Howard Lovecraft strana 11 z 11

Another fantastic edition in the Knickerbocker Classic series is The Complete Fiction of H.P. Lovecraft, comprised of the author's fictional stories featuring the world's most bizzarre creatures and supernatural thrills. Written by H.P. Lovecraft between the years 1917 and 1935, the stories in this collection feature many horrific and cautionary science fiction themes that influence today's artists like Stephen King, Alan Moore, Paul Wilson, Guillermo Del Toro, and Neil Gaiman. For Lovecraft fans worldwide, this stunning gift edition has a full cloth binding, foil blocking on the spine, ribbon marker, and is packaged neatly in an elegant slipcase. The Complete Fiction of H.P. Lovecraft contains stand-out pieces like "The Call of Cthulhu" (1928), The Dream-Quest of Unknown Kadath (1943), The Case of Charles Dexter Ward (1941), At the Mountains of Madness (1936), The Shadow Over Innsmouth (1936), "The Dreams in the Witch House" (1933), The Shadow Out of Time (1936), and "The Haunter of the Dark" (1936).

Komiksové zpracování bájné postavy Cthulhu, kterou stvořil na začátku 20. století ve svých fantasy povídkách slavný americký spisovatel H. P. Lovecraft (18901937). Zvláštní hrůzyplná atmosféra jeho hororů, v nichž spíše než krev a šok převažuje tajemný strach z neznáma, dala dokonce vzniknout subžánru tzv. lovecraftovského hororu. Cthulhu se poprvé objevil v povídce Volání Cthulhu z roku 1928. V lovecraftovském fantasy světě jej doplňuje mnoho dalších mocných bytostí či božstev s nejasným vesmírným původem, jež kdysi obývaly Zemi, ale poté se stáhly do ústraní. Především Cthulhu se pro mnohé milovníky sci-fi a fantasy stal symbolem hrůzy a zla; jeho děsivost bezesporu podporuje i podivné jméno, které je nejspíše potřeba číst jako Chlúl-hlú.

Noha életében elkerülték a jelentősebb sikerek, Howard Phillips Lovecraftot (1890?1937) napjainkban már a modern horror műfajának egyik legnagyobb hatású alkotójaként tartja számon a tágabb irodalmi köztudat, műveit világszerte kultikus rajongás övezi. Neve elválaszthatatlanul összefonódott az általa megálmodott „Cthulhu-mítosz”-szal – ezzel a megannyi rémtörténetből felépülő, visszatérő elemekkel („Necronomicon”, „Cthulhu”, „Arkham” – ezek ma már a popkultúra bejáratott hívószavai) megszilárdított sötét szöveguniverzummal, amelynek alapzatát az ismeretlentől való ősi félelem szolgáltatja; annak iszonytató gyanúja, hogy az emberiség csupán jelentéktelen mellékszerepet játszik a modern világ díszletei mögött rejtőző kozmikus entitások mellett. A Helikon Zsebkönyvek második Lovecraft-válogatásában három hosszabb novellán (Cthulhu hívása, Árnyék Innsmouth fölött, A dolog a küszöbön) keresztül kaphatunk betekintést a „Cthulhu-mítosz” lebilincselő izgalmaiba

Sebrané spisy H. P. Lovecrafta box

Providence, Rhode Island, 1928. A dangerous inmate disappears from a private hospital for the insane, his method of escape baffling the authorities. Only the patient's final visitor, family physician Dr. Marinus Bicknell Willett-himself a piece of the puzzle-holds the key to unlocking The Case of Charles Dexter Ward. A macabre mixture of historical investigation, grave-robbing, and bone-chilling revelation, this newly reissued adaptation (in a smaller format, with a foreword by Jeff Lemire and a new cover) artfully lays bare one of H.P. Lovecraft's most horrifying creations. "This is really the best way to enjoy Lovecraft." Boing Boing

Miskatonic University, Arkham, 1908. Professor Nathaniel Peaslee collapses in front of a class of students, only coming to his senses five years later. Horrified to discover that his body has been far from inactive during the intervening period-and plagued by unsettling and outlandish nightmares-Peaslee attempts to piece together the truth behind the missing years of his life. A chilling journey through time, space, and the recesses of the mind, this newly reissued adaptation (in a smaller format, with a foreword by Jeff Lemire and a new cover) gives terrifying form to one of H.P Lovecraft's final tales.

Howard Phillips Lovecraft csodagyerekként korán érdeklődni kezdett a kémia és a csillagászat iránt, noha beteges természete és szorongásos alvászavara megakadályozták benne, hogy elvégezze tanulmányait. Az ezt követő idegösszeomlás és depresszió sokban hozzájárultak az írásaiban megjelenő cinikus és nyugtalanító világkép kialakulásához. Miközben gyakran visszatért a téboly, a bűntudat és az emberek jelentéktelenségének témájához, fokozatosan dolgozta ki a "kozmikus rettenet" - az emberiséget többször is leigázni igyekvő gonosz, földönkívüli szörnylények és régi istenek - koncepcióját. "Mert ami felemelkedett, újra elsüllyedhet..." A természetfeletti horror atyja, Howard Phillips Lovecraf képzeletének legsötétebb bugyraiból bukkant elő az a hét történet, amit ebben a képregénygyűjteményben találunk. Legyen szó akár az éj sötétjében suttogó kozmikus rettenetről, akár a tengerek mélységeiben támadt nyugtalanító mozgolódásról, Lovecraft elbeszélései a mai napig felkavarnak bennünket. Jelen képregényünk pedig még valóságosabb életet lehel a horror nagymesterének ezen legismertebb írásaiba. "...és ami elsüllyedt, újra felemelkedhet."

Dunwichská hrůza Wilbur Whateley, předčasně vyvinutý, obludný syn jedné z osamělých dunwichských rodin uchovává část úděsného tajemství zakázané knihy Nekronomikonu. Tajemství, jež bezpochyby nesmí být vyjeveno lidem: armády zla přežívají a mohou být přivolány na zem. Jakmile by byly jednou vypuštěny, na světě vezdejším by vypukla apokalypsa. Dunwichská hrůza se počítá mezi nejděsivější díla hororové literatury. Ilustrace Santiaga Carusa patří mezi nejlepší grafická díla zpodobňující svět H. P. Lovecrafta. „Nikdo, dokonce ani ti, kdo znají pravdu o nedávných hrůzách, nedokáže říci, co to vlastně s tím Dunwichem je. Staré pověsti vyprávějí o hříšných rituálech a konkláve, během nichž indiáni vyvolávali z okolních homolovitých kopců zakázané stíny a na jejich divoké orgiastické modlitby odpovídalo hlasité praskání a dunění v podzemí." O autorovi H. P. Lovecraft Providence, 1890-1937 Potomek britských kolonistů ze 17. století v dětství často stonal a vzdělával se převážně sám. Na svůj věk byl velmi pokročilý. Ve třech letech již uměl číst a v sedmi začal psát. Celý život se věnoval svým zálibám. Po Poeovi byl jedním z velkých novátorů v oblasti hrůzy. Call of Cthulhu (Volání Cthulhu, 1926), Dunwich Horror (Dunwichská hrůza, 1928), At the mountains of Maddness (V horách šílenství, 1931) a The Shadow over Innsmouth (Stín nad Innsmouthem, 1931) jsou považovány za jeho hlavní díla. V nich je shrnut jeho hlavní odkaz žánru: kosmická hrůza. K jeho oblíbené četbě patřili Arthur Machen, lord Dunsany a Algernon Blackwood. Za nezájmu jeho současníků, odsouzen k samotářskému osudu, zemřel ve 46 letech. Zanechal po sobě velké množství příběhů, básní, dopisů a esejů. V roce 1939 začali jeho přátelé systematicky vydávat Lovecfratovo dílo. Dnes jsou klasikou stejně jako práce de Melvilla a Hawthorna. O ilustrátorovi Santiago Caruso Buenos Aires, 1982 Studoval na Escuela de Bellas Artes Carlos Morel (Škola krásného umění Carlose Morela) a pomáhal v tiskárně Oscara Caprista a Ariela Olivettiho. Ve svých jedenadvaceti letech získal první cenu za kresbu na Salón de Artes Plásticas (Salonu výtvarného umění) Musea Roverano. Spolupracoval s vydavateli své rodně země i se zahraničními nakladatelstvími. Sám začal studovat malby 19. století a zvláštní pozornost věnoval symbolistům. Jeho estetické zaměření je silně ovlivněno pracemi Alberta Breccii, Carlose Nineho, Josého Muñoze a Enriqueho Alcateny. Jeho tvorba je však zcela osobitá a vyniká životem i výjimečnou technikou. Lze bez nadsázky říct, že Carusovo dílo se často objevuje v galeriích a muzeích v Buenos Aires a je jedním z největších objevů výtvarného umění Latinské Ameriky a možná bude brzy zaujímat přední místo v jeho vývoji.

„Bepillantottam a végtelenség határai mögé, és lerántottam a démonokat a csillagok közül… Kötőféket vetettem az árnyakra, amelyek világról világra sietnek, hogy halált és őrületet hintsenek szerteszét…” Howard Phillips Lovecraft (1890-1937) a nagy elődök (elsősorban Edgar Allen Poe és Ambrose Bierce) nyomdokain haladva összetéveszthetetlen stílust, hovatovább mítoszt teremtett - a „kozmikus rettenet” irodalmát, melyben az emberi élet iránt totálisan közömbös természetfeletti erők felbukkanása egész modern civilizációnk-történelmünk létjogosultságát kérdőjelezi meg. Lovecraft életműve az egyedülálló rémtörténetek kimeríthetetlen bőségszaruja: számottevő hatással volt napjaink legnépszerűbb fantasy-horror szerzőire (Clive Barkertől Neil Gaimanen át egészen Stephen Kingig), világszerte kultikus rajongással övezett műveit évről évre filmek, képregények, valamint video- és társasjátékok légiója dolgozza fel. Válogatásunk Lovecraft tizenegy rövidebb-hosszabb elbeszélését idézi meg; az angolszász horrorirodalom mára megkerülhetetlen klasszikusainak számító történeteket, valamint a szerző néhány kevésbé ismert, ám nem kevésbé vérfagyasztó és elgondolkodtató írását.

Komiksové zpracování bájné postavy Cthulhu, kterou stvořil na začátku 20. století ve svých fantasy povídkách slavný americký spisovatel H. P. Lovecraft (1890–1937). Zvláštní hrůzyplná atmosféra jeho hororů, v nichž spíše než krev a šok převažuje tajemný strach z neznáma, dala dokonce vzniknout subžánru tzv. lovecraftovského hororu. Cthulhu se poprvé objevil v povídce Volání Cthulhu z roku 1928. V lovecraftovském fantasy světě jej doplňuje mnoho dalších mocných bytostí či božstev s nejasným vesmírným původem, jež kdysi obývaly Zemi, ale poté se stáhly do ústraní. Především Cthulhu se pro mnohé milovníky sci-fi a fantasy stal symbolem hrůzy a zla; jeho děsivost bezesporu podporuje i podivné jméno, které je nejspíše potřeba číst jako „Chlúl-hlú“. Soubor má velikost 50MB.

Devoured by the Lovecraftian community and general readers alike, Leslie S. Klinger's best-selling The New Annotated H.P. Lovecraft, Volumes I and II were hailed as classics of the genre. Now Klinger returns with the ideal annotated primer not only for Lovecraft devotees eager for a more portable version but also students, literature-lovers and curious newcomers looking for a scare. In "Dagon", one of Lovecraft's earliest stories, the terrifying idea of an unknown being at the bottom of the ocean is introduced for the first time; in "The Call of Cthulhu", the horror spreads beyond the sea. The iconic "Rats in the Walls" relates a journey into the depths of a haunted house and mind, while "The Outsider" is a twisted tale that will make the reader question everything. A necessity for any library, The Call of Cthulhu and Other Stories is an indispensable companion for anyone looking to experience a master at the height of his craft. A paperback original.

„Ekkor említették nekem életemben először a rosszhírű Innsmouth-t. Egy ilyen eldugott városka, amely minden újabb kiadású térképről és útikönyvből hiányzik, egyébként is felkeltette volna az érdeklődésemet, ám a furcsa tartózkodás, ahogy a jegyárus beszélt róla, kimondottan kíváncsivá tett.” Noha életében elkerülték a jelentősebb sikerek, Howard Phillips Lovecraftot (1890-1937) napjainkban már a modern horror műfajának egyik legnagyobb hatású alkotójaként tartja számon a tágabb irodalmi köztudat, műveit világszerte kultikus rajongás övezi. Neve elválaszthatatlanul összefonódott az általa megálmodott „Cthulhu-mítosz”-szal - ezzel a megannyi rémtörténetből felépülő, visszatérő elemekkel („Necronomicon”, „Cthulhu”, „Arkham” - ezek ma már a popkultúra bejáratott hívószavai) megszilárdított sötét szöveguniverzummal, amelynek alapzatát az ismeretlentől való ősi félelem szolgáltatja; annak iszonytató gyanúja, hogy az emberiség csupán jelentéktelen mellékszerepet játszik a modern világ díszletei mögött rejtőző kozmikus entitások mellett. A Helikon Zsebkönyvek második Lovecraft-válogatásában három hosszabb novellán (Cthulhu hívása, Árnyék Innsmouth fölött, A dolog a küszöbön) keresztül kaphatunk betekintést a „Cthulhu-mítosz” lebilincselő izgalmaiba.

Howard Phillips Lovecraft életműve, pályatársai zömétől eltérően, nem merült feledésbe: újra és újra kiadják, nem csupán hazájában, hanem külföldön - így Magyarországon - is. Lovecraft öröksége a mai napig eleven: világképének hátterére számtalan új írásmű születik az általa teremtett stílusban. Követői értelmezik és átértelmezik Lovecraftot, s nem mellékes körülmény, hogy soraikat a kortárs irodalom talán legnagyobb alakja, Jorge Luis Borges nyitotta meg. Lovecraft önmagát mindig Poe és Bierce követőjének tekintette. Sajátos világképének kialakításán - mely összetéveszthetetlen ízt kölcsönöz írásainak - roppant tudatosan dolgozott az irodalmi előképek kutatását is beleértve, melyről egy terjedelmes esszében is számot ad. Felfogásának lényege dióhéjban annyi, hogy megfosztotta a rémtörténetet a késő középkorból örökölt misztikus sallangoktól, s helyükre egy jellegzetesen modern életérzést állított: azt a fajta hideg iszonyatot, ami az embert a gigantikus, személytelen világegyetemmel szembesülve tölti el. A gondviselés illúziójától megfosztott egyén pánikreakciója ez, aki rádöbben, hogy magára hagyottan áll ebben a világban, amelynek szempontjából teljesen mindegy, hogy él-e, hal-e. A szörnyek - a hideg kozmosz megszemélyesítései az írói síkon - valójában abszolút közönyösek; az egyes ember - sőt, az egész emberi faj - semmiféle jelentőséggel nem bír számukra. És persze éppen ez bennük az iszonyatos; sokkalta iszonyatosabb, mint bármiféle szimpla gonoszlélek a keresztény kultúrkör naivan kétosztatú hiedelemvilágából. Szándékunk az volt, hogy sorozatunkkal Lovecraft irodalmi munkásságáról nyújtsunk hiteles és átfogó képet. Jelen összeállításunk a harmadik darabja annak a háromkötetes gyűjteménynek, mellyel a színvonalas és áttekinthető Lovecraft-összkiadás hiányát kívánjuk pótolni, remélhetőleg az olvasóközönség megelégedésére.

Howard Phillips Lovecraft életműve, pályatársai zömétől eltérően, nem merül feledésbe: újra és újra kiadják, nem csupán hazájában, hanem külföldön, - így Magyarországon - is. Lovecraft öröksége a mai napig eleven: világképének hátterére számtalan új írásmű születik az általa teremtett stílusban. Követői értelmezik és átértelmezik Lovecraftot, s nem mellékes körülmény, hogy soraikat a kortárs irodalom talán legnagyobb alakja, Jorge Luis Borges nyitotta meg. Lovecraft önmagát mindig Poe és Bierce követőjének tekintette. Sajátos világképének kialakításán - mely összetéveszthetetlen ízt kölcsönöz írásainak - roppant tudatosan dolgozott az irodalmi előképek kutatását is beleértve, melyről egy terjedelmes esszében is számot ad. Felfogásának lényege dióhéjban annyi, hogy megfosztotta a rémtörténetet a késő középkorból örökölt misztikus sallangoktól, s helyükre egy jellegzetesen modern életérzést állított: azt a fajta hideg iszonyatot, ami az embert a gigantikus, személytelen világegyetemmel szembesülve tölti el. A gondviselés illúziójától megfosztott egyén pánikreakciója ez, aki rádöbben, hogy magára hagyottan áll ebben a világban, amelynek szempontjából teljesen mindegy, hogy él-e, hal-e. A szörnyek - a hideg kozmosz megszemélyesítései az írói síkon - valójában abszolút közönyösek; az egyes ember - sőt, az egész emberi faj - semmiféle jelentőséggel nem bír számukra. És persze éppen ez bennük az iszonyatos; sokkalta iszonyatosabb, mint bármiféle szimpla gonoszlélek a keresztény kultúrkör naivan kétosztatú hiedelemvilágából. Szándékunk az volt, hogy sorozatunkkal Lovecraft irodalmi munkásságáról nyújtsunk hiteles és átfogó képet. Jelen összeállításunk az első darabja annak a háromkötetes gyűjteménynek, mellyel a színvonalas és áttekinthető Lovecraft-összkiadás hiányát kívánjuk pótolni, remélhetőleg az olvasóközönség megelégedésére.

Mezi Lovecraftovy nejzajímavější práce patří povídky z období, kdy byl trýznivou finanční situací nucen psát pro jiné, ať už jako utajený, anonymní autor, přepisovatel nebo přiznaný spolutvůrce, vesměs rozvíjející náměty a leckdy i sny platících zákazníků. I do všech těchto děl se však otiskovaly jeho svébytné vize a styl a občas se do nich vkradly děsivé bytosti z jeho slavného panteonu. S. T. Joshi, známý znalec a badatel autorova díla, ty nejlepší spolupráce a revize sebral do dvousvazkového vydání, v němž jsou všechny povídky opatřeny zasvěcenými poznámkami a komentáři a uvedeny do souvislosti se zbytkem Lovecraftovy tvorby. Výsledkem je dvousvazkový soubor, jenž jistě potěší všechny příznivce tohoto klíčového představitele moderního hororu. Patrně nejslavnějším textem tohoto prvního svazku je novela „Pod pyramidami“, kterou Lovecraft napsal pro iluzionistu Harryho Houdiniho. Neméně proslulá, byť poněkud neblaze, je morbidní povídka „Milovaní mrtví“. A v povídce „Yigova kletba“ se poprvé objevuje hadí božstvo Yig, které figuruje v dalších Lovecraftových revizích a proniklo i do jeho autorské tvorby a děl jeho četných následovníků.