Juan Marsé

DOBOS ÉVA fordításában, POTOZKY LÁSZLÓ utószavával Juan Marsé, a nagy spanyol író, már nem ismeretlen a magyar olvasók előtt. Legutóbbi regénye, Az álmok kalligráfiája mintegy összegzése és betetőzése a szerző sok, már ismerős motívummal átszőtt életművének. Ez a regény is a Franco-korszak első éveinek Barcelonájában játszódik, a Güell park környékén élő kisemberek, andalúziai bevándorlók, rongylabdát rugdosó utcakölykök, a kínai negyed prostituáltjai, cigányok és kenetteljes papok világában, ahol még elevenen él a köztársaság tiltott emléke. Ringo, az érzékeny kamasz fiú szemével látjuk a negyed lakóit, a kocsma vendégeit, apját, a Patkányölőt, a megkeseredett egykori ellenállót, aki most már csak "a kék patkányokon" töltheti ki dühét, és a szerelemre éhes, öregedő Mir asszony románcát Alonso úrral, a volt futballistával. A vereség, a félelem és a tehetetlenség érzése telepszik rá mindenre, és még az érzékeit rabul ejtő Violeta iránti kamaszszerelem is furcsa, felemás történetté válik. Ringo megpróbálja helyrehozni a hibát, amikor egy részeg éjszakán beleejtett egy fontos levelet a csatornába. Csakhogy ebben a hazugsággal átszőtt világban semmi sem az, aminek látszik, és visszamenőleg lesz mocskos még az az egyetlen dolog is, ami szépnek és tisztának tűnt, és annyi szívfájdalmat okozott a kamasz fiúnak. Ez Juan Marsé leginkább önéletrajzi regénye; az egykori ékszerésztanonc kamaszt itt már nem bújtatja álruhába, mint más regényeiben, és itt vall először örökbefogadása történetéről. JUAN MARSÉ a kortárs spanyol irodalom egyik legnagyobb alakja, 1933-ban született Barcelonában. Magyarul megjelent regényei: Gyíkfarkak (2005, Magvető), Szerelmi dalok a Lolita Klubban (2006, Magvető), Utolsó délutánok Teresával (2008, Magvető).

UN CLÁSICO. UN MAESTRO. UNA OBRA MÁS VIVA QUE NUNCA. Galardonada en 1993 con el Premio de la Crítica, El embrujo deShanghai es una estremecedora fábula sobre los sue?os y las derrotas de ni?os y adultos, asfixiados todos por el aire gris de la Barcelona de posguerra. En la Barcelona de la posguerra —ese espacio ya mítico donde transcurre la narrativa de Marsé—, el capitán Blay, con su cabeza vendada y sus suspicacias sobre los escapes de gas que están a punto de hacer volar toda la ciudad, se pasea por el barrio sacudido aún por los estertores de la guerra perdida y acompa?ado por los espectros gimientes de sus hijos muertos. Escoltado por el joven Daniel a través de aquellas calles póstumas, conocerá a los hermanos Chacón, quienes custodian la verja de entrada de la casa en la que convalece Susana, una adolescente enferma de los pulmones, hija de la se?ora Anita, bella y ajada taquillera de cine, y de Kim, un revolucionario, huido del país y nimbado por el fulgor mítico de los furtivos. Pronto llegará a la casa un amigo y compa?ero de viaje de Kim, Forcat, que narrará la arriesgada aventura que el padre de la ni?a emprendió en Shanghai, enfrentado a nazis sanguinarios, pistoleros sin piedad y mujeres fatales que le salen al paso en los cabarets más sórdidos de la ciudad prohibida. Galardonada en 1993 con el Premio de la Crítica, El embrujo deShanghai es una estremecedora fábula sobre los sue?os y las derrotas de ni?os y adultos. Sin duda, una de las obras maestras de la narrativa europea del siglo XX.

Spisovatel vsadil na osvědčené téma: Barcelona v půli minulého století pohledem dospívajícího chlapce. Mistrovsky vykreslené prostředí periferní barcelonské čtvrti je také autentickou kulisou milostného příběhu, který patnáctiletý Ringo sleduje. Později se do něj i sám zamíchá, když má doručit dopis, který žena toužebně očekává… Marsé rozehrává škálu poeticko-dětinských legend a představ chlapce, přiživovaných dobrodružnými filmy. Ringo chtěl být klavíristou, vyučil se však zlatníkem, pak musel nechat i řemesla, protože přišel o prst. Putuje po barech a vykřičených domech, líčí zážitky s prostitutkami, defilují před ním další a další postavy.V epilogu, odehrávajícím se po několika letech, se dospělý Ringo se „svými“ postavami znovu setká a jeho příběh z dospívání nabírá jinou dimenzi. Sám autor označil Kaligrafii snů za své nejautobiografičtější dílo.

Uznávaný španělský spisovatel Juan Marsé se dílem Ještěrčí ocásky vrací do válečných let ve frankistickém Španělsku a jeho prostřednictvím se také vypořádává s traumaty dětství, zvláště se smrtí své matky, jež zemřela při porodu. Marsé byl vychován v náhradní rodině. Vypravěčem je dosud nenarozené dítě, chlapec existující v lůně své matky. Ta žije v Barceloně s dospívajícím synem Davidem v nuzných poměrech a navíc ji sleduje policie: manžel, jinak opilec a sukničkář, nepohodlný režimu, musel uprchnout.