Imre Magyari

Párizs logikus. Itt Napoleon májfoltos, tömzsi ökle tört egy sugárutat, az eliziumit; itt Haussmann báró akart messzebb látni; itt meg Le Corbusier tervez éppen valamit. Körző, értelem es ízlés nyoma mindenfelé; logikus szépség; mindig felemelő, lenyűgöző; olyan, mint egy jéghideg következetességgel fogalmazott igazság. Ez a két város maradt a világon, felülmúlhatatlanul: Róma es Párizs. Márai Sándor: Európa elrablása D. Magyari Imre Párizs-kalauza méltó párja nagy sikerű Bécs-könyvének: a város régi rajongójaként könnyed stílusban avatja be olvasóit annak számtalan titkába. Együtt kószálva vele a Szajna bal partjának es a jobb partjának törtenelmi negyedeiben - például a Szent Lajos-szigeten, az Eiffel-torony környékén, a Champs-Elysées-n vagy a Montmartre-on - a francia kultúra kimeríthetetlen tárháza tárul fel előttünk. Mesél nekünk régi sanzonokról, szalonokról és emberekről - többek közt XIV. Lajosrol, Moliere-ről, Montesquieu-ről, Apollinaire-ről es az egzisztencialistákról- oda-odakacsintva az olvasóra, amikor párhuzamok sejlenek fel a mával. A könyvben minduntalan feltűnnek a városban hosszabb-rövidebb időre menedéket találó magyarok is - szellemi jelenlétük különösen otthonossá teszik számunkra D. Magyari Imre Párizsát.

D. Magyari Imre egyéni hangú Bécs-kalauza a városhoz fűződő szerelmének titkairól vall, sok-sok randevújuk elbűvölő emlékeiről, legyen szó a Kärntner Straßéról, Freud lakásáról, a Naschmarktról, a Stephansdomról, Grinzingről, Sissyről avagy színházakról, filmekről és a nagy bécsi muzsikosokról. Ideoda kalandozva múlt és jelen között óhatatlanul szó esik Magyarországról is, hisz a volt császárváros megannyi szállal kötődik az egykori birodalom másik feléhez. Bécsben egy magyar eleve otthonosan érezheti magát - pláne, ha kézen fogják, és megmutatják neki a mélyben húzódó szálakat és a felszíni összecsengéseket: épp ezt teszi a szerző mindvégig élvezetes és lebilincselő könyvében.

Párizs logikus. Itt Napoleon májfoltos, tömzsi ökle tört egy sugárutat, az eliziumit; itt Haussmann báró akart messzebb látni; itt meg Le Corbusier tervez éppen valamit. Körző, értelem es ízlés nyoma mindenfelé; logikus szépség; mindig felemelő, lenyűgöző; olyan, mint egy jéghideg következetességgel fogalmazott igazság. Ez a két város maradt a világon, felülmúlhatatlanul: Róma es Párizs. Márai Sándor: Európa elrablása D. Magyari Imre Párizs-kalauza méltó párja nagy sikerű Bécs-könyvének: a város régi rajongójaként könnyed stílusban avatja be olvasóit annak számtalan titkába. Együtt kószálva vele a Szajna bal partjának es a jobb partjának törtenelmi negyedeiben - például a Szent Lajos-szigeten, az Eiffel-torony környékén, a Champs-Elysées-n vagy a Montmartre-on - a francia kultúra kimeríthetetlen tárháza tárul fel előttünk. Mesél nekünk régi sanzonokról, szalonokról és emberekről - többek közt XIV. Lajosrol, Moliere-ről, Montesquieu-ről, Apollinaire-ről es az egzisztencialistákról- oda-odakacsintva az olvasóra, amikor párhuzamok sejlenek fel a mával. A könyvben minduntalan feltűnnek a városban hosszabb-rövidebb időre menedéket találó magyarok is - szellemi jelenlétük különösen otthonossá teszik számunkra D. Magyari Imre Párizsát.