Konrad Lorenz

A legenda szerint Salamon király - varázsgyűrűjének köszönhetően - értette az állatok nyelvét. Konrad Lorenz e könyvével azt bizonyítja, hogy ő bármiféle gyűrű nélkül, csupán megfigyeléseire és tapasztalataira támaszkodva képes volt ugyanerre. A kötetbeli történetek - legyen szó házi vagy vadlibákról, csókákról, erdei pintyekről vagy kutyákról - mind arról tanúskodnak, hogy Lorenz, az állati viselkedéskutatás úttörője mindig megtalálta a közös nyelvet két- és négylábú lakótársaival. Sírva-zokogva, csetlő-botló léptekkel, de elképesztő gyorsasággal totyogott a nyomomban, ráadásul valami olyan elszántsággal, amelynek jelentése egyszerűen félreérthetetlen volt: nem a fehér házi liba, hanem én, egyedül én vagyok a mamája! Tudom, hogy ha most hazaérkezem a sétámból, a libák ott ácsorognak majd a veranda lépcsőin, és üdvözölnek, hosszan előrenyújtott nyakkal, ami náluk ugyanazt jelenti, mint a kutyáknál a farkcsóválás. A róka például egyáltalán nem ravaszabb, mint más ragadozók, sőt sokkal butább a farkasnál meg a kutyánál; a galamb biz' isten nem szelíd, a halról pedig végképp csak hazugságot terjesztenek a szólásmondások: korántsem olyan "halvérű", mint azt az unalmas emberekről mondják...

A híres etológus érdekes és tanulságos anekdotákkal színezett tanulmánya hasznos ismeretekkel szolgál a kutyatulajdonosok mellett mindazoknak, akiket érdekelnek az állati kommunikáció titkai. „Az a hétköznapi tény, hogy a kutyám jobban szeret engem, mint én őt, egyszerűen letagadhatatlan, és engem mindig bizonyos szégyennel tölt el. A kutya bármikor kész életét áldozni értem. És én?”

Dnes už klasická knížka laureáta Nobelovy ceny Konrada Lorenze výstižně vyslovuje varovné i velmi inspirativní poselství. Srovnáním s živočišnými společenstvími dokládá, v čem je dnešní civilizace škodlivá, když popírá geneticky dané potřeby člověka. Lidský živočich nejen závisí na přírodě, jejíž masivní likvidace podlamuje jeho biologickou schopnost přežití, ale potřebuje žít v pospolitosti vyznávající kulturní, hodnotové normy, bez nichž rovněž hyne. Ztráta estetické vnímavosti, extrémní individualismus a konzumní životní styl v anonymních megakonglomeracích mají za následek rozpad rodinné i společenské soudržnosti a v konečném důsledku osamělost. Pro život na izolovaném ostrově však člověk není uzpůsoben. Lorenzova nedoktrinářská ekologie je velmi aktuální.

Dnes už klasické dílo laureáta Nobelovy ceny Konrada Lorenze vyslovuje varovné i velmi inspirativní poselství. Srovnáním s živočišnými společenstvími dokládá, v čem je dnešní civilizace škodlivá, když popírá geneticky dané potřeby člověka. Lidský živočich nejen závisí na přírodě, jejíž masivní likvidace podlamuje jeho biologickou schopnost přežití, ale potřebuje žít v pospolitosti vyznávající kulturní, hodnotové normy, bez nichž rovněž hyne. Ztráta estetické vnímavosti, extrémní individualismus a konzumní životní styl v anonymních megakonglomeracích mají za následek rozpad rodinné i společenské soudržnosti a v konečném důsledku osamělost. Pro život na izolovaném ostrově však člověk není uzpůsoben. Lorenzova nedoktrinářská ekologie je velmi aktuální.

Audiokniha Osm smrtelných hříchů civilizace, autorem je Konrad Lorenz. Dnes už klasické dílo laureáta Nobelovy ceny Konrada Lorenze výstižně vyslovuje varovné i velmi inspirativní poselství. Srovnáním s živočišnými společenstvími dokládá, v čem je dnešní civilizace škodlivá, když popírá geneticky dané potřeby člověka. Lidský živočich nejen závisí na přírodě, jejíž masivní likvidace podlamuje jeho biologickou schopnost přežití, ale potřebuje žít v pospolitosti vyznávající kulturní, hodnotové normy, bez nichž rovněž hyne.

Príbehy tejto knihy sa odohrávajú v dome zoológa Konrada Lorenza v Altenbergu. Zvieratá sa nasťahovali do jeho domu dobrovoľne a odmietali ho opustiť, ako napríklad husi divé, ktoré spávali v jeho spálni a ráno vyletúvali otvoreným oknom. Lorenz rozpráva o svojich dvoj- a štvornohých priateľoch s láskou, humorom a súčasne so zaujatím vedca a neúnavného pozorovateľa. Jeho príbehy o húsatku Martine, o rybách v akváriu, o chrčkovi zlatom, kavkách alebo o psoch majú hlbší zmysel, než len pobaviť čitateľa. Sú to príbehy o správaní zvierat a toto správanie je často kľúčom k lepšiemu chápaniu sociálnych vzťahov aj medzi ľuďmi.

V tejto knihe ponúka zoológ a nositeľ Nobelovej ceny Konrad Lorenz dojemné, zábavné a poučné epizódy zo svojho života, v ktorom hrali zvieratá a obzvlášť psy vždy veľmi dôležitú úlohu. Na krátkom výlete do dejín spolužitia ľudí a psov sa pokúša vysvetliť, prečo je vzťah medzi človekom a jeho príslovečným najvernejším priateľom taký výnimočný. Jeho spomienky a úvahy sú dodnes zdrojom inšpirácie a informácií pre všetkých priateľov zvierat a milovníkov psov.

V tejto knihe ponúka zoológ a nositeľ Nobelovej ceny Konrad Lorenz dojemné, zábavné a poučné epizódy zo svojho života, v ktorom hrali zvieratá a obzvlášť psy vždy veľmi dôležitú úlohu. Na krátkom výlete do dejín spolužitia ľudí a psov sa pokúša vysvetliť, prečo je vzťah medzi človekom a jeho príslovečným najvernejším priateľom taký výnimočný. Jeho spomienky a úvahy sú dodnes zdrojom inšpirácie a informácií pre všetkých priateľov zvierat a milovníkov psov.

Príbehy tejto knihy sa odohrávajú v dome zoológa Konrada Lorenza v Altenbergu. Zvieratá sa nasťahovali do jeho domu dobrovoľne a odmietali ho opustiť, ako napríklad husi divé, ktoré spávali v jeho spálni a ráno vyletúvali otvoreným oknom. Lorenz rozpráva o svojich dvoj- a štvornohých priateľoch s láskou, humorom a súčasne so zaujatím vedca a neúnavného pozorovateľa. Jeho príbehy o húsatku Martine, o rybách v akváriu, o chrčkovi zlatom, kavkách alebo o psoch majú hlbší zmysel, než len pobaviť čitateľa. Sú to príbehy o správaní zvierat a toto správanie je často kľúčom k lepšiemu chápaniu sociálnych vzťahov aj medzi ľuďmi.

Vajon miként zajlott az első találkozás az ember és a kutya őse között? Honnan ered a kutyák hűsége? Hogyan és mire neveljük kedvencünket? Tud-e hazudni egy eb? Kihez milyen kutya illik? Az állati viselkedés kutatásának úttörője, Konrad Lorenz Ember és kutya című munkájában olyan kérdésekre ad választ, amelyek minden kutyabarátban megfogalmazódnak. Tudományos igényű válaszok ezek, az illusztrálásukra elmesélt szórakoztató és megható történetek azonban a kutyák iránti végtelen szeretetről tanúskodnak. A tanulságos anekdoták a világhírű tudós egykori kedvenceit idézik meg, így Stasi, Susi vagy Bully szinte személyes ismerősünk lesz, miközben a velük történtekből rengeteget tanulhatunk a kutyák viselkedéséről, általában. Hiszen minden egyes kutyában egy egész nemzetség rejlik: „mindannyiszor, amikor csendes, vízparti ösvényeken, poros országutakon vagy a nagyváros aszfaltján nyomon követ, összes érzékével arra ügyelve, hogy el ne veszítsen, ő minden kutya - az első hozzánk szegődött aranysakáltól kezdve ahány csak valaha is gazdája nyomában poroszkált -, a felmérhetetlen mennyiségű hűség és szeretet!" Ez a könyv Konrad Lorenz kétségtelenül legnépszerűbb írása. Amikor írta, még nem volt kutyaetológia, sőt az etológia maga is éppen csak formálódott kezei között, de azok a tulajdonságai, amelyek segítségével e tudományterületet is kialakította, már gyermekkorában megvoltak. Nem különös képességek; „csupán" az állatok szeretete, minden állaté, és szüntelen, aprólékos megfigyelésük. Ezekből lett az etológia, mert Lorenz mindig képes volt arra, hogy néhány éles szemű megfigyelésből szakszerű tudományos elméletet faragjon. Számtalan kutyája volt, és szinte mindent tudott ezekről az állatokról, amit manapság csak sok bonyolult kísérlettel tudunk tudományosan is igazolni. Neki tűnt fel az is, hogy a kutyák sokszor a majmokat is felülmúlják az emberhez kapcsolódó szociális tulajdonságaikban. Ő már sejtette, hogy a kutyák „szőrös gyerekek". Csányi Vilmos

Konrad Lorenz nemcsak az etológia tudományának megalapozásával lett világhírű, hanem azzal is, hogy különös képessége volt az eredmények, népszerű, olvasmányos bemutatására. A legismertebb ilyen könyve a Salamon király gyűrűje, amelyben sok szó esik a különböző állatok: halak, madarak, rágcsálók, kutyák, majmok otthoni nevelésének és megfigyelésének problémáiról, olvashatunk Lorenz legkedvesebb madarairól, a csókákról is, meg varjakról, hollókról, kakadukról és még sokféle egyéb állatról. Ha egy tudós etológus az állatok szabad, természetes viselkedését akarja megfigyelni a saját házában, sok váratlan eseménnyel kell számolnia. Megtudhatjuk például, milyen barátságosan látogatta idős édesapját 24 kis vadliba, és hogy nyomaikat hogyan őrizte meg a perzsaszőnyeg. A mulatságos, ironikus elbeszélésekben szinte észrevétlen tárul fel az etológia, az állatok viselkedésének tudománya is. Csányi Vilmos

Populárně naučná kniha Konráda Lorenze, přírodovědce a zakladatele etologie, čtenáře zároveň pobaví, poučí i vybídne k zamyšlení. Autor, v jehož osobě se snoubí vědec - nositel Nobelovy ceny, spisovatel - autor populárních i vědeckých publikací, i výtvarník - knihu doprovází vlastními ilustracemi, nabízí pohled do světa kavek, akvarijních rybek, divokých hus, vlků a dalších zvířat jako král Šalomoun, který hovořil se zvěř, ptáky a rybami. Přeložili Božena a Josef Kosekovi. Vychází s autorovými ilustracemi.

Konrad Lorenz ezzel a könyvével robbant be a viselkedéstudományok harcias világába az ötvenes években. Témája az agresszió, az állatok legfontosabb viselkedés-szabályozó mechanizmusa, melynek működése révén az állatcsoportokban kialakul a rangsor, és lehetővé válik az erőforrások biológiailag optimális elosztását különösebb harcok nélkül. Ezt a biológusok számára könnyen érthető viselkedést járja körbe Lorenz a legkülönbözőbb fajok: halak, madarak, emlősök vizsgálatával, sőt az utolsó oldalakon szó esik arról az emberről, mint az állatfajok egyikéről, akiben szintén működik ez a szabályozó mechanizmus, bár a kultúra korlátai között. Ezt a felismerést nehezen emésztették meg a társadalomtudományok; Lorenz ironikusan meg is jegyezte, hogy a könyvével kapcsolatos reakciók is szépen bizonyítják az emberi agresszió létét és kíméletlenségét. Csányi Vilmos