Benjamin Makovecz

A természet feltalálója szerzőjétől A 18-19. század fordulójának Jénájához csak az ókori Athén vagy az Erzsébet-kori London mérhető – szellemi utórezgéseinek máig érezni a hatását! Földényi F. László Jéna, 1790-es évek. Forradalom. Az álmos német egyetemi városban nem katonák, politikusok, népvezérek lázadnak, hanem költők, drámaírók, filozófusok és tudósok. A jénai irodalmi élet vezéralakja Caroline, egy lenyűgözően szabad szellemű nő. Andrea Wulf Lázadó szellemek című könyve Goethe, Schiller, Novalis, Humboldt, Fichte, Schelling és a Schlegel testvérek történetét eleveníti meg szerelmeiken, radikális vitáikon, sikereiken és veszteségeiken keresztül. Wulf láttató erővel kelti életre a máig ható gondolkodókat, az irodalom- és tudománytörténet hőseit, vágyaikat, árulásaikat, akarnokságukat vagy éppen törékenységüket. A kötet határozott állásfoglalás amellett, hogy a világot a szabad gondolkodás viszi előre. Andrea Wulf (1967) történész, író. Újdelhiben született, Németországban nőtt fel, a tanulmányait Angliában fejezte be, ott is él. Ismeretterjesztő könyvei világszerte óriási népszerűségnek örvendenek. Ír többek között a The New York Times, a The Atlantic és a The Guardian számára, előadásokat tart Angliában, Németországban és az Egyesült Államokban. A természet feltalálója című kötete 15 nemzetközi díjat nyert, három évig szerepelt a német bestsellerlistán, a The New York Times pedig 2015 tíz legjobb könyve közé választotta. A szerzőtől kiadónknál megjelent A természet feltalálója (2017), 2026-ban pedig érkezik A Vénusz nyomában című kötet.

„Az Éva annak bizonyítéka, hogy a tudomány is képes felkavaró olvasmányélményt nyújtani.” – Szécsi Noémi Hogyan alakította a női test felépítése az emberi evolúciót? Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak? Miért nagyobb a nőknél az Alzheimer-kór kialakulásának veszélye? Miért jobb tanulók a lányok a fiúknál? Előreviszi-e a szexizmus az evolúciót? Könyvében Cat Bohannon határtalan kíváncsisággal járja végig az emberiség elmúlt 200 millió évét, bemutatja a női nem fejlődésével foglalkozó tudományos kutatások eredményeit: „A nagy összképbe bele kell illesztenünk a női testet is. Komoly kárt szenved a modern orvostudomány, a neurobiológia, a paleoantropológia, de még az evolúcióbiológia tudománya is, ha nem veszünk tudomást arról, hogy az emberek fele részének emlői vannak.” Az Éva az emberi történelem átfogó revíziója, szükséges korrekció egy olyan világ számára, amely sokáig elsősorban a férfitestre összpontosított. Teljesen megváltoztatja azt, amit tudni vélünk az evolúcióról és arról, hogy a Homo sapiens miképpen válhatott ilyen sikeressé a Földön. A kutatók többsége még mindig nincs tekintettel arra, hogy a női test különbözik a férfitesttől, ugyanakkor csendes forradalom van készülőben a női nem, a nőiség tudományában. Az utóbbi másfél évtizedben számos szakterület kutatói fedeztek föl elképesztő dolgokat azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent nőnek lenni – milyen az, ha valaki úgy alakult ki, mint mi, hogy a szervezetének olyan jellegzetességei vannak, mint a miénknek –, és miként lehet változtatni azon, ahogy magunkról és a fajunkról mint egészről gondolkodunk. Cat Bohannon 2022-ben doktorált a Columbia Egyetemen, ahol a narratíva és a megismerés evolúcióját tanulmányozta. Tanulmányai jelentek meg a Scientific American, a Science, a The Best American Nonrequired Reading és a The Georgia Review című folyóiratokban, valamint a The Story Collidernél. Ez az első könyve. Párjával és két gyermekükkel az Egyesült Államokban él.

Új, átdolgozott kiadás Születés, szex és halál - minden, ami az élet szempontjából lényeges. DAILY TELEGRAPH David Attenborough nagy sikerű könyv- és filmsorozatának harmadik, átdolgozott zárókötete az állatok viselkedésével, a zoológia egyik legizgalmasabb területével foglalkozik. Az első kötet, az Élet a Földön középpontjában az állatok evolúciója állt, a második, Az élő bolygó pedig azt vizsgálta, hogyan alkalmazkodnak az állatok a különböző élőhelyekhez. Az élet erőpróbái csupa dráma és akció - a ragadozók elleni küzdelem, a táplálékszerzés, a viaskodás a vetélytársakkal, a párválasztás, a párzás megannyi viszontagsága. Miközben minden állat arra törekszik, hogy átörökítse a génjeit a következő nemzedék számára, nehézségek sokaságával szembesül. A kihívásokra adott válaszok változatosak, néha egészen meghökkentőek - és az ember számára meglehetősen ismerősek, hiszen mi magunk is hasonló erőpróbáknak vagyunk kitéve. "A baglyok fiókái a ragadozó madarak többségéhez hasonlóan nem egyszerre kelnek ki; az első jelentősen erősebb és mohóbb lehet a későbbieknél. Amikor a szülők megérkeznek a táplálékkal a fészekhez, ez a fióka félrelöki a kisebbeket, és elsőként jut az ennivalóhoz. Ha ebben az időszakban bőséges a zsákmány, minden fióka jóllakhat, de mostohább körülmények között a legkisebb éhen marad, és hamarosan elpusztul; csenevész kis testét a többiek azonnal felfalják, így nem vész kárba a hús."

A Földön mindenütt van élet. A sarkvidéken és a sivatagban, az óceánok mélyén és a felhők felett, erdőségekben és síkságokon, sőt még a vulkáni bazalt kietlen lejtőin is élő szervezetek közösségei tanultak meg együttműködni az életben maradásért. A különféle élőhelyekhez való alkalmazkodás olykor rendkívüli lényeket szült: sétáló halakat, repülő kígyókat, röpképtelen madarakat, kannibál ebihalakat. Az élő bolygó az Élet a Földön után David Attenborough úttörő filmsorozat- és könyvtrilógiájának a második kötete. A gazdagon illusztrált, az ökológia és a biológia legfrissebb eredményeivel kiegészített új, átdolgozott kiadás jelenünk égető kérdéseiről is szól: a klímaváltozásról, a környezetszennyezésről, a tömeges kihalások témaköréről. ,,Az óriáscápa nyolc méter hosszúra és akár négy tonna súlyúra is megnő, a szűrőin ezer tonna vizet képes átáramoltatni egyetlen óra alatt. Legföljebb öt kilométeres sebességgel halad, vagyis olyan lassan, hogy akik találkoznak egy-egy példánnyal, azt hiszik, a napsütötte felszínen lustálkodik, holott teljes sebességgel úszva buzgón táplálkozik."

Johannes Kepler (1571-1630) a történelem egyik legnagyszerűbb csillagásza, a tudomány megújulásának egyik vezéralakja volt, azt azonban kevesen tudják róla, hogy 1615-ben, amikor karrierje csúcsán állt, az édesanyját, Katharina Keplert boszorkánysággal vádolták meg. A hat éven át húzódó per során Kepler vállalta magára a védőügyvéd szerepét. Ulinka Rublack rendkívül olvasmányos, egyszerre tudomány- és kultúrtörténeti műve a világhíres csillagász életének ezt a rendkívüli epizódját járja körül. A történet egy változóban lévő világba vezet: az apró lutheránus településen játszódó családi dráma alakulását a száz évvel a reformáció után, épp a harmincéves háború küszöbén álló Európa vallási és politikai zűrzavarának forrongásai határozták meg. Keplernek az anyja felmentéséért vívott küzdelmét figyelve különleges bepillantást nyerhetünk abba is, hogyan látta a nagy tudós az őt körülvevő világot. Mert bár racionális érvekkel sorra megcáfolta mindazokat a vádakat, melyeket ellenfelei az édesanyja boszorkányságának bizonyítékaként tálaltak, Kepler egy pillanatra sem vonta kétségbe a mágia és a boszorkányok létezését - ellenkezőleg, nagyon is hitt ezekben a jelenségekben. A kötet emellett azt is bemutatja Katharina Kepler és más "boszorkányok" peranyagán keresztül, hogy milyen volt a nők, különösen az idős özvegyasszonyok helyzete a XVII. századi Európában, magyarázatot adva arra, miért lettek leginkább ezek az amúgy is nehéz sorsú nők a boszorkányperek áldozataivá.

Emlékezés? Korrajz? Töredékes családtörténet? Fejlődésregény? Makovecz Benjamin költőien szép írása műfajilag nehezen meghatározható. Egyedi a szerkezete is: száztizenegy lábjegyzetben próbálja megrajzolni apa és fiú lassan bontakozó és egyre bensőségesebb kapcsolatát a 60-as évek elejétől 2011-ig, Makovecz Imre haláláig. Az írói szemszög a „pesti kisfiúé", a hangvétel személyes, ugyanakkor távolságtartó. A közös élmények felidézéséből érdekes, néha mulatságos, néha végtelenül szomorú történetek kerekednek: a bokszolósdi, a duplándöglött szabadságbogarak, az adriai tengerparti nyár vagy a sáska a rezsón.  A Száztizenegy lábjegyzet Makovecz Imréről a 20. század egyik legnagyobb magyar építészének sokszínű, eleven és emlékezetes portréja.