyedi Cartier ékszert örökölt, Marguerite lelkesen segít a bross történetének felgöngyölítésében. László Boglárka sodró lendületű, nagyívű történelmi regénye az arisztokraták és a felső tízezer izgalmas világába repít, miközben a háttérben a huszadik század viharai, világégései dúlnak, országok sorsa dől el és emberi életek vesznek előre nem látható fordulatokat.

Kevés olyan öntörvényű, céltudatos és gyönyörű nő élt a huszadik század első felének Budapestjén, mint Almásy Jacqueline grófnő, vagy ahogy a családja becézte, Jacquie. Haját rövidre vágatta, férfimódra lovagolt, kutyákat és lovakat tenyésztett, és cseppet sem igyekezett a társadalmi elvárások szerint élni. Nem csoda, hogy az akkor már elvált, húsz évvel idősebb francia ékszerkirály Louis Cartier-t azonnal elbűvölte a vadóc és fiatal nő, és sokak megbotránkozására feleségül vette, bár ez egy Almásy-sarj számára egyértelműen rangon aluli házasság volt.Párizsban, valamint a budai várnegyedbeli palotáikban tartott fényűző estélyeiken a korabeli társasági élet, a politika és a művészvilág legérdekesebb alakjai fordultak meg: Batthyány Gyula, Coco Chanel, Horthy István, Széchenyi Zsigmond vagy Almásy László. Amikor a hetvenes években a grófnő egykori társalkodónőjét felkeresi egyfrancia történésznő, aki apjától egyedi Cartier ékszert örökölt, Marguerite lelkesen segít a bross történetének felgöngyölítésében.László Boglárka sodró lendületű, nagyívű történelmi regénye az arisztokraták és a felső tízezer izgalmas világába repít, miközben a háttérben a huszadik század viharai, világégései dúlnak, országok sorsa dől el és emberi életek vesznek előre nem látható fordulatokat.,,Ne ítélkezzetek! Még egy pillantással sem egy olyan korról, amit nem éltetek át. Ahol a megalkuvás, a kényszerű alkudozás a mindennapok része volt. A Cartier Paris-t egyszerűen nem lehetett bezárni. A németek imádták, főleg Göring. A Cartier munkatársainak is szükségük volt a munkára, hogy el tudják látni a családjaikat. Ékszerekkel embereket mentettek akkoriban. Egy gyémánt, egy élet."  

"A történelem körbevesz, akár az erdő."László Boglárka nagyívű történelmi kalandregényében négy generáció életét kísérhetjük figyelemmel, a monarchiabeli boldog békeidőktől egészen napjainkig. A kötet lapjain így közel egy évszázad telik el, világháborúkkal, forradalommal, diktatúrával. Mindezen hatások alól nem vonhatják ki magukat a baravári kastélyban élő Bánlakyak és leszármazottaik sem.A történet Bánlaky Pál gróffal veszi kezdetét. Az ő halálát követően a birtok a legkisebb fiához, Bálinthoz kerül. A grófot lenyűgözi az 1900-as párizsi világkiállítás, birtokát modernizálja, és az elsők között lesz automobil-tulajdonos Magyarországon. A gróf és felesége, Mária gyermekkoruk óta ismerik egymást, ám a szerelmet mindketten a házasságon kívül találják meg. A bonyodalmaknak azonban mindez csak a kezdetét jelenti...Miközben a Bánlaky-kastélyban és -uradalomban számtalan sors fonala kapcsolódik össze, színes kor- és társadalomrajz bontakozik ki az olvasó szeme előtt, aki végül, amikor a mozaik utolsó darabja is helyére kerül, maga is megválaszolhatja a regényfolyam központi kérdését: elfuthatunk-e a sorsunk elől, vagy minden meg van írva számunkra előre?

A SAJÁT KEZÜNKBEN VAN-E A SORSUNK, VAGY A TÁRSADALMI SZOKÁSOK RABJAI VAGYUNK? ÉS AMIKOR DÖNTHETÜNK, A SZABADSÁGOT VAGY A BIZTONSÁGOT VÁLASZTJUK? Az 1867. évi világkiállításra szinte minden koronás fő III. Napóleon császár fővárosába látogat, ahol nyüzsögnek a diplomaták, a külföldi újságírók, a hírszerzők és a kalandorok is. Ferenc József nagykövete, Richard von Metternich és felesége, Pauline a párizsi társasági élet közismert alakjai. A nagykövetné a francia császárné bizalmas barátnéja, aki saját gyermekei mellett egy örökbe fogadott kislányt is nevel. Ahogy Laura felnő, egyre inkább egy kérdés foglalkoztatja: vajon ki lehet az édesapja, és mi történhetett a szülei között. Tordai András egy bécsi lap tudósítójaként járja be Párizst. A cikkírás azonban nehezen megy - egyre csak az a vörös hajú szépség jár a fejében, akit a Metternich-rezidencia előtt egy hintóban látott. Vajon hogyan kerülhetne közel az előkelő idegen hölgyhöz? Megismerkedésük díszletéül az újjászülető, modernizálódó Párizs szolgál. Estélyek, bálok, mulatságok sora követi egymást, ahol Offenbach és Strauss zenéje szól, folyik a pezsgő, a háttérben pedig diplomáciai tárgyalások, gazdasági alkuk, politikai játszmák zajlanak. Ugyanakkor a mélyben kirajzolódik a város másik arca is: a munkások, emigránsok világa.

A SAJÁT KEZÜNKBEN VAN-E A SORSUNK, VAGY A TÁRSADALMI SZOKÁSOK RABJAI VAGYUNK? ÉS AMIKOR DÖNTHETÜNK, A SZABADSÁGOT VAGY A BIZTONSÁGOT VÁLASZTJUK? Az 1867. évi világkiállításra szinte minden koronás fő III. Napóleon császár fővárosába látogat, ahol nyüzsögnek a diplomaták, a külföldi újságírók, a hírszerzők és a kalandorok is. Ferenc József nagykövete, Richard von Metternich és felesége, Pauline a párizsi társasági élet közismert alakjai. A nagykövetné a francia császárné bizalmas barátnéja, aki saját gyermekei mellett egy örökbe fogadott kislányt is nevel. Ahogy Laura felnő, egyre inkább egy kérdés foglalkoztatja: vajon ki lehet az édesapja, és mi történhetett a szülei között. Tordai András egy bécsi lap tudósítójaként járja be Párizst. A cikkírás azonban nehezen megy - egyre csak az a vörös hajú szépség jár a fejében, akit a Metternich-rezidencia előtt egy hintóban látott. Vajon hogyan kerülhetne közel az előkelő idegen hölgyhöz? Megismerkedésük díszletéül az újjászülető, modernizálódó Párizs szolgál. Estélyek, bálok, mulatságok sora követi egymást, ahol Offenbach és Strauss zenéje szól, folyik a pezsgő, a háttérben pedig diplomáciai tárgyalások, gazdasági alkuk, politikai játszmák zajlanak. Ugyanakkor a mélyben kirajzolódik a város másik arca is: a munkások, emigránsok világa.

„A történelem körbevesz, akár az erdő.” László Boglárka nagyívű történelmi kalandregényében négy generáció életét kísérhetjük figyelemmel, a monarchiabeli boldog békeidőktől egészen napjainkig. A kötet lapjain így közel egy évszázad telik el, világháborúkkal, forradalommal, diktatúrával. Mindezen hatások alól nem vonhatják ki magukat a baravári kastélyban élő Bánlakyak és leszármazottaik sem. A történet Bánlaky Pál gróffal veszi kezdetét. Az ő halálát követően a birtok a legkisebb fiához, Bálinthoz kerül. A grófot lenyűgözi az 1900-as párizsi világkiállítás, birtokát modernizálja, és az elsők között lesz automobil-tulajdonos Magyarországon. A gróf és felesége, Mária gyermekkoruk óta ismerik egymást, ám a szerelmet mindketten a házasságon kívül találják meg. A bonyodalmaknak azonban mindez csak a kezdetét jelenti… Miközben a Bánlaky-kastélyban és -uradalomban számtalan sors fonala kapcsolódik össze, színes kor- és társadalomrajz bontakozik ki az olvasó szeme előtt, aki végül, amikor a mozaik utolsó darabja is helyére kerül, maga is megválaszolhatja a regényfolyam központi kérdését: elfuthatunk-e a sorsunk elől, vagy minden meg van írva számunkra előre?