Dénes Lengyel

Kétszáz év magyar történelme elevenedik meg a mondák könnyed, tréfás, de a nép értékítéletét is híven tükröző nyelvén, melyet a nagy mesemondó, Benedek Elek unokája, Lengyel Dénes tár elénk. A XVI. és XVII. század történetét a török hódoltság, a tatár és német pusztítás, az ország megosztottsága, a folyamatos harcok és mindeközben a nép élni akarása jellemzi. Dózsa, Zrínyi, Rákóczi hősiessége és egyik-másik agyafúrt parasztember fegyvertelen falvakat mentő leleménye ad reményt ezekben a nehéz időkben, melyeket nemcsak a krónikák, de a néphagyományok is megőrizték. Lengyel Dénes a népmonda sajátos előadásmódját megtartva mutatja be ezt a történelmi tettekben és vitézségekben bővelkedő kort.

Lengyel Dénes mondakönyveinek negyedik, záró darabja szerves folytatása az előzőeknek: ebben a gyűjteményben az 1849-től 1919-ig terjedő korszak mondáit, anekdotáit, szívmelengető vagy épp szívfájdító történeteit dolgozta fel a nagy mesemondó, Benedek Elek unokája. A Kossuth-emigráció, Türr és Klapka, az otthoni ellenállás a Haynau-rémuralom idején, a kiegyezés előkészítése, Erzsébet királyné, Deák Ferenc, Tisza Kálmán, a kor irodalmi és művészeti nagyjai, az első világháború, a Tanácsköztársaság, a Vörös Hadsereg harcai a román és cseh-szlovák csapatok ellen - így haladunk végig ezen a hetven esztendőn, mélyebben megismerve a kor magyar hőseit, és sok olyat is, akiről talán még soha nem hallottunk. Kordokumentum is ez a kötet: akkor született, amikor a munkás- és parasztmozgalmak és a kommunista párt "nagy" alakjai még a magyar történelem hivatalos pantheonjába tartoztak.