György Majtényi

A Kádár-korszak névadója, Kádár János 1956 novemberétől 1988 tavaszáig, tehát több mint harminckét éven át irányította az országot. A háttérben szinte mindig ott állt mögötte a felesége: Tamáska Mária, aki nagy hatással bírt férjére és a kor politikájára. Majtényi György hiánypótló, főképp levéltári kutatásokon alapuló műve az első titkáré mellett az ő alakját és közös életük négy évtizedének mindennapjait eleveníti meg. Ki volt Tamáska Mária? Hogyan ismerte meg az ifjú Kádár (akkor még Csermanek) Jánost a kommunista mozgalomban, és később milyen érzelmek örvénylettek közöttük? Miképp érezte magát az asszony a pápánál a Vatikánban, s miért szólította egyszer levelében "elvtársnak" a férjét? Hogyan befolyásolta személyisége az ország vezetőjének magatartását és a Kádár-korszak politikáját? Milyen volt az agg házaspár élete a kommunista rezsim végnapjaiban, és miként alakult Kádár özvegyének sorsa a kilencvenes évek elején? Többek között ezekre a kérdésekre is megpróbál válaszolni a Befejezetlen múlt című sorozat legújabb kötete.

Hol lakott és hogyan élt Rákosi Mátyás, Nagy Imre vagy Kádár János? Milyen autókkal jártak a kommunista funkcionáriusok? Ki lőtte a legtöbb fácánt, és ki zsákmányolt közülük elefántot? Hova vezettek külföldi útjaik? Hogyan éreztek és gondolkodtak a letűnt kor politikusai? Majtényi György műve lebilincselő olvasmány, ám nem anekdotagyűjtemény, hanem hiánypótló társadalomtörténeti munka. Huszadik századi történelmünk egy mostanáig ismeretlen fejezetét beszéli el. A második világháború után a kommunista pártvezetők megismerték, és hamar megszerették a Horthy-kori elit életét: a villákat, az autókat, a vadászatot, az utazást. Emellett új szokásokat is meghonosítottak, előszeretettel mutatkoztak munkások társaságában, és nagyon szerették a focit.

Hogyan ?lőtte le Kázmért, a medvét, Horthy Miklós? Miképp vitte be Brezsnyev elvtársat a susnyásba egy sebzett vadkan? Kikkel vadászott Horthy Miklós, Rákosi Mátyás és Kádár János? Kik cserkeltek József főherceg egykori vadászterületén a szocializmusban, és ki birtokolja a rezervátumot ma? Az elmúlt száz évben melyik magyar politikus lőtte a legnagyobb bakot? Kádár János vagy Semjén Zsolt rendezett-e jobb vadászati kiállítást? Az elmúlt száz év során Magyarország megannyi politikai, történelmi változáson esett át. Rendszerek, korszakok, ideológiák és vezetők jöttek-mentek, cserélődtek. Mégis létezik valami, ami összeköti egymással a Horthy-korszakot, a szocializmust és a rendszerváltás utáni időszakot: a hatalmi elit öröknek tetsző vadászszenvedélye. Hazánkban a vadászat nem csupán úri passzió, hanem több annál. Magyarországon számos erdő és tisztás vált fontos döntések és bizalmas megbeszélések színterévé sorsfordító történelmi pillanatokban. Miért vadásznak minden korban a politikusok? Miként alakította a politikai döntéseket az elit vadászszenvedélye? Hogyan befolyásolta mindez az emberek sorsát Magyarország elmúlt száz évében?Majtényi György könyve a hatalmasok vadászatainak legrejtettebb titkait tárja elénk történészi alapossággal, ám mégis olvasmányos formában. Korábban ismeretlen és izgalmas történetekkel találkozunk vadászokról, hajtókról, medvékről, őzekről és szarvasokról. Az olvasó Magyarország elmúlt száz évének történelmét egy vadászpuska távcsövén keresztül is megismerheti a kötet lapjain – úgy, ahogy azt politikus-vadászaink látták. A szerző ugyanakkor nem hallgatja el az áldozatok szempontjait sem.

Közelmúltunk történelmét, sőt a jelenünket sem lehet megérteni, ha nem ismerjük a Kádár nevével fémjelzett évtizedeket. Kádár János harminckét éven át állt az ország élén. Ilyen hosszú ideig csak kevés történelmi személyiség határozhatta meg Magyarország sorsát a modern korban. Kádár alakja talán ezért is foglalkoztatja mind a mai napig a közvéleményt, és ezért tartozhat a legnépszerűbb múlt századi magyar politikusok közé. Vannak, akik rajongtak érte, ám legalább ekkora azok tábora, akik véreskezű diktátornak, hazaárulónak tartják. Majtényi György történész korabeli fotókkal illusztrált kötetében olvasmányos stílusban, ugyanakkor tudományos alapossággal mutatja be a Kádár-kor és a "legvidámabb barakk" valóságát, valamint a Kádárhoz kapcsolódó legendákat és mítoszokat.

Miután Németország 1939-ben lerohanta Lengyelországot, kitört a történelem legtöbb áldozatot követelő háborúja. Kövesd végig, hogyan zajlottak az események! Ismerkedj meg a konfliktus kulcsszereplőivel! Fedezd fel, hogyan változtatta meg a háború a világot! Megdöbbentő adatok, részletes térképek, színes grafikák és archív fotók sokasága segít eligazodni a tragikus korszak eseményeiben.

Egy vezető, akinek kultuszát épp a kultusz látszólagos hiánya teremti meg. Egy diktátor, akinek az a célja, hogy olyan politikusnak lássák, aki semmiben sem különbözik az egyszerű, hétköznapi emberektől. Sikerét és uralmának legitimálását éppen ez a szerep hozza meg, ez különbözteti meg elődjétől és általában a kommunista diktátoroktól. A Kádár János életéről és mindennapjairól szóló kötet új szempontból, a Kádár-kultusz működésének logikája mentén mutatja be a hatalom éveit. Az 1956-os forradalom leverése után az ország egyik leggyűlöltebb embere volt Kádár, hogyan sikerült mégis átformálnia ezt a képet néhány év leforgása alatt? Milyen technikával érte el, hogy a róla alkotott kép megváltozzon és az ellenséget az emberek inkább láthatatlan erőkben vagy a külső, megszálló hatalomban keressék? Majtényi György levéltári forrásokat, elsősorban a még alig kutatott Kádár-hagyatékot, magániratokat és interjúkat felhasználva elemzi a korszakot. A gazdag fotóanyag nagyobb részben magánszemélyektől, pl. vadászoktól, séfektől, fotósoktól és olyan kortársaktól származik, akik annak idején személyes kapcsolatba kerültek a pártvezetővel, és a közös képeket, emlékeiket róluk relikviaként megőrizték.

A cigányok magyarországi történelme az elnyomás és a kirekesztés históriája. Egységes történelem ez, történetek nélkül, amelyet sokáig az államhatalom, a többség szemszögéből láttunk. Az újabb kutatások ebbe az egyoldalú elbeszélésbe emelik be a romák saját történeteit, rámutatva a történelmi igazságtalanságokra. Megjeleníthetők-e másoknak is a szempontjai, vagy csak a mindenkori hatalomé? Majtényi Balázs és Majtényi György könyve 1945-től a 2010-es kormányváltásig követi nyomon az egymást váltó rendszerek és korszakok cigánypolitikáját. Elemzi a cigányságról szóló diskurzust: megmutatja a folyamatosságot és a változást. Nyomasztó képekben peregnek le előttünk az események: igazságtalanok a hivatalos dokumentumok és szomorúak a személyes emlékek. A szerzők szerint azonban ez a kép nem teljes, és végleges sem lehet. Megérthető és megváltoztatható-e a közös történelem? Lehetséges-e másik emlékezet? És végül, hová vezet az út?