Johanna Lindsey

A történetírást mindig sokkal jobban foglalkoztatja a kezdeteknek a kérdése, mint a hanyatlásé és a bukásé. Bármilyen korszakról van is szó, azt szoktuk vizsgálni, hogy mit ígér a következő korszaknak. Hérodotosz óta, sőt már régebbtől fova, a családok, a nemzetek, a királyságok, a társadalmi formák és az eszmék eredete foglalkoztatja a leginkább az emberi szellemet. A középkori történelemben páldul oly szorgosan kerestük a modern kultúra gyökereit, hogy már-már úgy látszik: a középkor alig több, mint a reneszánsz előjátéka. Pedig a történelemben, miként a természetben is, egyenlő súlya van születésnek és halálnak. A civilizáció túlérett formáinak látványa legalább annyi felismerést kínál, mint a friss formák növekedése. És néha rá kell ébrednünk, hogy egy kor, amelyben eddig főként az új eszmék születését kerestük, valójában az elfakulás és hervadás időszaka. Az olvasó kezében lévő könyv a XIV. és XV. század történelmét tárgyalja, s lezáró korszaknak, a középkor végének tekinti e századokat. E felfogás akkor alakult ki a szerzőben, amikor megkísérelte mélyebben megérteni a Van Eyck testvéreknek és kortársaiknak a művészetét, vagyis igyekezett a kor életének teljes összefüggésében látni alkotásaikat, s ily módon kibogozni azok jelentését. Eközben bebizonyosodott számára, hogy a korszak civilizációjának különböző megnyilvánulásaira sokkal jellemzőbb az, ami a múlthoz köti őket, mint a jövő bennük rejlő csírája. Akkor sikerül a legjobban felbecsülnünk a művészek jelentőségét, de a teológusokét, a költőkét, a krónikásokét, a fejedelmekét és államférfiakét is, ha nem az eljövendő kultúra hírnökeinek tekintjük őket, hanem a régi betetőzőinek és lezáróinak.

A meseszép Milisant Crispin és a jóvágású, de nagyképű Wulfric de Thorpe, Shefford jövendőbeli grófja, gyermekkoruk óta jegyesek – ám ritkán találkozni két ennyire össze nem illő emberrel. Lord Cirspin egy hónapot adott leányának, hogy a menyegző előtt megismerje vőlegényét. A napok sebesen száguldanak, és Milisant egyre kétségbeesettebben keresi a kibúvót. Csakhogy hiába az ellenállás, maga sem tagadhatja, hogy lassan különös vonzalom támadt benne a lovag iránt. Ami Wulfricot illeti, őt szinte azonnal megbabonázta a büszke, erős nő, aki hamarosan kénytelen akarata ellenére örök hűséget esküdni neki. Ahogy közeleg a nagy nap, úgy közeledik a rájuk leselkedő veszély is, amely nem csupán a tervezett szertartástól foszthatja meg őket.

Reina kész fellázadni a sorsa ellen. Sir Ranulf lovag, az aranyló óriás, foglyul ejtette, hogy elvigye a mindenki által megvetett Lord Rothwellhez, aki frigyre kényszerítené. Ám Reina sosem fogadná el e köteléket, ezért elrablójának ajánlja fel a kezét: hatalmas úrrá teszi… amennyiben a férfi hajlandó feleségül venni.

Reina kész fellázadni a sorsa ellen. Sir Ranulf lovag, az aranyló óriás, foglyul ejtette, hogy elvigye a mindenki által megvetett Lord Rothwellhez, aki frigyre kényszerítené. Ám Reina sosem fogadná el e köteléket, ezért elrablójának ajánlja fel a kezét: hatalmas úrrá teszi… amennyiben a férfi hajlandó feleségül venni.   Ám a bátor lovag érdekházasságnál többre vágyik ezzel a büszke, makacs hölggyel, aki bár megvetéssel bánik vele, mégis feltüzeli a vérét. Azt akarja, hogy Lady Reina szabad akaratából legyen a felesége – ha nem, Ranulf magáévá teszi.   A mindkettejükben izzó szenvedélyt azonban nem sokáig tagadhatják – még akkor sem, ha komoly veszély fenyegeti őket, ha a szívükre hallgatnak, és vállalják e végzetes, felkavaró szerelmet.

A meseszép Milisant Crispin és a jóvágású, de nagyképű Wulfric de Thorpe, Shefford jövendőbeli grófja, gyermekkoruk óta jegyesek – ám ritkán találkozni két ennyire össze nem illő emberrel.Lord Cirspin egy hónapot adott leányának, hogy a menyegző előtt megismerje vőlegényét. A napok sebesen száguldanak, és Milisant egyre kétségbeesettebben keresi a kibúvót. Csakhogy hiába az ellenállás, maga sem tagadhatja, hogy lassan különös vonzalom támadt benne a lovag iránt.Ami Wulfricot illeti, őt szinte azonnal megbabonázta a büszke, erős nő, aki hamarosan kénytelen akarata ellenére örök hűséget esküdni neki. Ahogy közeleg a nagy nap, úgy közeledik a rájuk leselkedő veszély is, amely nem csupán a tervezett szertartástól foszthatja meg őket.

Callahan-Warren család 2. Most, hogy a Callahan-Warren-viszály házassággal, nem pedig vérontással ért véget, Degan Grant feladata is befejeződött Montanában, ezért elindul Kalifornia felé, mert ez van a legmesszebb az otthonától, amit el akar felejteni - ám a marsall, aki annak idején megmentette az életét, szívességet kér tőle. Degannek mindössze annyi a dolga, hogy elkapjon három bűnözőt, akik a marsall igencsak hosszú listáján szerepelnek, és átadja őket a hatóságoknak. Könnyű egy olyan férfi számára - gondolja Degan -, akivel soha senki sem akar ujjat húzni. Ám ekkor egy merész, fiatal nő keresztezi az útját. Maxine csinos kisasszonnyá fejlődött, és akaratán kívül is magára vonta a fiatalemberek figyelmét otthon, az álmos texasi kisvárosban, ami miatt egyszer csak elszabadultak az indulatok. Minden tőle telhetőt megtenne, hogy megszabaduljon a jóképű, titokzatos mesterlövésztől, aki át akarja adni a korrupt seriffnek, aki biztosan felakasztaná, nem pedig börtönbe vetné. Ezzel a cserfes, szilaj teremtéssel a nyakán, aki váltig állítja, hogy ártatlan, Degan kénytelen levadászni egy kegyetlen gyilkost, és egy régi ellenséget kordában tartani. Azonban a kényszerű együttlét ezzel a bájos rabbal azzal jár, hogy Degan vágya perzselő szenvedéllyé erősödik, és már nem tagadhatja tovább, ideje mindkettejüknek szembenézni a múltjukkal, hogy esélyük legyen a közös jövőre egymás karjaiban.

"Vannak ?azok az ifjú hölgyek, akik pénzért és társadalmi rangért mennek férjhez, és van az a néhány szerencsés, aki szerelemből házasodik. Tiffany Warren azonban azért, hogy véget vessen egy viszálynak. Édesanyja ígéretéhez híven Tiffany vonakodva bár, de a vadnyugatra utazik, hogy találkozzon rég elfeledett apjával és az apja ősi ellenségének legidősebb fiával, Hunter Callahannel. Amint a két család frigy révén egyesül, okafogyottá válnak a kérdéses földterület körüli viták. A vonatrablás zűrzavarában Tiffany megragadja a kínálkozó alkalmat, és úgy dönt, hogy a családjuk új házvezetőnőjének bőrébe bújik, így ott élhet az apja közelében, és megismerheti az igazi természetét, ahogy a szomszédban élő marhapásztorét is, akit jegyesének szántak. De Tiffany túl későn eszmél rá, hogy a Warren és a Callahan család közti viszály időközben elfajult, mert Callahanék elrabolják Warrenék házvezetőnőjét, amint leszállt a vonatról. Tiffany, aki Jennifer Flemingnek adja ki magát, hirtelen az ellenség táborában találja magát, egy fedél alatt a vőlegényével. Hamarosan megtudja, hogy jövendőbelije jóképű, sima beszédű nőcsábász, akit minduntalan el kell hessegetnie, mert le sem tudja venni a szemét – sem a kezét – Jenniferről. Miután Tiffany színjátéka lelepleződik, a lány nem hajlandó feleségül menni Hunterhez csak azért, hogy ezzel véget vessen a viszálynak. Hunter mindenképp meg akarja hódítani a menyasszonyát, és tudja jól, habár két nőt szeret – az illedelmes, elegáns Tiffanyt és a vadóc, szenvedélyes Jennifert –, valójában egyetlen szívet kell megnyernie."

"Most, ?hogy a Callahan–Warren-viszály házassággal, nem pedig vérontással ért véget, Degan Grant feladata is befejeződött Montanában, ezért elindul Kalifornia felé, mert ez van a legmesszebb az otthonától, amit el akar felejteni – ám a marsall, aki annak idején megmentette az életét, szívességet kér tőle. Degannek mindössze annyi a dolga, hogy elkapjon három bűnözőt, akik a marsall igencsak hosszú listáján szerepelnek, és átadja őket a hatóságoknak. Könnyű egy olyan férfi számára – gondolja Degan –, akivel soha senki sem akar ujjat húzni. Ám ekkor egy merész, fiatal nő keresztezi az útját. Maxine csinos kisasszonnyá fejlődött, és akaratán kívül is magára vonta a fiatalemberek figyelmét otthon, az álmos texasi kisvárosban, ami miatt egyszer csak elszabadultak az indulatok. Minden tőle telhetőt megtenne, hogy megszabaduljon a jóképű, titokzatos mesterlövésztől, aki át akarja adni a korrupt seriffnek, aki biztosan felakasztaná, nem pedig börtönbe vetné. Ezzel a cserfes, szilaj teremtéssel a nyakán, aki váltig állítja, hogy ártatlan, Degan kénytelen levadászni egy kegyetlen gyilkost, és egy régi ellenséget kordában tartani. Azonban a kényszerű együttlét ezzel a bájos rabbal azzal jár, hogy Degan vágya perzselő szenvedéllyé erősödik, és már nem tagadhatja tovább, ideje mindkettejüknek szembenézni a múltjukkal, hogy esélyük legyen a közös jövőre egymás karjaiban."

Lady Leonie valaha elátkozta a „Fekete Farkast” kegyetlenségéért és legendásan sötét tetteiért. Most azonban feleségül kell mennie a lenyűgöző gazemberhez, hogy békét hozzon a vidékre. Rolfe d’Ambert, Kempston zsoldosból lett ura bármilyen körülmények közt elfogadta volna feleségül az olyan ritka díjat, mint a rendkívüli Leonie, ám őt mégis a bosszú ösztökéli a házasságra. De a lány egyetlen csókjával véghezviszi az elképzelhetetlent, és fogságba ejti a hírhedt farkast, ellenállhatatlan vágyat ébresztve benne saját teste és lelke iránt, és olyan olthatatlan tűz utáni sóvárgást, amely elég forró ahhoz, hogy két szívet örökre egyesítsen.

A ?londoni társasági élet forgatagából Philadelphiába hazarendelt Violet Mitchell álmában sem képzelte volna, hogy a fivérei az anyagi csőd szélén élnek, míg az apjuk a montanai aranybányákban próbál új vagyonra szert tenni. Mivel a család otthona és társadalmi állása veszélyben van, Violet drasztikus lépésre szánja el magát. Morgan Callahan elhagyta a családja marhatenyésztő gazdaságát, hogy saját vagyont alapozzon meg. Éppen befejezné egy ezüst anyatelér kifejtését, amikor megjelenik egy fiatal nő, azt állítva, hogy az elhunyt üzlettársa lánya, és látni szeretné az apja bányáját. Morgan azt gyanítja, hogy egy csinos szélhámossal van dolga, aki a bányájára szemet vető nagyvállalatnak dolgozik, ezért elrabolja, és a táborába viszi, ahol nem okozhat kárt. Csakhogy Morgan alábecsülte ezt a tüskét a körme alatt. Violet elszánta magát arra, hogy megszerzi a családja jogos tulajdonát. Összeszedi minden bátorságát és lelki erejét, hogy szembenézzen a kockázatokkal és kényelmetlenségekkel egy vad vidéken és egy zavarba ejtően férfias idegen társaságában, akitől a sorsa függ. Ám egy téves helyzetmegítélés veszélyek és viszontagságok özönét zúdítja rá, azzal fenyegetve, hogy felborítja a terveit, és szorosabbra fűzi a viszonyát egy férfival, aki távolról sem megfelelő választás egy hölgynek, de eszményi társ egy erős, szenvedélyes nőnek.

Johanna Lindsey ezúttal Jacqueline Malory viharos történetét meséli el nekünk. Jacket olthatatlan bosszúvágy hajtja, ezért újra összetűzésbe kerül a jóképű kalózzal, aki korábban elrabolta őt. Ám a második találkozásuk egészen másfajta vágyat lobbant fel benne. James Malory és sógorai, az Anderson fivérek, most az egyszer egyetértenek valamiben: ideje bosszút állni a bűnözőn, aki elrabolta James és Georgina imádott lányát az első amerikai báljáról, és magával vitte a Karibi-térségbe. Jacknek ugyan sikerült épségben megszöknie, de a tettes akkor is példás büntetést érdemel. James sejti, ki áll az aljas terv mögött, és egy egész flottával indul útnak a Nyugat-Indiai szigetekre, hogy egy igazi Malory-féle megtorlást hajtson végre. Jacket jobban érdekli a bosszú, mint az, hogy az első londoni szezon során férjet találjon magának, ezért nagyon haragszik az apjára, amiért otthon hagyta. Aztán egy titokzatos idegen az elrablójához vezeti őt meg a bátyját, Jeremyt. A Malory testvérek el akarják kapni a bűnözőt, de ők esnek a fogságába, és a kalóz hajóján „vendégeskedve” kénytelenek elhagyni Angliát. Jack mindent elkövet, hogy túljárjon a szemfüles fogvatartója eszén, akiről közben kiderül, hogy nem egy átlagos kalóz. Sőt talán nem is kalóz, hanem egy nemes, aki le akar számolni valakivel, még azokból az időkből, amikor Jack apját Hawke kapitányként ismerték. A lány hamar rájön, hogy igazából csak egy veszély fenyegeti: az egyre szenvedélyesebb vonzalom, amit egymás iránt éreznek.

Johanna Lindsey ezúttal Jacqueline Malory viharos történetét meséli el nekünk. Jacket olthatatlan bosszúvágy hajtja, ezért újra összetűzésbe kerül a jóképű kalózzal, aki korábban elrabolta őt. Ám a második találkozásuk egészen másfajta vágyat lobbant fel benne. James Malory és sógorai, az Anderson fivérek, most az egyszer egyetértenek valamiben: ideje bosszút állni a bűnözőn, aki elrabolta James és Georgina imádott lányát az első amerikai báljáról, és magával vitte a Karibi-térségbe. Jacknek ugyan sikerült épségben megszöknie, de a tettes akkor is példás büntetést érdemel. James sejti, ki áll az aljas terv mögött, és egy egész flottával indul útnak a Nyugat-Indiai szigetekre, hogy egy igazi Malory-féle megtorlást hajtson végre. Jacket jobban érdekli a bosszú, mint az, hogy az első londoni szezon során férjet találjon magának, ezért nagyon haragszik az apjára, amiért otthon hagyta. Aztán egy titokzatos idegen az elrablójához vezeti őt meg a bátyját, Jeremyt. A Malory testvérek el akarják kapni a bűnözőt, de ők esnek a fogságába, és a kalóz hajóján „vendégeskedve” kénytelenek elhagyni Angliát. Jack mindent elkövet, hogy túljárjon a szemfüles fogvatartója eszén, akiről közben kiderül, hogy nem egy átlagos kalóz. Sőt talán nem is kalóz, hanem egy nemes, aki le akar számolni valakivel, még azokból az időkből, amikor Jack apját Hawke kapitányként ismerték. A lány hamar rájön, hogy igazából csak egy veszély fenyegeti: az egyre szenvedélyesebb vonzalom, amit egymás iránt éreznek.

Egyetlen párbaj még becsületbeli ügy, na de három… Ez már gyilkossági kísérlettel is felér! Mivel a felvilágosult társaságot felháborítja az efféle felelőtlen viselkedés az ifjú nemesek körében, a régensherceg azt az utasítást adja Robert Whitworthnak, Tamdon grófja örökösének és Lord Dominic Wolfe-nak, vitájuknak úgy vessenek véget, hogy a két családot házasság révén egyesítik.

James Malory Amerikába viszi a lányát, Jacqueline-t, és az unokahúgát, Judith-t, hogy teljesítse amerikai sógorainak, az Anderson fivéreknek tett ígéretét. Jacqueline és Judith nemcsak kuzinok, de elválaszthatatlan barátnők is, akik megfogadják, hogy nem lesznek szerelmesek, és nem fognak férjhez menni az első báli szezon alatt. Úgy gondolják, hogy a debütálás a szórakozás ideje, és ráérnek még férjet találni maguknak.

A környék legkívánatosabb lánya, a vadóc és szeszélyes Megan Penworthy házassági terveinek célpontja Ambrose St. James – egy férfi, akivel még sosem találkozott, ám feltett szándéka, hogy feleségül megy hozzá. Más kérő szóba sem jöhet, különösen nem Devlin Jefferys, a meglehetősen jóképű, de rendkívül alacsony sorból származó lótenyésztő.

Az anyját még mindig gyászoló Kimberly Richards felháborodva tapasztalja, hogy apja azért kívánja minél előbb férjhez adni, hogy ezzel kedvére tegyen egy hölgynek, akit mielőbb el szeretne venni. A tüzes természetű ifjú örökösnő mélységesen megveti a kialakult helyzetet, ahogy azokat a személyeket is, akik csakis pénzért házasodnak. Nem csoda hát, ha nem tetszik meg neki a kiszemelt kérő, akivel Sherring Crossban megismerkedik.