Iván Mándy strana 2 z 2

Mándy Iván híres ifjúsági könyve a középkori Angliában játszódik, és a sherwoodi erdő igazságosztójának, Robin Hoodnak a történetét meséli el, aki embereivel szembeszállt a zsarnok nottinghami városbíróval.

Csutak külsőre még mindig az a vékony, szőke fiú, akit az előző kötetekből megismertünk. Ám a tekintete már olyan, akár egy igazi bandavezéré: erőt, határozottságot sugároz. Nem csoda, hogy felfedezi őt egy rádiós rendező. Először csak mellékszerepet oszt rá, ám idővel Csutak lesz a hangjáték sztárja, aki még Baranyai Márta szívét is megdobogtatja. Vajon a fejébe száll a dicsőség? Vagy mégis a régi, szelíd Csutak marad, aki legalább annyi időt tölt a saját álomvilágában, mint a valóságban? A sorozat harmadik kötetében bepillantunk a rádiójáték-készítés kulisszái mögé, megismerjük Kalocsai Tibort, az egyre mélyebbre csúszó gyerekszínészt, és először látjuk Csutakot a félénk, de azért határozott szerelmes szerepében. Csutak az olvasó szeme előtt válik gyerekből fiatalemberré.

Mándy Iván híres ifjúsági könyve a középkori Angliában játszódik, és a sherwoodi erdő igazságosztójának, Robin Hoodnak a történetét meséli el, aki embereivel szembeszállt a zsarnok nottinghami városbíróval.

Mándy Iván mindössze 19 éves, amikor az Irodalom című lap 1937-ben megjelent egyetlen számában napvilágot lát első elbeszélése, és 1945-re már száznál is több írása jelent meg. Mire első novelláskötete 1949-ben megjelenik, már tekintélyes prózaírói életművet tudhatott magáénak. Kisprózai írásainak nem kis hányada azonban mind ez ideig mára elfeledett napilapokban, elsárgult újságoldalakon lappangott, sőt egy részük még ma is csak ott található meg. A lírikusokról elterjedt, hogy már egészen fiatal korban maradandót alkothatnak, s ez igaz is, gondoljunk csak a francia Rimbaud-ra vagy a mi Petőfinkre. E séma szerint a prózaírók később érnek, hiszen csak érett, felnőtt fejjel lehet jó elbeszélést vagy regényt írni. Nos, Mándy eleven cáfolata ennek: már első írásai is az alkotó személyiség talentumát hirdetik, és félre-ismerhetetlenül magukon viselik a „mándys” jegyeket. Nyoma sincs itt tétova próbálkozásnak, éretlen keresgélésnek: biztos kézzel rajzol portrékat, szituációkat, hétköznapi tragédiákat és apró komédiákat. Meglepődve vehette tudomásul a legkényesebb ízlésű kritikus is, hogy átütő tehetség bukkant fel a magyar prózairodalomban. Mándy több húron játszik: rövid, karcolatszerű szösszenetei egy-egy karakter, egy-egy szituáció epikai pillanatfelvételei, mások a humor és a szatíra felé hajlanak. A kötet legmarkánsabb írásai a klasszikus elbeszélő irodalom dramaturgiájára építenek, de Mándy egyéni alkotásmódja felülírja a klasszikus elbeszélés formajegyeit. Kiadásunk 118 újonnan feltárt, 1937 és 1945 között napvilágot látott, kötetben eddig nem publikált írása igazi csemege azoknak, akik a magyar irodalmat kedvelik. Közreadásuk nagymértékben segítheti elő egy „Mándy-összes” megjelentetését.

A Holnap Kiadó ifjúsági sorozatában jelenteti meg Mándy Iván: Csutak és Gyáva Dezső című könyvét. A kiadónak ebben a sorozatában már napvilágot látott a szerző többi, Csutakról szóló ifjúsági regénye is: Csutak színre lép, Csutak és a szürke ló, Csut ak a mikrofon előtt. Csutak egy különös kiskamasz, akivel mindig történik valami, és nem egészen olyan, mint amilyennek a felnőttek a gyerekeket elképzelik, de az biztos, hogy Csutak mindig a jó oldalra áll... Ez a történet is urai és humánus, ezútta l a bátorságról és a gyávaságról ír a szerző bravúrosan, fordulatos cselekményeken keresztül vezetve hősét.