Botházi Mária

Hétköznapi élethelyzetek tragikomikus párlata a kötet, amely tárcanovellái ezúttal is a női lét sajátosságait, a családi élet visszásságait, a társadalmi elvárások szorítását, a megfelelni akarás belső kényszerét, az öregedést, és a most középkorúak fiatalságát villantja fel fergeteges humorral, ironizáló, szatirikus hangvétellel, könnyed, játékos stílusával mosolyogtatva, ébresztgetve, néha sírva-nevettetve olvasóit. A szerző Boldogság juszt is a tiéd című kötetét (Koinónia, 2016) a Transindex portál Az év könyve díjjal tüntette ki. Ezúttal is garantált a szórakozás és a tükörbe nézés érzete.

Az erdélyi hétköznapokra, a honi lét valóságára közelítő írásait gyűjtötte egybe Botházi Mária. A női szemszöget felvillantó, gyakran sajátosan „női témákat” taglaló tárcák, glosszák a Transindexen és az Erdélyi Naplóban jelentek meg. A szerző hangja és ábrázolásmódja egyedi. Olyan világot teremt, amely összetéveszthetetlen másokéval, miközben a magyar karcolatirodalom hagyományát is felidézi. Ebben a szövegvilágban fontos szerepe van az őszinteségnek, barátságnak, játéknak, humornak, s nem utolsó sorban a közösségnek (hagyományos értékek nem hagyományos környezetben). Az írások témája tulajdonképpen a mindennapi élet, de annak élményei, eseményei és konfliktusai sajátosan, egyedien válnak mindennapiakká. Néhány jól körvonalazható tematika jelenik meg a kötetben: több írás a nőiség, a női lét sajátságainak megélése kapcsán született, ami talán tájainkon nem ugyanolyan, mint a médiából visszaköszönő nő-kép – megvannak a maga egyedi, igen gyakran sajnálatos jellemzői, amely társadalmunk, neveltetésünk, közgondolkodásunk lenyomataként kísérik életünket. Az írások egy másik része a kisebbségi létről szól, melynek hétköznapi megéléséről szintén keveset olvasni.

Botházi Mária új kötetének esszenciáját így fogalmazhatnánk meg: mi erdélyi magyarok vagyunk, és ezzel sok minden megmagyarázható. Például az, hogy miért foglalkoztat akár egy életen át a kivándorlás kérdése, miért tekintjük természetesnek azt, ha valami nehéz, és gyanúsnak, ha valami könnyű, miért viselünk mackónadrágot, ha otthon vagyunk, és miért mondjuk blokknak a panelházat. Egyáltalán: hogyan élünk, cselekszünk, gondolkodunk, és miért úgy, ahogy? A Fűnyíró a Tündérkertben karcolatai a hétköznapok erdélyi emberét láttatják különböző élethelyzeteiben, sok-sok humorral, iróniával, olykor pimaszul akár, de mindvégig derűvel és együttérzéssel. Vigyázat, evés közben olvasni veszélyes lehet!