Maja Lunde

A Télapóról, a húsvéti nyúlról és a fogtündérről mindenki hallott már. De a névhozó Névmanóról nem sokan, pedig minden gyereknek ő ad nevet. Bizonyára azért nem ismerik, mert nagyon visszahúzódó. A tenger és az ég közötti résben él. A kertjében nyílnak a névvirágok, és mindennap útnak indul, hogy világszerte eljuttassa az újszülötteknek szánt neveket. Az élet békésnek és biztonságosnak tűnik, ám egy nap rettenetes dolog történik: egy újszülöttnek rossz nevet akarnak adni. Névmanónak közbe kell lépnie, és olyat tennie, amitől nagyon fél. Maja Lunde és Hans Jorgen Sandnes szép és hangulatos könyve kitűnő ajándék gyermekvárás idején, keresztelőre vagy névadó ünnepségre, és minden gyereknek, aki kíváncsi, hogyan kapta a nevét

Longyearbyen, rok 2110. Hlboko v horách na severe sa nachádza úložisko semien rastlín zo všetkých kútov sveta. Tommy vyrastá v drsnom prostredí Špicbergov s dvoma bratmi, pre ktorých by urobil čokoľvek, a so starou mamou, správkyňou úložiska. Prežiť kúsok južne od severného pólu je náročné, no malé spoločenstvo ľudí si tam našlo svoj spôsob existencie – pred mnohými rokmi prerušili kontakt s inými krajinami a žijú v súlade s prírodou. V tom istom čase, ďaleko od nich, žije Tao zo spomienok na svojho syna Wei-Wena, ktorého stratila pred dvanástimi rokmi. Dni jej plynú rovnako, otupne a smutno. Tao hladuje, tak ako ostatní ľudia žijúci v biednom a spustošenom prostredí, z ktorého dávno zmizla väčšina rastlinných druhov. Všetko sa však zmení v deň, keď ju požiadajú, aby viedla expedíciu na sever. Cieľom výpravy sú Špicbergy a úložisko semien. Záverečný diel románového cyklu Maje Lunde o klimatických zmenách. Publikáciu z verejných zdrojov podporil Fond na podporu umenia.

Longyearbyen rok 2110. Hlboko v horách na severe sa nachádza úložisko semien rastlín zo všetkých kútov sveta. Tommy vyrastá v drsnom prostredí Špicbergov s dvoma bratmi, pre ktorých by urobil čokoľvek, a so starou mamou, správkyňou úložiska. Prežiť kúsok južne od severného pólu je náročné, no malé spoločenstvo ľudí si tam našlo svoj spôsob existencie - pred mnohými rokmi prerušili kontakt s inými krajinami a žijú v súlade s prírodou. V tom istom čase na druhom konci sveta žije Tao zo spomienok na svojho syna Wei-Wena, ktorého stratila pred dvanástimi rokmi. Dni jej plynú rovnako, otupne a smutno. Tao hladuje, tak ako ostatní ľudia žijúci v biednom a spustošenom prostredí, z ktorého dávno zmizla väčšina rastlinstva. Všetko sa však zmení v deň, keď ju požiadajú, aby viedla expedíciu na sever. Cieľom výpravy sú Špicbergy a úložisko semien. Záverečný diel románového cyklu Maje Lunde o klimatických zmenách. Publikáciu z verejných zdrojov podporil Fond na podporu umenia.

Je jún a tohoročné letné prázdniny budú iné ako všetky ostatné. V krajine, kde žije Tobias, sa konečne skončila strašná vojna, a zatiaľ čo dospelí pracujú, deti pošlú cez leto na vidiek. Tobias dúfa, že sa dostane na gazdovský dvor, kde je maslo, mlieko a prívetiví ľudia, namiesto toho však skončí ďaleko na skalnom výbežku nad morom u nevrlej a málovravnej rybárky Lothe. Jedného dňa Tobias objaví v Lothinom dome zatvorenú izbu plnú záhadných kresieb. V Tobiasovi sa prebudí zvedavosť a čoskoro začne rozpriadať staré tajomstvo. Kto bolo dieťa, ktoré kedysi žilo v dome? Čo sa stalo v požiarom zničenom majáku na vrchole útesov? A kto je Vládkyňa vetra? Maja Lunde a Lisa Aisato nadväzujú na knižné hity Snehová sestra a Strážkyňa slnka príbehom Vládkyňa vetra, ktorý je vhodný pre deti aj dospelých a prináša celoročné leto s príchuťou slaného mora, škrekotu čajok, lesných jahôd a večného priateľstva.

MINDEN KALANDKEDVELŐ OLVASÓNAK, 5-TŐL 100 ÉVES KORIG! Maja Lunde Norvégia egyik legtöbbet olvasott szerzője, mind felnőtteknek, mind gyerekeknek és fiataloknak ír könyveket. Felnőtteknek szánt első regénye, A méhek történetet egy csapásra meghódította világot. A sorozatot a Kékséggel és Az utolsó vadlovakkal folytatta. Emellett megírta a Hónővér című világsikert, amelyet Lisa Aisato illusztrált. Ennek különálló folytatása A Nap őrzője. Ebben a könyvben a nálunk is nagyon népszerű Maja Lunde az egyik legszebb norvég mesét, a Fehér Mancs, Valemon királyt teremtette újra képregény formájában, a neves norvég illusztrátor, Hans Jorgen Sandnes csodálatos rajzaival. A kalandvágyó Liv szokás szerint elszökött a tanyáról, hogy kihúzza magát a munka alól, és az erdőben a kis állatbarátaival tölti az idejét. Hirtelen megzörrennek a bokrok, és ágak reccsennek. Mielőtt Liv bármit tehetne, hatalmas, fehér medve terem előtte. Eközben a távolban egy boldogtalan királynő az egyre jobban sorvadozó birodalmán uralkodik. Elátkozta Fehér Mancsot és a természetet. Amikor Liv találkozik a medvével, a gonoszság már nem jár messze, és a lánynak kemény küzdelmet kell folytatnia Fehér Mancs, a szeretet és a világ megmentéséért. Hans Jorgen Sandnes illusztrátor, animációs és rajzfilmes alkotó. Jorn Lier Horsttal készítette a közkedvelt 2. számú nyomozóiroda című sorozat darabjait. Alf Proysen és Anne-Cath. Vestly kulturális örökségét is illusztrálta és animálta. Ő írta és illusztrálta a Krypto című képregényt, amelyből eddig öt könyv készült. A Sandnes Media stúdió kreatív igazgatójaként Ann-Kristin Lie-vel, Jon Lovasszal, Lars Thorsennel és Hanne Magnussennel együtt alkotta meg a Fehér Mancs képi világát.

Longyearbyen, rok 2110: Daleko na severu se hluboko v hoře skrývá úložiště semen sesbíraných ze všech koutů světa. V nehostinné a drsné špicberské krajině se vytvořilo malé společenství, které se snaží žít v souladu s přírodou a bez kontaktu s jinými lidmi. Jeho součástí jsou i dospívající chlapec Tommy, jeho otec, dva mladší bratři a babička Louise, strážkyně semenné banky. Pak ale Longyerbyen postihne nečekaná katastrofa, kterou přežijí jen Tommy s bratry a babičkou a dvě dívky, sestry Runa a Ráchel. Ve špicberské pustině tak zůstává pouhých šest lidí – v rukou však drží poklad, o němž se svět domnívá, že je navždy ztracený.V téže době se na území bývalé Číny Tchao zaobírá vzpomínkami na zemřelého syna Wej-wena, kterého ztratila před dvanácti lety. Cítí se otupělá a osamělá, všechny dny jí připadají stejné. Navíc podobně jako zbytek národa hladoví, neboť lidé přírodu poškodili natolik, že řada rostlinných i živočišných druhů úplně vymizela. Vtom přichází nabídka zúčastnit se expedice na sever. Cílem jsou Špicberky a úložiště semen. Osudy Tchao a Tommyho, dvou zcela odlišných lidí se zcela odlišnými cíli, se tak brzy propojí.

Longyearbyen, rok 2110: Daleko na severu se hluboko v hoře skrývá úložiště semen sesbíraných ze všech koutů světa. V nehostinné a drsné špicberské krajině se vytvořilo malé společenství, které se snaží žít v souladu s přírodou a bez kontaktu s jinými lidmi. Jeho součástí jsou i dospívající chlapec Tommy, jeho otec, dva mladší bratři a babička Louise, strážkyně semenné banky. Pak ale Longyerbyen postihne nečekaná katastrofa, kterou přežijí jen Tommy s bratry a babičkou a dvě dívky, sestry Runa a Ráchel. Ve špicberské pustině tak zůstává pouhých šest lidí – v rukou však drží poklad, o němž se svět domnívá, že je navždy ztracený. V téže době se na území bývalé Číny Tchao zaobírá vzpomínkami na zemřelého syna Wej-wena, kterého ztratila před dvanácti lety. Cítí se otupělá a osamělá, všechny dny jí připadají stejné. Navíc podobně jako zbytek národa hladoví, neboť lidé přírodu poškodili natolik, že řada rostlinných i živočišných druhů úplně vymizela. Vtom přichází nabídka zúčastnit se expedice na sever. Cílem jsou Špicberky a úložiště semen. Osudy Tchao a Tommyho, dvou zcela odlišných lidí se zcela odlišnými cíli, se tak brzy propojí.

Maja Lunde emberről és természetről szóló nagy ívű regényeivel az egész világot meghódította. A méhek története és a Kékség című nemzetközi sikerek után most a tetralógia harmadik könyvével tér vissza, hogy megrázó képet fessen az egyén, a társadalom és az ökoszisztéma sérülékenységéről. Az utolsó vadlovak a világ egyetlen igazi vadlófajának történetét beszéli el, azét, amelyet franciaországi barlangok falára festettek fel, amely évszázadokon át a mongol sztyeppéken élt, és amely a 20. századra kipusztult, csak európai állatkertekben és rezervátumokban maradt belőle. A három idősíkon futó történetben a szentpétervári zoológus, Mihail az 1880-as években Mongóliába utazik a kihaltnak hitt lovak nyomát kutatni, az állatorvos Karin a Szovjetunió összeomlása után azon munkálkodik, hogy az időközben megtalált vadlovakat visszatelepítse a sztyeppékre, Eva pedig 2064-ben azért küzd, hogy továbbra is egy felszámolt norvégiai rezervátumban lakhasson, miközben körülötte darabokra hullik a világ. Az élet nem mehet tovább úgy, mint addig, sem az emberek, sem az állatok számára.

Lilja a gyermekkor és a kamaszkor határán nagy változásokon megy keresztül, de körülötte a természet olyan eseménytelen, mint mindig. A lány csak halványan emlékszik a ragyogó Napra, az általa ismert világ esőtől nehéz és sötét. A vizes földben semmi sem nő, az örök félhomályban egyetlen növény sem érzi jól magát. Lilja árva, a nagyapjával él, aki zöldségekkel látja el a falut. A nagypapa egy nap otthon felejti az uzsonnáját, és amikor Lilja utánaszalad az üvegházhoz, észrevesz valamit, ami mindent megváltoztat. Titkos ösvényt pillant meg, amely az erdőbe vezet, ahová gyerekek nem mehetnek. A kíváncsi Lilja azonban a többi gyerekkel ellentétben elfojtja a félelmét, és egyedül elindul az ösvényen. Odabent, a sötét fatörzsek között egy másik, virágzó világot fedez fel, ahol hatalmas kaland vár rá. Szembe kell néznie legnagyobb félelmével, ugyanakkor szeretetet és boldogságot is talál ott - és nem utolsósorban a tavasz reményét. A norvég Maja Lunde-Lisa Aisato szerzőpáros magyarul is nagy sikert aratott Hónővér c. könyve után az A Nap őrzője is csodálatos mese gyerekeknek és felnőtteknek.

The sensational new novel from the author of The History of Bees Translated into 36 languages, winner of the Norwegian Bookseller's Prize, and the most successful Norwegian author of her generation, Maja Lunde returns with a heart-wrenching tale, set in the distant past and the dystopian future, about extinction and survival, family and hope. Mikhail lives in Russia in 1881. When a skeleton of a rare wild horse is brought to him, the zoologist plans an expedition to Mongolia to find the fabled Przewalski horse, a journey that tests not only his physicality, but his heart. In 1992, Karin, alongside her troubled son Mathias and several Przewalski horses, travels to Mongolia to re-introduce the magnificent horses to their native land. The veterinarian has dedicated her life to saving the breed from extinction, prioritizing the wild horses, even over her own son. Europe's future is uncertain in 2064, but Eva is willing to sacrifice nearly everything to hold onto her family's farm. Her teenage daughter implores Eva to leave the farm and Norway, but a pregnant wild mare Eva is tending is about to foal. Then, a young woman named Louise unexpectedly arrives on the farm, with mysterious intentions that will either bring them all together, or devastate them one by one. Spanning continents and centuries, The Last Wild Horses is a powerful tale of survival and connection-of humans, animals, and the indestructible bonds that unite us all. Translated from the Norwegian by Diane Oatley

Maja Lunde emberről és természetről szóló nagy ívű regényeivel az egész világot meghódította. A méhek története és a Kékség című nemzetközi sikerek után most a tetralógia harmadik könyvével tér vissza, hogy megrázó képet fessen az egyén, a társadalom és az ökoszisztéma sérülékenységéről. Az utolsó vadlovak a világ egyetlen igazi vadlófajának történetét beszéli el, azét, amelyet franciaországi barlangok falára festettek fel, amely évszázadokon át a mongol sztyeppéken élt, és amely a 20. századra kipusztult, csak európai állatkertekben és rezervátumokban maradt belőle. A három idősíkon futó történetben a szentpétervári zoológus, Mihail az 1880-as években Mongóliába utazik a kihaltnak hitt lovak nyomát kutatni, az állatorvos Karin a Szovjetunió összeomlása után azon munkálkodik, hogy az időközben megtalált vadlovakat visszatelepítse a sztyeppékre, Eva pedig 2064-ben azért küzd, hogy továbbra is egy felszámolt norvégiai rezervátumban lakhasson, miközben körülötte darabokra hullik a világ. Az élet nem mehet tovább úgy, mint addig, sem az emberek, sem az állatok számára.

Historie včel líčí první skromný pokus člověka o zkrocení včel, přes běžné průmyslové zemědělství až do budoucnosti, kde včely už vymřely. Součástí jsou tři příběhy o vztazích mezi rodiči a dětmi a o lidské zranitelnosti. William je zklamaný biolog a obchodník s osivem, žijící v Anglii roku 1852. Právě se chystá postavit zcela nový typ úlu, který jemu i jeho dětem zajistí čest a slávu. George je včelař, žijící v USA roku 2007, a jeho farma bojuje o přežití. On ale doufá, že jeho syn bude pro farmu spásou. Tao žije v budoucnosti v Číně, v době, kdy již včely vyhynuly. Pracuje na ručním opylování. Víc než cokoli jiného chce svému synovi zajistit vzdělání, aby měl lepší život, než je ten její. Historie včel je román o vyhynutí včel. Všechny tři příběhy se navzájem prolínají, setkává se zde minulost, přítomnost i budoucnost.

William je zklamaný biolog a obchodník s osivem, žijící v Anglii roku 1852. Právě se chystá postavit zcela nový typ úlu, který jemu i jeho dětem zajistí čest a slávu. George je včelař, žijící v USA roku 2007 a jeho farma bojuje o přežití. On ale doufá, že jeho syn bude pro farmu spásou. Tao žije v budoucnosti v Číně, v době, kdy již včely vyhynuly. Pracuje na ručním opylování. Víc než cokoli jiného chce pro svému synovi zajistit vzdělání, aby měl lepší život, než je ten její. Historie včel je román o vyhynutí včel. Všechny tři příběhy se navzájem prolínají, setkává se zde minulost, přítomnost i budoucnost. Získal Cenu norských knihkupců a stal se velmi rychle bestsellerem.

Tretia časť úspešného cyklu nórskej autorky Maje Lunde o tom, ako človek ovplyvňuje život na Zemi. Kôň Przewalského je jediný žijúci zástupca vyhynutého koňa divého. Ľuďom sa ho podarilo zachrániť vďaka chovu v zajatí a neskôr ho vrátili späť do jeho prirodzeného prostredia, do mongolských stepí. Ruský zoológ Michail koncom 19. storočia cestuje do Mongolska, aby odtiaľ priviezol divé kone do svojej zoologickej záhrady. Nemecká veterinárka Karin sa začiatkom deväťdesiatych rokov usiluje o návrat divých koní do ich prirodzeného prostredia a nórska statkárka Eva so svojou dospievajúcou dcérou bojujú nielen o prežitie v bývalom zoologickom parku na východe Nórska, no usilujú sa zachrániť aj posledné dva jedince vzácneho plemena. Láska ku koňom si však pýta svoju daň.

Tretia časť úspešného cyklu nórskej autorky Maje Lunde o tom, ako človek ovplyvňuje život na Zemi. Kôň Przewalského je jediný žijúci zástupca vyhynutého koňa divého. Ľuďom sa ho podarilo zachrániť vďaka chovu v zajatí a neskôr ho vrátili späť do jeho prirodzeného prostredia, do mongolských stepí. Ruský zoológ Michail koncom 19. storočia cestuje do Mongolska, aby odtiaľ priviezol divé kone do svojej zoologickej záhrady. Nemecká veterinárka Karin sa začiatkom deväťdesiatych rokov usiluje o návrat divých koní do ich prirodzeného prostredia a nórska statkárka Eva so svojou dospievajúcou dcérou bojujú nielen o prežitie v bývalom zoologickom parku na východe Nórska, no usilujú sa zachrániť aj posledné dva jedince vzácneho plemena. Láska ku koňom si však pýta svoju daň.

Temné tajomstvá, utajené údolie, statočné dievča. Lily pomaly dospieva a naplno si uvedomuje, že žije v neprirodzenom svete. Dni trávi v gumákoch a pršiplášti, do nitky premočená, hladná a osamelá. Matne si spomína na láskavý dotyk teplých lúčov, ktoré sa jedného dňa vytratili spolu so žiarivým slnkom. Odvtedy dedinu sužuje nepreniknuteľná hmla a nekončiaci dážď. Raz však Lily nájde zakázanú cestu do slnečného údolia a rozhodne sa uväznené slnko oslobodiť. Musí zvíťaziť nad Strážkyňou slnka, ktorá skrýva temné tajomstvo. Tajuplný príbeh odvážneho dievčatka je tak trochu detektívka, lebo Lily musí vypátrať, kto a prečo slnko uväznil. Autorka si v Strážkyni slnka rovnako ako v Snehovej sestre všíma hlboké ľudské emócie, ktoré ovplyvňujú naše konanie a zmýšľanie, hoci niekedy aj nesprávnym smerom. Tentoraz hovorí o pomste, ktorá k ničomu nevedie a nič nevyrieši, veď hlbokú bolesť možno pochopiť a vyliečiť jedine láskou. Po zimnom príbehu prináša Maja Lunde jarný, plný fantázie a severského kúzla. Detskí čitatelia sa už teraz môžu tešiť na jej letný a jesenný príbeh.