Ellie Midwood strana 2 z 2

Győzedelmeskedhet a szerelem a gyűlölet fölött? Auschwitz, 1943 Alma, az 50381-es rab, több ezer másik fogollyal él együtt a szögesdrót kerítések útvesztőjében, elszakítva a szeretteitől. Ez a tragikus valóság nem is állhatna messzebb Alma korábbi életétől. Gustav Mahler unokahúga nagyra becsült, ismert hegedűművészként mindig lenyűgözte a közönséget az előadásával, amikor azonban a nácik megszállták Európát, ez sajnos nem volt elég ahhoz, hogy megmentse tőlük. Amikor a női tábor vezetője kinevezi Almát a zenekar karmesterének, hogy a munkába induló foglyoknak és a magas rangú náciknak játsszanak, Alma nem hajlandó rá, még ha döntése az életébe is kerül. Hamarosan azonban rájön, milyen hatalmat kínál neki ez a pozíció: extra fejadagokat szerezhet az éhező lányoknak, sokakat pedig megmenthet a haláltól. Így ismerkedik meg Miklóssal, a tehetséges magyar zongoristával. A kétségbeesés közepette boldogságra találnak a közös próbákon, a titkos üzenetekben és a közösen adott koncerteken. Eközben pedig folyton azért imádkoznak, hogy ez az egész egyszer véget érjen. Auschwitzban azonban megmérgezte a levegőt a veszteség, és az egyetlen biztos dolog csak a tragédia... Vajon képes életben maradni a szerelmük ezen a reménytelen helyen? A USA Today bestsellerszerző, Ellie Midwood lesújtóan szívet tépő, mégis gyönyörűen reményteljes regénye Alma Rosé felejthetetlen, igaz történetét meséli el, életre keltve a történelem egyik legvakmerőbb, leginspirálóbb és legbátrabb hősnőjét. Alma számtalan életet mentett meg, és reményt adott azoknak, akik már elfelejtették, hogy mit is jelent ez a szó. A kötet bebizonyítja, hogy a szerelem még a legsötétebb időszakokban is képes győzedelmeskedni – és olyan jövőt ígérni, amiért érdemes élni. A döntés, Az auschwitzi tetováló és az Árvák vonata olvasóinak ajánljuk ezt a remekművet.

Több millió embert kényszerítettek arra, hogy besétáljon Auschwitz kapuján, de ő volt az első nő, aki megszökött onnan. Ez a megrázó regény Mala Zimetbaum inspiráló, igaz történetét meséli el, akinek hősiességét sohasem felejtjük el, és akinek sorsa megváltoztatta a történelmet... Auschwitzból senki sem jut ki élve. Mala, a 19880-as számú fogoly abban a pillanatban tudta, hogy a pokol mélyére került, ahogy kilépett a marhavagonból. Az SS tolmácsaként arra használja pozícióját, hogy a lehető legtöbb életet megmentse. Kenyérdarabokat csempész az éhhalál küszöbén állóknak. Edward, az 531-es számú fogoly tábori veterán és politikai rab. Ugyanúgy néz ki, mint mindenki más: borotvált fej és csíkos egyenruha; ő azonban a földalatti ellenállás egyik harcosa. És van egy terve a szökésre. Nem más bűnért zárták be őket, csupán azért, mert léteznek. Amikor azonban megismerkednek, Auschwitz sötét árnyékát halvány reménysugár világítja meg. Edward elhiteti Malával, hogy lehetséges a lehetetlen. Hogy a tábor körül húzódó elektromos kerítés, a végtelen számú őrtoronyban járkáló fegyveres őr és a földet pásztázó reflektorok ellenére meg tudnak szökni ebből a haláltáborból. Ígéretet tesznek, hogy együtt szöknek vagy együtt halnak. Ami ezek után következik, az a történelem egyik legcsodálatosabb szerelmi története... Az auschwitzi tetováló, A döntés és az Árvák vonata rajongói imádni fogják ezt a lélegzetelállítóan gyönyörű mesét a bátorságról a tragédia közepette és a merészségről a félelem dacára. A lány, aki megszökött Auschwitzból igaz történeten alapul, és bebizonyítja, hogy a szerelem lehet fény a sötétben...

Németország, 1947 Különös eset kerül a Németországban szolgáló dr. Hoffman pszichiáter asztalára az úgynevezett nácitlanító bíróságon. Beidézik Franz Dahlert, egy korábbi auschwitzi őrt, és ő a legváratlanabb tanú kihallgatását kéri: Helenáét, aki a táborban az őrizetére bízott fogoly volt, majd később a felesége lett. Andrej Novák, egy újsütetű nácivadász, valamikori auschwitzi rab a vádlott nevét felismerve Dahler bűneinek teljes feltárását követeli, azt állítva, hogy a férfi SS-őrként nemcsak zaklatta Helenát, de most arra használja, hogy megússza a felelősségre vonást. Helena tipikus áldozatnak tűnik: csendes, elnyomott, látszólag tökéletesen a férjétől függ, inkább a vád tanúja lehetne, mint a védelemé. Mikor elkezdi a vallomástételt, dr. Hoffman egyre inkább összezavarodik az előtte kibontakozó kép láttán: egy elkövető, aki állítólag megmentő, és a vádló mint bűnös. Ahogy Hoffman egyre jobban megismeri a szereplőket, kérdésessé válik, hogy épp a legelképzelhetetlenebb szerelmi történetet hallja-e, vagy Helena valami újszerű, névtelen pszichiátriai betegségben szenved, és ez befolyásolja abban, ahogy a múlt történéseit látja.