Pavlovits Miklós

Szabad Györggyel - a 19. századi magyar polgári átalakulás korának történetírójával, az első demokratikusan megválasztott Országgyűlés elnökével - 1991-1992-ben készítette a kötetbe rendezett beszélgetéseket egykori tanítványa, Pavlovits Miklós újságíró. Az interjúkból kirajzolódik egy közép-európai módra összetett emberi sors: a háborús hányattatások, az ötvenes-hetvenes évek bölcsészkari, levéltári, akadémiai élete, a történészviták, 1956 eseményei. Később a lakiteleki találkozó, az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások felidézése markáns képet ad a rendszerváltás körüli évek politikai, társadalmi zsongásáról. A beszélgetések a házelnöki évek kellős közepén zajlottak, így ezek megidézése is eleven, s nem mentes egyfajta feszültségtől sem: az aktív politikus döntéseinek értékelését a mérlegelő és távolságot tartó történész végzi el. A Csorba László történész jegyzeteivel ellátott szöveget gazdag képanyag és annotált névmutató teszi teljessé.

Míg a katolikus királyok egymás ellen ármánykodnak, a török szultán elfoglalja Korfut, Ciprust, évtizedes ostrommal beveszik Kréta utolsó velencei bástyáját, Irakliont. Az O'Pisani család három generációjának története itt kezdődik, és egy albán monostorban végződik. Sorsuk viszontagságairól maguk vallanak.Adrian: Titok maradt, ki árulta el Irakliont. Hitükvesztett lelkek? Az esküszegők, hogy nem hagyják el a falakat? Gyönge asszonyok? Sötétben megmászhatót bástya omladék titkát adták át? Férjük és gyermekük életének ígéretét remélve a nagyvezírtől? Tudhatták, kereszténynek adott szavát muzulmán nem tartja meg!Joannisz: Ismertem sokat, ki volt tehetős, ki halt meg vagy menekült világgá. Gazdátlan maradt vagyont kerestük. Sodronying, fegyver a köpeny alá, feszítővas, kötél a zsákba. Sötét éjjel törtünk kaput, ablakot, kutattunk pincét, padlást. Hasonszőrű alakokkal találkozva vettük hasznát a bikafejes késnek.Katarina: Szűzi erényt őrző kolostorok kapui nem voltak kulcsra zárva a Karnevál éjszakáin. A főtanács ezért tiltotta, hogy női jelmez álcában átlépjenek rajta férfiak. Nem az erkölcs védelmében. A Csöcsök hídján túli lányok ügyes praktikákkal hárították el a gyerekáldást. Nem úgy, mint a gazdag családokból származó, erkölcsüket felejtő novíciák.Philo: A kalóz piszkosan, részegen dülöngélve került elő reggelre. Egész éjszaka kártyázott, elveszítette minden pénzét! Kérdezte, nekem mennyim van, mert abból kell tovább utaznunk. Mit nem képzel, mondtam! Erre megragadott, a szeretője leszek! Teljes erőmmel arcon vágtam. Meglepett, hogy nem adta vissza.Georgiosz: A monostor régi rajzai között gyűrött papírlapot találtam Leonid atya fiókjában: "...a szeretet elmúlhat, mint annyi más. Ha támad benned hit, remény, szeretet, e három között pedig legnagyobb sérülő a szeretet!" Vajon Szent Pál soraival nekem üzent?