Kálmán Mari

A regény hősnője egy épp csak öntudatra ébredő fiatal lány, aki szabadulni akar szülei mindent és mindenkit kirekesztő, betegesen zárt világából, és egy paranoiás anya zsarnokságából. Az e világból való kilépése, a szülői házzal való teljes szakításhoz vezet. Csakhogy a falakon kívüli világ sem elfogadóbb vele. Harcba száll a kétirányú előítélettel, küzd kapcsolata megmentéséért, de alul marad, s talajt vesztetten, máshol kezdi keresni a gyökereit: egy régi osztálytárs meghívására Izraelbe megy. A hatvanas évek prospektusaiban „olvasztótégelynek” hirdetett ország egzotikus kavalkádjában azonban még kívül álóbbnak, még idegenebbnek érzi magát. Mikor rájön, hogy kívülállásának oka elsősorban önmagában keresendő, visszatér Magyarországra, hogy szembenézzen az előítéletekkel, és folytassa önmaga keresését. A szerző, miként Talyigás Irma és az Ürdög című első regényében, most is remek humorérzékkel, csípős iróniával kezeli ezt a fajsúlyos témát, így az Ecetudvar nem csak elgondolkodtató, hanem élvezetes olvasmány is.

Az öregedés mosolyt, és könnyeket fakasztó folyamatát mutatja be a regény, három különböző karakterű, társadalmi- és családi helyzetű férfi hétköznapjain és magánéleti bonyodalmain keresztül. A regény főszereplője, Bagoly úr. „Ezt a nevet a felesége ragasztotta rá, abból az alkalomból, hogy elhanyagolhatónak éppen nem mondható orrnyergére új, fekete szarukeretes szemüveg került. Az előzőt elhagyta. Meg az azt megelőzőt is. Általában elhagyta a szemüvegeit. Mikor azonban a felesége gúnyos pillantását meglátta, tudta, hogy ezzel a darabbal egy életre össze lesz nőve.”Az események a 70-es, 80-as évek Budapestjén játszódnak, de elvezetnek Amerikába, egy luxus színvonalú öregek otthonába is, megmutatva, hogy a biológia törvényei mindenütt egyformán hatnak. A kisregény öreg emberekről, de nem elsősorban öreg embereknek szól. Az ábrázolás humora, humánuma közelebb hozza az öregedés és az időskor életszakaszát azokhoz is, akik ma még távolinak érzik azt.

Az emberi kapcsolatok sokféle geometriai formát alkothatnak. Alkothatnak kört, piramist vagy éppen háromszöget. Kálmán Mari új regényében a főszereplők, két férfi és egy nő, ez utóbbi formába rendeződnek, s egyben foglyai is ennek a háromszögnek. Ez azonban mégsem klasszikus szerelmi háromszög. A táncosnő, a táncmester és a zongorakísérő különböző karakterek. Sorsuk részben törvényszerű, részben véletlen események láncolatának eredményeként fonódik össze, de akkor már eltéphetetlenül. A Talyigás Irma és az Ürdög, valamint más emlékezetes kisregények szerzője ebben a művében a többnyire vergődő emberi lélek mélységeinek kutatójaként remekel. Itt azokat a lelki folyamatokat mutatja meg, melyek során ez a három ember szabadulni igyekszik egymás szorításából. Az olvasó szinte bizonyosan fölfedezi a szabadulási pontokat, a szereplők azonban nem. Ez adja a történet feszültségét. A néha tragikus helyzeteket azonban át meg átszövi a humor, vagyis megint minden úgy történik, ahogy az életben: másképp.