László Mészáros

Ez a szép képes album egy már nem létező országról szól - olyanról, amelynek egykori területéből csak harmadnyi maradt. 87 ével ezelőtt magas hegyek ölelték körül, bővizű folyók öntözték mezőit, ősi várok, városok hirdették lakóinak kultúráját, civilizációt teremtő erejét. Az egykori Nagy-Magyarország gazdagságáról szól ez a könyv, és fellapozva kincsei most ismét a mieink lehetnek - hacsak a több száz fotó és a színvonalas írások révén is. A felső-Tisza-vidéki Rahótól Újvidékig, Kézdivásárhelytől Kőszegig megismerhetjük a 64 vármegye legszebb, a magyar történelemhez ezer szállal kötődő emlékeit, s felvillannak neves emberek, a tájak szülötteinek portréi is. Csaknem 900 fénykép és igényes írások mutatják be Magyarország egykori szépségét, gazdagságát.

A Duna című színes fotóalbum a folyás irányában haladva a forrástól a deltáig, a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig kilenc fejezetre osztva mesél a víz körül állandóan változó tájról, emberről és történelemről. Miért olyan izgalmas ez a folyó, hogy ismét könyvet kell készíteni róla? Mert izgalmas, az nem vitás. Ezt az is bizonyítja, hogy Dunát lehet rekeszteni a róla szóló irodalommal. Miért más ez mégis? E könyv fejezetei, a fejezetek elé írt sodró lendületű bevezetők, a 400 felvétel és a hozzájuk csatlakozó képaláírások együtt alkotnak egy nagy egészet. Míg a képek szabályos rendben követik a Duna folyását, az esszé stílusban írt irodalmi bevezetők segítségével időben és térben ugrálva, a görög Ister és a latin Dnubius, a nagy múltú víz-fejedelem múltjáról és jelenéről kapunk izgalmas, élményszerű képet.

50 év a hazai természetfotózásban - erről szól a szerző jubileumi könyve. Ebben az albumban -a fotográfusi életpálya leírása mellett- a legkedvesebb, a Kárpát-medencében megörökített természetfotóit adja közre. Kötelességének érzi továbbadni mindazokat az ismereteket, amelyekre tanulás, illetve tapasztalatok útján tett szert, ezért a kísérőszövegekben a képekhez fűződő élményein túl azok készítésének módját és a felvételi adatokat is közli. A fekete-fehér képektől a színes fotózásig, az analóg technikától a digitális fényképezésig, az emlékképektől a fotófestményekig terjedő időszakot öleli fel öt évtizedes munkássága, ezért fotótörténeti szempontból is figyelemre méltó ez a könyv.

A minikönyv-sorozat e darabja a magyar várakat mutatja be 8 nyelven, 160 oldalon. "Műemlékeink, a kastélyok és parkjaik, a várak - akkor is, ha ma már csak romok -, azok között a dolgok között vannak, amelyek talán a legközelebb hozzák az emberhez egy nemzet történelmét, kultúráját. ... Folytatás ›› Egykori szerepükhöz hasonlóan ma is a tudás, az ismeretek átadásának központjai, s szépségük egyben pihentet, gyönyörködtet. Egykori építtetők, birtokosaik, lakóik életében pedig számos nagyszerű életpályát láthatunk, olyan magyar nemesek, tudósok, művészek és hadvezérek életét ismerhetjük meg, akiknek életútja, tettei példaként állíthatók minden korosztály számára." (Dr. Bardi Terézia) A(z) Szerettel vár... Magyar várak (Könyv) szerzője Mészáros T. László, Szabó Virág, dr. Vándor László.

A legnagyobb méretű Magyarország könyv, 216 oldalon, közel 1000 színes fotóval mutatja be az országot. Megnézhetjük benne a Balaton hullámait a vitorlásverseny alatt, Budapestet éjszaka, templomaink csendes hangulatát, színes vásári forgatagokat, nag y vigadalmakat, várainkat és kastélyainkat régi képeslapokon és friss fotókon. A kötet 16 nyelven tartalmazza a képaláírásokat, ezáltal még szélesebb körben lehet ajándékozni, határok nélkül is.

Kedves Olvasó, Mészáros László Nitta című lírai fejlődésregényét tartja kezében. Biztosíthatom róla, hogy nem is fogja tudni letenni ezt a különlegesen komponált írást. A cselekmény a főhős, Nitta iránt érzett el nem múló szerelméről szól mondhatnánk leegyszerűsítve. A hangsúly azonban az elengedés megtanulására, a veszteségérzés feldolgozásának lehetőségeire, buktatóira esik inkább. Azt az utat követhetjük végig, amelynek során a főszereplő az éltető szerelem elvesztése miatti fájdalmában megjárja mind a lelki, mind az egzisztenciális poklok sötét mélységeit. Végigküzdi az elengedés fázisait, majd a hamis reménybe kapaszkodás önámító csapdájából is kiverekszi magát s megnyugvást talál az emlékezés fényénél. A költő akkor is költő marad, ha éppen prózát ír, szokták mondani. Ez a regény is jó példa erre, nemcsak a szövegbe szőtt versek, sőt szonettkoszorú okán, hanem a prózai nyelv lirizáltsága miatt is. A halmozott jelzők és a láttató költői képek a prózát is át meg átszövik. Ugyanakkor nagyon mai ez a történet. A jelen és a közelmúlt történelmi eseményei és társadalmi jelenségei legalább olyan szerves részét képezik, mint az irónia vagy akár a vaskos humor, kendőzetlen fogalmazásmód. Így válik ez a regény nagyon őszintévé, szerethetővé, igazivá. Fényévekre a szépelgő, hamisan negédes szerelmi történetektől.