Ervin Lázár strana 2 z 3

Lázár Ervin 1984 óta vezetett naplót, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Naplójába feljegyezte novella- és versszerű álmait, megemlékezett napi történésekről, találkozásokról, megjegyzéseket fűzött hírekhez, eseményekhez. A napló legnagyobb részében az onban műhelyjellegű feljegyzések olvashatók: novella- és mesevázlatok, részletek készülő írásokból, változatok régebbiekre; olykor csak futó ötleteket, nyelvi játékokat vetett papírra, jellegzetes figuráinak a nevét próbálgatta. De sok esetben teljes , kidolgozott elbeszéléseket, meséket másolt be. Volt persze olyan év is, amikor játékos öniróniával csak egyetlen mondatot írt, hogy ennyi hát az ez évi termés. Lázár Ervin naplója arról tanúskodik, hogy a kitűnő író mennyire szerves egységben élt í rásaival, szereplőivel, hogy ezek alkották hétköznapi valóságát is, vagy másképpen: elbeszélő művészetének milyen mélyre nyúltak életrajzi gyökerei. Lázár Ervin naplója méltó kiegészítése életművének, megrendítő közelségbe hozza a nemrég elhunyt írót olvasóihoz.

Lázár Ervin legendás meséje a szegény Dzsoniról szól, aki „dehogy angol, a szegény Dzsoni az a szegény Dzsoni, és kész” és Árnikáról, a bölcs Östör király lányáról. Dzsoninak meg kell vívnia a Százarcú Boszorkával, hogy feleségül vehesse Árnikát, de gonosz varázslatok történnek...Mellékesen megtudhatjuk, miért jó, hogy a hírhedt rablónak, Ipiapacsnak nagyszerű gömbérzéke van, s mi köze mindennek a Világhírű SC-hez, valamint hogy ki az a Rázbányai Győző és miért sértődik meg.A könyvet Réber László rajzai díszítik.

A kötet 12 mesés történetet tartalmaz. A(z) A Négyszögletű Kerek Erdő (Könyv) szerzője Lázár Ervin.

Östör király csakis ahhoz adja a lányát, akit Árnika szívből szeret, és ez nem más, mint Dzsoni, a világ legszabadabb embere. A hagyományos mesékből érkező lovagok azonban hiába vívnának meg életre-halálra Árnika kegyeiért. Ebben a történetben semmi esélyük sem lenne, mert Lázár Ervin meséiben minden egy kicsit másképp történik, mint ahogy szokott. Még a Százarcú Boszorka is képes jót cselekedni, de csak ha nagyon muszáj. Lázár Ervin meséi a gyerekek mellett mindazoknak is szólnak, akik nem hajlandók kinőni a mesék világából.

A másik Télapó puttonyában Lázár Ervin két téli meséje rejtőzik, a szerzőtől megszokott játékos, vidám, megindító hangnemben, Szalma Edit kedves rajzaival. - Azt is hoztam! - kiált Télapó. - Mit? - Rőzsetüzet. - Már hogy hoztál volna, kedves Télapó, amikor nincs is több zsebed? - De-de! - mondja büszkén, és megfordul. Tényleg! A farzseb! Kedves szülők, csak farzsebes nadrágot vegyetek a gyerekeiteknek!

Jött az őz is, a szarvas, a borz, a császármadár, a nyúl, a róka, az egér, a rétisas, a kékgalamb, a fácán, a nyest és a nyuszt, a menyét és az ürgebürge. Meg mindenki, aki erdőn, mezőn, erdőszélen volt otthonos. Körülállták Sírós Frukkot, kérdezgették, nyugtatgatták, becézgették. De mindhiába, csak bömbölt dühödten. Az állatok tanakodtak. Mit tehetnének? Hallottál már a zöld lificről? Ijesztgettek már a mumussal, a konkóval, netán a gonosz bákásszal? Megkóstolnád a soványító palacsintát? Kíváncsi vagy, miért bömböl Sírós Frukk, vagy hogy min kapott össze az Északi és a Déli szél? Ha csak egy kérdésre is igennel válaszolnál, A manógyárban a helyed, Lázár Ervin kacagtató történetei és Szalma Edit szépséges grafikái közt!

Téged is gyakran meglátogat a Szomorúság? Akkor irány a Négyszögletű Kerek Erdő, ott nincs hatalma! Egy napon becsönget majd hozzád Mikkamakka, és elvezet a tisztáshoz, ahol már sok különc, elvarázsolt barátja lelt új otthonra. A Bikfi-bukfenc-bukferenc meséiből kiderül, hogy mi a leghatásosabb gyógymód Szörnyeteg Lajos, a legjobb szívű behemót álmossága ellen. Ló Szerafin, a kék paripa egy futóverseny közben még önmagát is legyőzi. Vacskamati különleges virágot kap a születésnapjára, és kiderül róla, mekkora nagy, egyetemes, világméretű csaló. Végül a gonosz Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon betiltja a bukfencezést, de az erdőlakók túljárnak az eszén. Klasszikus történeteiket Buzay István groteszk humorú rajzai öltöztetik új köntösbe a Móra Kiadó Lázár Ervin-sorozatában.

Lehet, hogy különösen hangzik, de ha Lázár Ervin helyét meg akarjuk határozni a magyar meseirodalomban, akkor a legegyszerűbb, s mind a legpontosabb azt mondanunk, hogy A kisfiú meg az oroszlánok szerzője a műfaj egyik élő klasszikusa. Meseregényének hőse egy "nagyon öreg oroszlán", aki Bruckner Szigfrid névre hallgat, s egy nagyon fiatal kisfiúnak, Petinek a hűséges barátja aki valaha egy cirkuszban dolgozott, s vénségére egy nagyon fiatal kisfiút, Petit fogadott barátságába. Őt traktálja meséivel, hosszú életének különös történeteivel, amelyekről nem lehet tudni, hogy igaz mesék-e vagy csupán egy sokat látott és tapasztalt oroszlánképzelet színes tódításai. Dehát Lázár Ervin írói varázsának éppen ez a lényege; az ő írásaiban a hihetetlen hihető és valóságos, a valóság pedig úgy hat, mint egy hol kacagtató, hol pedig szomorú tündérálom.

A könyvben olvasható mondák: - Isten kardja - A vérszerződés - A szentgalleni kaland - Lehel kürtje - Botond - Szent István koronája - A veszprémi Gizella-kápolna - Vértes A(z) Magyar mondák (Könyv) szerzője Lázár Ervin.

Lázár Ervin nemzedékek számára a legkedvesebb gyerekszerző, akinek számos kötete már életében klasszikussá vált. Művei alapjaiban változtatták meg a kortárs meseírói hagyományt. Meséin, regényein kívül komoly elismeréseket szerzett más műfajokban is. Több IBBY-díj mellett 1996-ban Kossuth-díjat kapott. A Móra Kiadó új sorozatában a szerző legjelentősebb gyerekkönyveit adja ki, fiatal illusztrátorok rajzaival. Petinek az apukája szerint túlságosan élénk a fantáziája. A kisfiú azt állítja, hogy rozzant pajtájukban egy idős oroszlán lakik. A szigorú apa felkér egy építészt, hogy bontsa le a tákolmányt, de a férfi inkább Peti pártjára áll. Össze is barátkozik Bruckner Szigfriddel, a kiérdemesült cirkuszi oroszlánnal, aki a feleségét, Szilviát keresi. Izgalmas nyomozás indul a városba érkező cirkuszban, ahol egy erőművész meg egy légtornász is segíti Petiéket. De vajon sikerül-e Szigfridnek még egyszer porondra lépnie? Lázár Ervin első meseregénye több mint ötven éve jelent meg először a Móra Kiadónál. A nosztalgikus történet új kiadását Buzay István illusztrálta a tőle megszokott humorral.