Barczikay Lilla

Romantikus fantasy. Egy elfeledett idegen lépked végig a macskaköveken. Nem hagyja, hogy láncra vert érzései eluralkodjanak felette. De amikor szembe kell néznie családja gyűlöletével, húga balesetével, a város suttogásával, egyre nehezebb nyugodtnak maradnia. Márpedig nem lehet dühös, nemfélhet, mert akkor kitör a káosz. Elég egyetlen bizonytalan pillanat, hogy megremegjenek a város szobrai. Fellélegzik a kőszarvas, pislogni kezd az acélbika. Alig várják, hogy tombolhassanak.Egy láthatatlan árny suhan a sötétben. Nem tartozik sehova, nincsenek emlékei, nincsenek tervei. Otthona az éjszaka, ami elrejti őt a kíváncsi szemek elől. Fogai feltépik a bőrt, körme véres csíkokat hagy áldozata testén. Érezni akar. Az izgalmat üldözi, ami véget vet a szívében kongó ürességnek.Egyikük sem ismeri a másikat. Fogalmuk sincs róla, hogy sorsuk egybeforrt, és a válaszokat nem önmagukban, hanem egymásban kell keresni.

Érzed, hogy darabokra hullasz, hallod a szilánkjaidat szétszóródni a földön, mégis képes vagy elsétálni. Meg tudnál birkózni ezzel? És vajon a vak, otthonából kiszakított, rettegő kislány képes lesz? Robin nem érti, mi történik vele, nem érti a benne kavargó különös érzéseket. A könnyeit visszafojtva küzd az őrülettel, ami lassan eluralkodik rajta. Eközben Temi tehetetlen. Nem tudja figyelmeztetni testvéreit a rájuk leselkedő veszélyre, és nem tud az apja nyomára bukkanni, hogy elejét vegye a támadásnak. Nincs a kezében más, csak egy megláncolt gyilkos, és egy szobor: két kiszámíthatatlan, robbanni készülő bomba. A kanóc pedig a saját rettegése, amit egyre nehezebb kordában tartani. Mi lesz, ha egy váratlan fordulat minden falat ledönt, és ő elveszíti az irányítást? Hányan fognak meghalni, ha a szobor és Lynn elszabadul? És kiket vesznek majd célba? A Szobortánc második része.