Howard Lovecraft strana 11 z 13

Howard Phillips Lovecraft életműve, pályatársai zömétől eltérően, nem merült feledésbe: újra és újra kiadják, nem csupán hazájában, hanem külföldön - így Magyarországon - is. Lovecraft öröksége a mai napig eleven: világképének hátterére számtalan új írásmű születik az általa teremtett stílusban. Követői értelmezik és átértelmezik Lovecraftot, s nem mellékes körülmény, hogy soraikat a kortárs irodalom talán legnagyobb alakja, Jorge Luis Borges nyitotta meg. Lovecraft önmagát mindig Poe és Bierce követőjének tekintette. Sajátos világképének kialakításán - mely összetéveszthetetlen ízt kölcsönöz írásainak - roppant tudatosan dolgozott az irodalmi előképek kutatását is beleértve, melyről egy terjedelmes esszében is számot ad. Felfogásának lényege dióhéjban annyi, hogy megfosztotta a rémtörténetet a késő középkorból örökölt misztikus sallangoktól, s helyükre egy jellegzetesen modern életérzést állított: azt a fajta hideg iszonyatot, ami az embert a gigantikus, személytelen világegyetemmel szembesülve tölti el. A gondviselés illúziójától megfosztott egyén pánikreakciója ez, aki rádöbben, hogy magára hagyottan áll ebben a világban, amelynek szempontjából teljesen mindegy, hogy él-e, hal-e. A szörnyek - a hideg kozmosz megszemélyesítései az írói síkon - valójában abszolút közönyösek; az egyes ember - sőt, az egész emberi faj - semmiféle jelentőséggel nem bír számukra. És persze éppen ez bennük az iszonyatos; sokkalta iszonyatosabb, mint bármiféle szimpla gonoszlélek a keresztény kultúrkör naivan kétosztatú hiedelemvilágából. Szándékunk az volt, hogy sorozatunkkal Lovecraft irodalmi munkásságáról nyújtsunk hiteles és átfogó képet. Jelen összeállításunk az első darabja annak a háromkötetes gyűjteménynek, mellyel a színvonalas és áttekinthető Lovecraft-összkiadás hiányát kívánjuk pótolni, remélhetőleg az olvasóközönség megelégedésére.

„Ekkor említették nekem életemben először a rosszhírű Innsmouth-t. Egy ilyen eldugott városka, amely minden újabb kiadású térképről és útikönyvből hiányzik, egyébként is felkeltette volna az érdeklődésemet, ám a furcsa tartózkodás, ahogy a jegyárus beszélt róla, kimondottan kíváncsivá tett.” Noha életében elkerülték a jelentősebb sikerek, Howard Phillips Lovecraftot (1890-1937) napjainkban már a modern horror műfajának egyik legnagyobb hatású alkotójaként tartja számon a tágabb irodalmi köztudat, műveit világszerte kultikus rajongás övezi. Neve elválaszthatatlanul összefonódott az általa megálmodott „Cthulhu-mítosz”-szal - ezzel a megannyi rémtörténetből felépülő, visszatérő elemekkel („Necronomicon”, „Cthulhu”, „Arkham” - ezek ma már a popkultúra bejáratott hívószavai) megszilárdított sötét szöveguniverzummal, amelynek alapzatát az ismeretlentől való ősi félelem szolgáltatja; annak iszonytató gyanúja, hogy az emberiség csupán jelentéktelen mellékszerepet játszik a modern világ díszletei mögött rejtőző kozmikus entitások mellett. A Helikon Zsebkönyvek második Lovecraft-válogatásában három hosszabb novellán (Cthulhu hívása, Árnyék Innsmouth fölött, A dolog a küszöbön) keresztül kaphatunk betekintést a „Cthulhu-mítosz” lebilincselő izgalmaiba.

„Bepillantottam a végtelenség határai mögé, és lerántottam a démonokat a csillagok közül… Kötőféket vetettem az árnyakra, amelyek világról világra sietnek, hogy halált és őrületet hintsenek szerteszét…” Howard Phillips Lovecraft (1890-1937) a nagy elődök (elsősorban Edgar Allen Poe és Ambrose Bierce) nyomdokain haladva összetéveszthetetlen stílust, hovatovább mítoszt teremtett - a „kozmikus rettenet” irodalmát, melyben az emberi élet iránt totálisan közömbös természetfeletti erők felbukkanása egész modern civilizációnk-történelmünk létjogosultságát kérdőjelezi meg. Lovecraft életműve az egyedülálló rémtörténetek kimeríthetetlen bőségszaruja: számottevő hatással volt napjaink legnépszerűbb fantasy-horror szerzőire (Clive Barkertől Neil Gaimanen át egészen Stephen Kingig), világszerte kultikus rajongással övezett műveit évről évre filmek, képregények, valamint video- és társasjátékok légiója dolgozza fel. Válogatásunk Lovecraft tizenegy rövidebb-hosszabb elbeszélését idézi meg; az angolszász horrorirodalom mára megkerülhetetlen klasszikusainak számító történeteket, valamint a szerző néhány kevésbé ismert, ám nem kevésbé vérfagyasztó és elgondolkodtató írását.

Return to the final days of the Dyer expedition in the remote Antarctic wastes. The letters from expedition leader Professor William Dyer grow increasingly more desperate as the expedition presses on, leaving sanity behind them. What they discover beneath the ice is meant for no living man to see, Cyclopean structures and alien landscapes that defy history itself. The final act of the Dyer Expedition is a descent into cosmic horror and utter madness. H.P. Lovecraft’s At the Mountains of Madness, first published in 1936, is one of the greatest classics of American horror literature. The most ambitious story Lovecraft ever wrote, it has served as a source of inspiration for filmmakers and authors in the decades since his death. This is the second volume of two. François Baranger, an illustrator with experience working in both the film and gaming industries, was fascinated early on by Lovecraft’s creatures and visions which populated the darkest recesses of fantasy. Having previously illustrated The Call of Cthulhu to great acclaim, this book is his most ambitious creation so far.

Howard Phillips Lovecraft csodagyerekként korán érdeklődni kezdett a kémia és a csillagászat iránt, noha beteges természete és szorongásos alvászavara megakadályozták benne, hogy elvégezze tanulmányait. Az ezt követő idegösszeomlás és depresszió sokban hozzájárultak az írásaiban megjelenő cinikus és nyugtalanító világkép kialakulásához. Miközben gyakran visszatért a téboly, a bűntudat és az emberek jelentéktelenségének témájához, fokozatosan dolgozta ki a "kozmikus rettenet" - az emberiséget többször is leigázni igyekvő gonosz, földönkívüli szörnylények és régi istenek - koncepcióját. "Mert ami felemelkedett, újra elsüllyedhet..." A természetfeletti horror atyja, Howard Phillips Lovecraf képzeletének legsötétebb bugyraiból bukkant elő az a hét történet, amit ebben a képregénygyűjteményben találunk. Legyen szó akár az éj sötétjében suttogó kozmikus rettenetről, akár a tengerek mélységeiben támadt nyugtalanító mozgolódásról, Lovecraft elbeszélései a mai napig felkavarnak bennünket. Jelen képregényünk pedig még valóságosabb életet lehel a horror nagymesterének ezen legismertebb írásaiba. "...és ami elsüllyedt, újra felemelkedhet."

Sebrané spisy H. P. Lovecrafta box

Arkham, 1933. Professor Dyer, a prominent geologist, learns that a scientific expedition will soon leave for Antarctica following in the footsteps of the journey which he himself had made in 1931. In the hope of dissuading the attempt, Dyer decides to make a full account of the tragic events he had survived, this time without omitting the passages which he had kept silent about on his return, for fear of being taken for a madman. Two years earlier, ships chartered by Miskatonic University had landed on the frozen continent at the start of the Antarctic summer, and the group of four professors and sixteen students set to work immediately. The expedition biologist, Professor Lake, left with several members of the team to follow a promising fossil track. After just a few days, he announced by radio that he had discovered astonishing specimens of an unknown ancient species, before stopping all communication after a terrible storm. Guessing the worst, Dyer went to their rescue the next day. What he discovered went beyond his wildest fears ... In the illustrated AT THE MOUNTAINS OF MADNESS VOL.1, artist, Francois Baranger, acclaimed for his work as a concept designer for cinema and video games, has performed the incredible task of reimagining one of H.P. Lovecraft’s most classic and horrific tales into visual art. Landscapes of frozen wastes, unspeakable creatures millions of years old found in an abnormal state of conservation, strange geometric structures at the top of black mountains. Words cannot do the visuals justice. It is a book with images to pour over.

Komiksové zpracování bájné postavy Cthulhu, kterou stvořil na začátku 20. století ve svých fantasy povídkách slavný americký spisovatel H. P. Lovecraft (1890–1937). Zvláštní hrůzyplná atmosféra jeho hororů, v nichž spíše než krev a šok převažuje tajemný strach z neznáma, dala dokonce vzniknout subžánru tzv. lovecraftovského hororu. Cthulhu se poprvé objevil v povídce Volání Cthulhu z roku 1928. V lovecraftovském fantasy světě jej doplňuje mnoho dalších mocných bytostí či božstev s nejasným vesmírným původem, jež kdysi obývaly Zemi, ale poté se stáhly do ústraní. Především Cthulhu se pro mnohé milovníky sci-fi a fantasy stal symbolem hrůzy a zla; jeho děsivost bezesporu podporuje i podivné jméno, které je nejspíše potřeba číst jako „Chlúl-hlú“. Soubor má velikost 50MB.

Devět povídek z pera klasika hororu. Reprezentativní průřez dílem H. P. Lovecrafta (1890–1937) je určený všem, kdo se chtějí seznámit s tvorbou slavného autora, z jehož fantazie vzešlo město Arkham (poprvé zmíněné v povídce „Rytina v domě“) a v jehož sugestivních a atmosférických textech vystupují božstva jako Azathoth, Nyarlathotep a Cthulhu. Naprostou klasikou je povídka „Barva z kosmu“, pojednávající o důsledcích dopadu meteoritu do odlehlého údolí Nové Anglie, jakož i novela „Stín nad Innsmouthem“, v níž se vypravěč vydává do zchátralého přístavního města, opředeného řadou děsivých bájí. Lovecraft inspiroval vznik mytologie Cthulhu a z jeho díla dodnes vychází řada filmařů, hudebníků, výtvarníků i autorů počítačových her.

Noha életében elkerülték a jelentősebb sikerek, Howard Phillips Lovecraftot (1890?1937) napjainkban már a modern horror műfajának egyik legnagyobb hatású alkotójaként tartja számon a tágabb irodalmi köztudat, műveit világszerte kultikus rajongás övezi. Neve elválaszthatatlanul összefonódott az általa megálmodott „Cthulhu-mítosz”-szal – ezzel a megannyi rémtörténetből felépülő, visszatérő elemekkel („Necronomicon”, „Cthulhu”, „Arkham” – ezek ma már a popkultúra bejáratott hívószavai) megszilárdított sötét szöveguniverzummal, amelynek alapzatát az ismeretlentől való ősi félelem szolgáltatja; annak iszonytató gyanúja, hogy az emberiség csupán jelentéktelen mellékszerepet játszik a modern világ díszletei mögött rejtőző kozmikus entitások mellett. A Helikon Zsebkönyvek második Lovecraft-válogatásában három hosszabb novellán (Cthulhu hívása, Árnyék Innsmouth fölött, A dolog a küszöbön) keresztül kaphatunk betekintést a „Cthulhu-mítosz” lebilincselő izgalmaiba

Komiksové zpracování bájné postavy Cthulhu, kterou stvořil na začátku 20. století ve svých fantasy povídkách slavný americký spisovatel H. P. Lovecraft (18901937). Zvláštní hrůzyplná atmosféra jeho hororů, v nichž spíše než krev a šok převažuje tajemný strach z neznáma, dala dokonce vzniknout subžánru tzv. lovecraftovského hororu. Cthulhu se poprvé objevil v povídce Volání Cthulhu z roku 1928. V lovecraftovském fantasy světě jej doplňuje mnoho dalších mocných bytostí či božstev s nejasným vesmírným původem, jež kdysi obývaly Zemi, ale poté se stáhly do ústraní. Především Cthulhu se pro mnohé milovníky sci-fi a fantasy stal symbolem hrůzy a zla; jeho děsivost bezesporu podporuje i podivné jméno, které je nejspíše potřeba číst jako Chlúl-hlú.

Mezi Lovecraftovy nejzajímavější práce patří povídky z období, kdy byl trýznivou finanční situací nucen psát pro jiné, ať už jako utajený, anonymní autor, přepisovatel nebo přiznaný spolutvůrce, vesměs rozvíjející náměty a leckdy i sny platících zákazníků. I do všech těchto děl se však otiskovaly jeho svébytné vize a styl a občas se do nich vkradly děsivé bytosti z jeho slavného panteonu. S. T. Joshi, známý znalec a badatel autorova díla, ty nejlepší spolupráce a revize sebral do dvousvazkového vydání, v němž jsou všechny povídky opatřeny zasvěcenými poznámkami a komentáři a uvedeny do souvislosti se zbytkem Lovecraftovy tvorby. Výsledkem je dvousvazkový soubor, jenž jistě potěší všechny příznivce tohoto klíčového představitele moderního hororu. Patrně nejslavnějším textem tohoto prvního svazku je novela „Pod pyramidami“, kterou Lovecraft napsal pro iluzionistu Harryho Houdiniho. Neméně proslulá, byť poněkud neblaze, je morbidní povídka „Milovaní mrtví“. A v povídce „Yigova kletba“ se poprvé objevuje hadí božstvo Yig, které figuruje v dalších Lovecraftových revizích a proniklo i do jeho autorské tvorby a děl jeho četných následovníků.

Sbírka básní Houby z Yuggothu (Fungi from Yuggoth) je výjimečná kniha. Je to jediná známá Lovecraftova sbírka poezie. Jde o věnec sonetů, šestatřicet tematicky i dějově provázaných textů, stylově mezi Petrarkou a Shakespearem, napsaných z valné většiny v devíti dnech na přelomu let 1929 a 1930. Dnes funguje jednak jako metatext, tedy jako poezie odvozená motivicky i v konkrétních obrazech od jiných, předcházejících Lovecraftových prozaických textů, jednak jako prototext, který motivy i obrazy nabízí pro další využití. A přímé i volnější odkazy nemíří jen za H. P. Lovecraftem, ale i za jeho druhy v hororové zbrani, jimiž byli lord Dunsany nebo Robert W. Chambers. Sbírka vznikla v době, kdy se Lovecraftův specifický fikční svět rozvíjel, probarvoval, konkretizoval – ovšem nebyl ještě zdaleka hotový. Jednotlivá čísla sbírky jsou výpravná, dějová, navazují na sebe, gradují, takže ve finále navozuje kniha dojem spíše povídky než básnické práce ve formátu znělky. Houby mají k Lovecraftově próze blíž, než by se mohlo navenek zdát. Kniha vychází dvojjazyčně, každou báseň doprovází ilustrace Františka Štorma.

Boston, 1926. Francis Thurston goes through documents left behind by his grandfather's brother, recently deceased under mysterious circumstances. He soon discovers the existence of a cult that worships ancient and unspeakable horrors. Mysterious murders, blood rituals in the depths of the Louisiana swamps, artists who descend into insanity after nightmarish visions, and a Cyclopean city that rises from the sea. Step by step, Thurston realizes that his relative's research got too close to the truth. In the shadows, there are those who want to wake the sleeping god Cthulhu in order to spread madness and destruction over the entire world. The stars are right. Is the end near? H.P. Lovecraft's The Call of Cthulhu, first published in 1928, is one of the greatest classics of American horror literature. Cthulhu himself, dreaming and waiting at the bottom of the sea, became a symbol for the entire mythology that Lovecraft created. François Baranger, an illustrator who has previously worked in film and games, was fascinated early on by Lovecraft's creatures and visions which populated the darkest recesses of fantasy. In this book, he has taken on the work of illustrating Lovecraft's most iconic novel.

Výběr z díla jednoho z nejvýznamnějších hororových spisovatelů 20. století. Šestice povídek, mezi nimiž jsou i slavné a klasické texty Volání Cthulhu, Dunwichská hrůza a V horách šílenství, čtenáře odvádí na děsuplnou výpravu do pustin Antarktidy a Austrálie, do odlehlých končin oceánu, lesů a luk Nové Anglie a ulic legendárního Arkhamu, za tajemstvími Necronomiconu a na dohled velkého Cthulhu. Lovecraftův horor je zádumčivý, hutný a silně sugestivní, dodnes je mocnou inspirací řadě umělců a následovatelů a patří do zlatého fondu fantastické literatury. Tento svazek je reinkarnací sbírky V horách šílenství, která byla oceněna českou Akademií science fiction, fantasy a hororu jako nejlepší kniha hororového žánru roku 2002.

Howard Phillips Lovecraft (1890-1937) a nagy elődök (elsősorban Edgar Allen Poe és Ambrose Bierce) nyomdokain haladva összetéveszthetetlen stílust, hovatovább mítoszt teremtett - a "kozmikus rettenet" irodalmát, melyben az emberi élet iránt totálisan közömbös természetfeletti erők felbukkanása egész modern civilizációnk-történelmünk létjogosultságát kérdőjelezi meg. Lovecraft életműve az egyedülálló rémtörténetek kimeríthetetlen bőségszaruja: számottevő hatással volt napjaink legnépszerűbb fantasy-horror szerzőire (Clive Barkertől Neil Gaimanen át egészen Stephen Kingig), világszerte kultikus rajongással övezett műveit évről évre filmek, képregények, valamint video- és társasjátékok légiója dolgozza fel. Válogatásunk Lovecraft tizenegy rövidebb-hosszabb elbeszélését idézi meg; az angolszász horrorirodalom mára megkerülhetetlen klasszikusainak számító történeteket, valamint a szerző néhány kevésbé ismert, ám nem kevésbé vérfagyasztó és elgondolkodtató írását.