Vasas Marianna

Kedves Olvasó! Több témára bontott kötetem egy kivételes, és nemrégiben feltalált magyar versforma, az apeva iránti lelkesedésem és tiszteletem ihlette. Az apeva öt sorban, növekvő szótagszámmal csak elsőre köti meg az alkotó ember kezét: a forma legtöbb esetben, így itt is azt a célt szolgálja, hogy a megfelelő tartalommal egybekötve adjon szárnyakat. Ez a versforma már csak azért is különleges, mert már ránézésre is feltűnik gondolatébresztő jellege. Számomra olyan, mint egy lépcső, ahonnan óvatosan indul a vándor, majd a mélységek rejtelmes katarzisa felé tartva, és töltekezve a természeti, emberi igazságokkal, végül a csodák velős világába érkezik. Ebben a versformában a szöveg lombja a gyökere, és fordítva. Köszönöm Neked, hogy kezedbe veszed ezt a kötetet. Bízom benne, hogy mélységes és felívelő élményt nyújt majd olvasása. Így legyen!

Archaikus fantasy: leginkább így lehetne címkézni ezt a legendás alakokat felvonultató kisregényt. Kirszeisz, a Medusza nevű gorgó fején élő kígyó egy éjen úgy határoz: az egyhangú idill helyett felfedezi magának a világot, és leszökik gazdája fejéről. Kezdeti eltökéltségét hamar felváltja a "honvágy", azonban az egyre érthetetlenebb történések még abban is elbizonytalanítják, hogy láthatja-e valaha Meduszát. Több ízben is végzete közelébe kerül, ahonnan a kiút mindig egy ugrás az idő és a tér véletlenébe. A figurák, akiknek életébe belecsöppen, csak egy romlott, veszedelmes állatot látnak benne. Utolsó kalandja során pedig egy olyan világkép-rengető dologgal szembesül, ami után már az tűnik a legkevésbé érdekes kérdésnek, hogy egyáltalán életben van-e...

Kedves Olvasó!   Két esztendőt felölelő verscsokrot tartasz most kezedben. Ha nyitott vagy a költői képekre, szívesen fejtegetsz gondolatrétegeket, akkor vélhetően örömöt lelsz majd a sorokban. Az áttekinthetőség kedvéért – és mivel egyébként sem rövid kötetről van szó – kilenc kategóriában különülnek az írások. A Szerelemről szóló, Monologikus, Motiváló, Misztikus, Társadalmi és egyéni jelenségekről, Költészetről szóló, Tiszta hangvételű, Halállal és örökkévalósággal foglalkozó,   és végül   Az Évszakokat megörökítő versek olvasásához kívánom, hogy tartalmas percek társuljanak!

Kedves Olvasó! A kötet címének áthallásos jellege nem véletlen. Minden döntés előtt feltesszük a kérdést: a szakadékra fókuszálunk vagy a szabad égre? Személyes és belső tapasztalataim alapján nincs olyan, hogy valaki mindig csak az egyik oldalt, hozzáállást alkalmazza.Sokféle kettősség megjelenik írásaimban; a szempontok, a világnézetek, vagy akár hangulatok ütköztetése azonban úgy maradhat izgalmas, ha nem mindig oldódik fel az általánosságok homályló tengerében. Ezt a szellemiséget egyre inkább beépítve írói felfogásomba, jelen kötet valamivel kevesebb mint felét az egyedi/különös kategóriába sorolható Történetek című fejezet teszi ki. A költői prózák iránti vonzalmam ösztönös, és nem is szerettemvolna ellenállni neki; a Lélektani prózák fejezet az ember mint társas ésérző lény konfliktusait és esetleges feloldó szemléletét igyekszikbemutatni, míg a Gondolatprózák rész a sohasem megkérdőjelezhetetlen véleményalkotás ösvényére lép. Az olykor játékosba hajló nyelvi és gondolati réteg alatt reményeim szerint Te is több olvasatot fedezel fel.Kellemes és fantáziaderítő olvasást kívánok!