Flórián Mátyás

A királyi jegyző művében, a fejedelemválasztásnál, vérrel pecsételt szerződésről olvasunk, mely pogány szokás szerint köttetett. Lovat áldoztat fel, továbbá a szerző ugyan pogány szokás szerint három hadvezér által a magyarok Istenének, midőn ők a hegytetőről a meghódolt ország síkságát áttekintik. Árpádról is azt írja, hogy más három hadvezértől kapott örömhír vételekor, lóáldozatot rendezett, melyet egy egész hétig tartó vendégeskedés követett. Mátyás Flórián az 1897-ben írott dolgozatában ezeket a szokásokat mutatja be és dolgozza fel.

Mátyás Flórián (Felsődetrehem, 1818. május 3. – Pécs, 1904. április 2.) magyar történész, nyelvész, forrás-kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Széles körű történeti és nyelvi ismereteit autodidakta módon sajátította el. 1838-ban Ragusában a piarista gimnáziumban tanított és 1842-ben jogi diplomát szerzett. Az 1850-es évektől Pécsett telepedett le és ott élt. 1859. január 24-étől 1861-ig a pécsi római katolikus főgimnázium latin-görög és irodalom tanáraként tevékenykedett. Ezt követően kizárólag tudományos kutatásainak szentelte idejét. 1858. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, majd 1898. május 6-tól rendes taggá vált. Középkori forrásszövegek kiadásával, elemzésével foglalkozott. Cikkei a Magyar Nyelvészetben, az Akadémiai Értesítőben, a Századokban, az Egyetemes Philologiai Közlönyben és a Katholikus Szemlében és külföldi folyóiratokban jelentek meg.