Attila Ménes
autor
Erdei vadak
A szélhámos is ember. Lehet neki is hasfájása, életközepi válsága, nyugtalanító kérdései, szerelmi búja, szélsőséges vágyai. Ö is, akárcsak bárki más, szüntelenül szorong, ritkán önfeledt.Szélhámosunk életében három nagy sorshullámzás figyelhető meg, ezek a vonalak párhuzamosan haladnak, esetleg keresztezik egymást vagy éppen fedésbe kerülnek, s ezzel interferenciát létrehozva egyre sebesebben haladnak a bizonytalan jövőbe.1. A szélhámos édesapjának mentális állapota aggasztóan romlik, ritka pillanatokban tisztul csak ki elméje.2. Élettársa az elköltözésben látja a problémás kapcsolatból kivezető utat, azonban úgy megy, mintha jönne.3. Munkahelyén baljós változások kezdődnek.Eme krízishalmaz túlélésére a szélhámost a megalázkodás, az alakoskodás vagy éppen az agresszivitás szerepeiben láthatjuk fellépni, a végére kiderül, milyen sikerrel.A fentiekből sejthető, hogy nem éppen békés, derűs, szelíd, lelki harmóniát sugárzó események sorát tárjuk az olvasó elé, azonban a látszat talán csal. Teljes bizonyossággal nem zárhatjuk ki a lehetőséget, hogy végül a vihar lecsendesül, és életét, mint egy vadvirágos erdei tisztást elárasztja a napfény.(De erre azért ne vegyen mérget az olvasó!)
Na stiahnutie
8,99 €
A bolt
Egy tipikus, jómódú ír gentleman a közelebbről meg nem határozott posztapokaliptikus Európában bolyongva rálel a maradék-maroknyi magyarság által megszállt övezetre. Ennek az etnikumnak egy visszájára fordult evolúció során a beszédmódja már inkább a madarak csicsergéséhez hasonlít. Testüket dús szőrzet fedi, jellemzően törpenövésűek, a világcsavargó főszereplőnek jó, ha a derekáig érnek.
Szegény, lepusztult vidék ez. Hősünk egy primitív vegyesboltban talál munkát. Porciózza a patkánymérget, a szalonnát, a fenőkövet. Idővel szerelembe esik egy bagoly formájú varrónővel, és a kezdeti gyanakvás után roppant népszerűségre tesz szert, a vidék nagyurai azonban nem nézik ezt jó szemmel…
Ménes Attila, Debrecen, 1961. Próza- és színműíró. Bihari című drámáját Máté Gábor rendezésében a Katona József Színház mutatta be. Ez a tizenegyedik kötete. Móricz Zsigmond Ösztöndíjban, ARTISJUS Irodalmi Díjban, NKA Alkotói Támogatásban és a Bank Austria Literary Found Ösztöndíjában részesült.
Na stiahnutie
8,99 €
Amerre járok védtelen
Ménes Attila regényének főhőse válása óta igyekszik minden kötöttségtől megszabadulni, ám eközben egyre lejjebb csúszik: munkára, sőt szinte már önellátásra is képtelenül bolyong a városban és saját gondolatai dzsungelében. Rendellenes viselkedésű, a társadalom perifériáján vegetáló személy, röviden szólva - bolond. De azok közé a bolondok közé tartozik, akik sokszor okosabbak az épelméjűeknél, az egyéni kényszerképzetek helyett közös kényszerképzetekben szenvedőknél. Ménes mélyen ismeri a nagyvárosok lepusztult helyszíneit, ahol céltalan életek egy-egy pillanatra olykor egymásba gabalyodnak. Hőse is ilyen helyeken időzik legszívesebben: a MÁV gazos, elhagyatott szabadterületén; egy csekély forgalmú aluljáróban Oszama mobilszervize előtt, ahol a Csíkból idekeveredett, bamba Bódoggal beszélget; vagy Skarufával, a szeméttárolóban megtűrt hajléktalannal üldögél. Ezek a terek egyszerre végtelenül tágasak és nyomasztóan szűkösek, ahogy a regény világa is: a korlátlan, ám értelmetlen szabadság ára az önmagunkba zártság klausztrofóbiája. "A történetben több a homályos pont és a vakfolt, mint a konkrétum és a tények. Amúgy is homályos pontokból és vakfoltokból áll össze minden történet. Az egész mondvacsinált élet, gondolom."
Na stiahnutie
7,88 €
Műanyag szalonna
A semmibe táguló világegyetem: abszurditás. Az ember léte ebben a világegyetemben: még nagyobb abszurditás. Az ember nélkül elképzelt világegyetem: még annál is nagyobb abszurditás. És innen kezdve az abszurd ott van mindenütt, csak jó szem, hideg fej és forró szív kell hozzá, hogy szembenézzünk vele. Ménes Attila rendelkezik ezekkel. Rövid elbeszélései az orosz abszurd klasszikusáról, Danyiil Harmszról (1905–1942) kapták a nevüket. Ahogy Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, Harmsz magyar fordítója írta, az orosz szerző és Örkény István groteszk látásmódja közeli rokonságban áll, és ennek a látásmódnak „függvénye a valóság, és nem fordítva”. Ménes Attila harmsziádái is az örkényi egypercesektől a harmszi groteszken át a zen koanokig terjedő, meglepően széles sávban kalandoznak.
Na stiahnutie
5,04 €
Folyosó a holdra
Nekem a legjobban az felel meg, ha hülyének tartanak. Pedig nem vagyok az, csak úgy teszek. A hülyeség elrejt a gonosz tekintetek elől, így láthatatlan vagyok, mint a szar a fűben. A szar az nem tényező. A szart oldalazva kikerülik, és kész, el van intézve. Hülyének lenni kényelem és komfort, bárkinek melegen ajánlom. Egy kisember jól teszi, ha megbolondul, mikor megérti az idők szavát. Felfogja a legfinomabb rezgéseket, arany sugallatokat. Olvas a sorok közt. Akkor végre megtébolyul, kifújhatja magát. Mindenki bánt? Bolondulj meg! Mindened elvették? Bolondulj meg! Elgurult a gyógyszer? Öltsd ki a nyelved, és bolondulj meg! A hülyében egyesül az éleslátás, ami a szív fegyvere, a parttalan szabadság, ami a test fegyvere és a rajongás, ami a lélek fegyvere. Így a tébolyult talpig fegyverben kémlel kifelé élete lőrésén. Az őrület is csak játék, a félcédula. Az elmében természetes szakadék tárul fel, és a végtelen mélységből fény tör a felszínre. Ismerős kelet-európai, csencselőkkel, kisstílű bűnözőkkel, szélhámosokkal, műkedvelő és profi prostituáltakkal, lecsúszott egzisztenciákkal, hóbortos alakokkal, lerongyolódott hippikkel és kalandvágyó kispapokkal teli, kissé végítéletszerű vásári forgatagban téblábol az elmegyógyintézetből kiszökött Csucsu, a húga, Lenácska/Maddalena, aki a testét bocsátja áruba megélhetés végett, és Lenácska fia, Kenyér, aki arról álmodozik, hogy könyörtelen gyilkos, a várost uraló bandák főnöke lesz, ha megnő. A vásárba várják a bolgár-török-román-albán szövetséges csapatok által ellenőrzött, ám függetlenségére büszke ország elnökét, akitől fontos bejelentés várható. Baljós jelek sokasodnak, érezni, hogy valami szörnyűség készülHárom mesterien megkomponált monológból, Csucsu, Lenácska és Kenyér nézőpontjából bontakozik ki egy a jelentől nem is oly távoli, lehetséges jövő negatív utópiája.
Na stiahnutie
6,45 €
Folyosó a Holdra
Nekem a legjobban az felel meg, ha hülyének tartanak. Pedig nem vagyok az, csak úgy teszek. A hülyeség elrejt a gonosz tekintetek elől, így láthatatlan vagyok, mint a szar a fűben. A szar az nem tényező. A szart oldalazva kikerülik, és kész, el van intézve. Hülyének lenni kényelem és komfort, bárkinek melegen ajánlom. Egy kisember jól teszi, ha megbolondul, mikor megérti az idők szavát. Felfogja a legfinomabb rezgéseket, arany sugallatokat. Olvas a sorok közt. Akkor végre megtébolyul, kifújhatja magát. Mindenki bánt? Bolondulj meg! Mindened elvették? Bolondulj meg! Elgurult a gyógyszer? Öltsd ki a nyelved, és bolondulj meg! A hülyében egyesül az éleslátás, ami a szív fegyvere, a parttalan szabadság, ami a test fegyvere és a rajongás, ami a lélek fegyvere. Így a tébolyult talpig fegyverben kémlel kifelé élete lőrésén. Az őrület is csak játék, a félcédula. Az elmében természetes szakadék tárul fel, és a végtelen mélységből fény tör a felszínre."
Ismerős kelet-európai, csencselőkkel, kisstílű bűnözőkkel, szélhámosokkal, műkedvelő és profi prostituáltakkal, lecsúszott egzisztenciákkal, hóbortos alakokkal, lerongyolódott hippikkel és kalandvágyó kispapokkal teli, kissé végítéletszerű vásári forgatagban téblábol az elmegyógyintézetből kiszökött Csucsu, a húga, Lenácska/Maddalena, aki a testét bocsátja áruba megélhetés végett, és Lenácska fia, Kenyér, aki arról álmodozik, hogy könyörtelen gyilkos, a várost uraló bandák főnöke lesz, ha megnő.
A vásárba várják a bolgár-török-román-albán szövetséges csapatok által ellenőrzött, ám függetlenségére büszke ország elnökét, akitől fontos bejelentés várható. Baljós jelek sokasodnak, érezni, hogy valami szörnyűség készül...
Három mesterien megkomponált monológból, Csucsu, Lenácska és Kenyér nézőpontjából bontakozik ki egy a jelentől nem is oly távoli, lehetséges jövő negatív utópiája.
Vypredané
12,46 €
Hidegdauer
A regény a hetvenes évek nyomasztó, kisszerű világának krónikája egy kamaszlány, Juli nézőpontjából. A lányát egyedül nevelő anya férjhezmenetelről álmodozik, a fel-felbukkanó udvarlók, az anya munkahelyi konfliktusai panoptikumszerű körképet adnak a korszak tipikus középegzisztenciáiról. A regény nagy erénye, hogy miközben Juli történetmesélésében a hétköznapok ezernyi hiteles és jól megragadott részletből összeálló szövedéke a maga zárt értelmezési körében forog, az írónak sikerül minden kommentár, szerzői magyarázat, ideologikus célzás és parabola nélkül a kegyetlenségig pontos diagnózisát adnia egy perspektívátlan létezésnek. Az 1961-ben született Ménes Attila ezzel a könyvével bebizonyította, hogy nemzedékének legjobbjai közé tartozik.
Vypredané
9,62 €
